Rovarméreg allergia: leírás
A rovarcsípés soha nem kellemes. Míg a szúnyogcsípés általában csak hevesen viszket, addig a méh- és darázscsípés fájdalmas vagy viszkető duzzanatot és bőrpírt okoz a csípés helyén. Az ilyen tüneteket a rovarnyálban lévő összetevők okozzák, amelyek például gyulladást elősegítő vagy irritáló hatást fejtenek ki a szövetre. Normálisak és általában ártalmatlanok.
Más a helyzet a rovarméreg allergia esetén – vagyis az immunrendszer túlzott reakciója a szervezetbe kerülő méregre, amikor egyes rovarok (például méhek, darazsak) csípnek. Itt az immunrendszer hevesen reagál a rovarméreg bizonyos összetevőire.
A rovarméreg allergia gyakori okai
Közép-Európában a rovarméreg-allergiát főként az úgynevezett Hymenoptera csípése okozza, ezen belül különösen egyes darazsak és mézelő méhek csípései. Ritkábban az allergiát más hymenoptera okozza, például poszméhek, darázsok vagy hangyák.
A keresztreakciók (keresztallergiák) azonban gyakran lehetségesek, mert egyes hymenoptera mérge összetételében hasonló. Ezért a darázsméreg-allergiában szenvedők gyakran nem tolerálják a méhek és a darázsok mérgét – a szerkezetileg hasonló allergének miatt. A méhméreg-allergia pedig keresztallergiát válthat ki a darazsakra, valamint a poszméhekre és a méz bizonyos összetevőire.
Olvasson többet erről a témáról a keresztallergia című cikkben.
A szúnyogcsípés is kiválthat allergiás reakciókat?
Általában nem. Általában helyi gyulladás a felelős, amelyet a szúnyognyálban lévő fehérjék váltanak ki. Tágítják az ereket és gátolják a véralvadást – így a szúnyog könnyebben tud vért szívni. Bizonyos immunsejtek (hízósejtek) azonban reagálnak ezekre az idegen fehérjékre a hírvivő anyag, a hisztamin felszabadításával. Helyi gyulladást és viszketést okoz – ez egy általános védekezési mechanizmus a potenciálisan veszélyes behatolókkal szemben.
A hisztamin az allergiás reakciókban is fontos szerepet játszik. Szúnyogcsípés esetén azonban kibocsátása általában nem allergiás. Mindazonáltal lehetséges valódi allergia a szúnyogcsípésre, de ritka. Ha előfordul, egyedi esetekben általános reakciókat is okozhat, például hányingert, szívdobogásérzést vagy légszomjat – például súlyos rovarméreg-allergiát.
Rovarméreg allergia: tünetek
Nem minden rovarcsípésre adott reakció allergiás jellegű:
Egyeseknél fokozott helyi reakció lép fel (súlyos helyi reakció). Valószínűleg allergiás, bár nem feltétlenül az IgE, hanem más allergiás mechanizmusok közvetítik:
Ebben az esetben a duzzanat az injekció beadásának helyén több mint tíz centiméter átmérőjűre tágul, és 24 óránál tovább tart. Néha a nyirokerek is begyulladnak (nyirokgyulladás). Ritkán előfordul betegségérzet, fejfájás és egyéb kísérő tünetek is.
Függetlenül attól, hogy a helyi reakció normális vagy fokozott: Ha a rovar megharapta a szájat vagy a torkot, a nyálkahártya helyi duzzanata szűkítheti vagy akár el is zárhatja a légutakat!
Az általános allergiás reakciók (allergiás szisztémás reakciók) rovarméreg-allergiában eltérő súlyosságúak lehetnek. Enyhébb esetekben a bőrre korlátozódnak. A rovarcsípés után perceken belül olyan tünetek jelentkeznek, mint:
- Viszketés
- Csalánkiütés (urticaria)
- A bőr/nyálkahártya duzzanata (angioödéma), például az arcon
Kifejezettebb rovarméreg allergia esetén a bőrtünetek mellé a gyomor-bél traktusban, a légutakban és a szív- és érrendszerben jelentkező allergiás tünetek is társulnak. A súlyosságtól függően lehetséges tünetek a következők:
- hasi görcsök, hányinger, hányás, bél- vagy hólyagszivárgás
- orrfolyás, rekedtség, légzési problémák asztmás rohamig @ szívdobogás, vérnyomásesés
- szívdobogásérzés, vérnyomásesés, sokk
Szélsőséges esetekben a rovarméreg allergia légzési és szív- és érrendszeri leálláshoz vezet.
Olvasson többet az ilyen súlyos allergiás (anafilaxiás) reakcióról az Anafilaxiás sokk cikkben.
Rovarméreg allergia: okok és kockázati tényezők.
A rovarméreg allergia nem alakul ki az első csípésnél. Először is megtörténik a szenzibilizáció: az immunrendszer veszélyesnek minősít bizonyos rovarméregben lévő anyagokat (pl. hialuronidázok, foszfolipázok), és specifikus immunglobulin E (IgE) antitesteket fejleszt ellenük.
Amikor ismét csípnek, az immunrendszer, vagy inkább a specifikus IgE antitestek csapata „emlékezik” ezekre az idegen anyagokra (az úgynevezett allergénekre). Ennek eredményeként védekező mechanizmusok kaszkádja indul be: Különféle immunsejtek (hízósejtek, granulociták) hisztamint, leukotriéneket és prosztaglandinokat választanak ki. Ezek a gyulladást elősegítő hírvivők elindítják az allergiás reakciót, amely az egész testet érintheti.
A rovarméreg allergia kockázati tényezői
A rovarokkal való érintkezés fokozott kockázata (fokozott expozíciós kockázat) kedvez a rovarméreg allergia kialakulásának: Aki gyakrabban érintkezik méhekkel vagy darazsakkal, gyakrabban kap csípést. Ez vonatkozik például a méhészekre vagy családtagjaikra és közeli szomszédaikra. A gyümölcs- és pékárusítókat áruiknak köszönhetően gyakran hemzsegnek a rovarok, például a darazsak.
Aki sok időt tölt a szabadban, fennáll annak a veszélye, hogy a méhek és társai megcsíphetik. és így idővel rovarméreg-allergia alakul ki. Ez vonatkozik például a kertészekre, a gazdákra, az erdészeti dolgozókra és azokra az emberekre, akik gyakran járnak úszni, sokat kerékpároznak vagy rendszeresen dolgoznak a kertben.
A következő esetekben fokozott a súlyos reakciók kockázata, például:
- idősebb kor (40 év felett)
- Asztma
- Szív- és érrendszeri betegségek (például magas vérnyomás, szívelégtelenség, szívinfarktus, szélütés stb.)
- Mastocytosis – ritka betegség, amelyben nagyon sok vagy megváltozott hízósejt található a szervezetben. Ezek tovább táplálják a túlzott immunválaszt.
- Darázsméreg allergia
Rovarméreg allergia: vizsgálatok és diagnózis
Ha rovarméreg-allergia (például méh- vagy darázsméreg-allergia) gyanúja merül fel, az orvos a kezdeti konzultáció (anamnézis) során először felveszi a kórelőzményt. Felteheti például a következő kérdéseket:
- Melyik rovar csípte meg?
- Milyen tünetek jelentkeztek a csípés után? Milyen gyorsan jelentek meg? Hogyan fejlődtek?
- Megcsípte már Önt ugyanaz a rovar? Milyen tüneteket tapasztaltál akkor?
- Szenved valamilyen krónikus betegségben? Ha igen, melyiket?
- Ismeretes, hogy egyéb allergiában szenved? Ha igen, melyiket?
- Szed valamilyen gyógyszert? Ha igen, melyiket?
Allergiás tesztek (például bőrpróba, specifikus antitestek meghatározása) általában csak akkor javasoltak, ha a tünetek nem korlátozódnak az injekció beadásának helyére, hanem a test más részeit is érintik (szisztémás reakciók) – például csalánkiütés formájában a bőrön. test, légzési nehézségek vagy hányinger.
Bőrteszt
A szúrási teszt során az orvos különféle allergéneket (például méhméregből készülteket) csepp formában alkalmaz az alkar belsejébe. Ezután ezeken a pontokon finoman bepontozza a bőrt. Ezután meg kell várni, és meg kell nézni, hogy az érintett bőrfelületeken reakciók lépnek-e fel. Ezek allergiás reakciót jeleznek. Például darázs- vagy méhcsípés allergia esetén a bőr kipirosodhat és viszketni kezd, ahol a szóban forgó rovarmérget alkalmazták.
Alternatív megoldásként, vagy ha a prick teszt negatív, az orvos befecskendezheti az allergéneket a bőrbe (intradermális teszt). Ebben az esetben is ellenőrzi az esetleges túlérzékenységi reakciókat.
A rovarméreg allergia gyanúja beigazolódik, ha a beteg vérében rovarméreg elleni specifikus immunglobulin E antitestek (összesen) kimutathatók. Tisztázatlan esetekben további vizsgálatok és tesztek elvégzése is szóba jöhet. Például kereshetünk specifikus IgE-t a rovarmérgekben található fontos egyedi allergének ellen.
Ha mind a darázs-, mind a méhméreg elleni specifikus antitestek kimutathatók, a beteg vagy érzékeny lesz mind a rovarméregekre, mind pedig allergiás. Vagy csak az egyik rovarméreg allergiája van (méh- vagy darázsméreg allergia), és csak egy keresztreakció (keresztallergia) során reagál a másik rovarméregre is.
Rovarméreg allergia: kezelés
Helyi reakciók akut terápiája
- Ha a rovar méregcsípés még mindig a bőrben ragadt (inkább a méhben, mint a darázscsípésben), azonnal el kell távolítani – de óvatosan, nehogy több méreg kerüljön a bőrbe a méregzsákból. Ezért ne csipesszel vagy ujjakkal fogd meg, hanem körömmel kapard le a szúrást.
- Vigyen fel glükokortikoid krémet vagy gélt, és esetleg hűsítő nedves borogatást is alkalmazzon körülbelül 20 percig.
- Az antihisztamin szedése gátolja a hisztamin hatását, és így enyhíti az allergiás tüneteket. Ezt követően ajánlott felkeresni az orvost.
- Fokozott helyi reakció esetén glükokortikoid készítmény rövid távú alkalmazása válhat szükségessé.
Azok, akik tudnak rovarméreg-allergiájukról, ideális esetben kéznél vannak a szükséges gyógyszerekkel egy sürgősségi készletben, és előzetesen megbeszélték az orvossal a helyes használatát.
Szájban vagy torokban történt rovarcsípés esetén ne adjunk inni az illetőnek – a nyálkahártya duzzanata miatt könnyen lenyelheti.
Általános allergiás reakciók akut terápiája
A remélhetőleg praktikus sürgősségi készletben olyan gyógyszerek találhatók, amelyeket az érintett vészhelyzetben használhat fel az orvos megérkezése előtt (azonnal értesítse a mentőt!):
- gyors hatású antihisztamin, amelyet a hisztamin által közvetített allergiás reakció leállítására kell bevenni
- Szájon át vagy kúpként szedhető glükokortikoid (kisgyermekek számára): Gyulladáscsökkentő hatása van, és elnyomja az immunreakciókat.
- Adrenalin egy autoinjektorban: stabilizálja a keringést, és a páciens vagy egy asszisztens egyszerűen befecskendezi az izomba.
A súlyos allergiás tünetekkel érintett személyeket kórházba kell helyezni, és általában egy ideig ott kell maradniuk megfigyelés céljából, mivel később is előfordulhatnak fizikai reakciók.
Túlérzékenység
Egyes rovarméreg-allergiák okozatilag kezelhetők úgynevezett hiposzenzitizálással (specifikus immunterápia). Több alkalom során az allergiás egyre nagyobb mennyiségű „saját” allergiakiváltót kap a bőr alá fecskendezve. Ily módon az immunrendszer lassan „megszokja” az allergént, így a rovarméreg-allergia idővel jelentősen gyengül.
Súlyos rovarméreg allergia esetén a túlérzékenység javasolt. Hatékonysága jól dokumentált. Ez azonban általában hosszadalmas folyamat, amely évekig is eltarthat. Ráadásul nem minden érintett számára alkalmas vagy lehetséges.
A specifikus immunterápia időtartamáról, eljárásáról és kockázatairól bővebben a Hiposzenzitizáció című cikkben olvashat.
A legtöbb esetben a rovarméreggel szembeni túlérzékenységi reakciók nem okoznak maradandó károsodást. A rovarcsípésekkel szembeni súlyos allergiás reakciók miatti halálesetek azonban újra és újra előfordulnak. A be nem jelentett esetek száma valószínűleg magasabb, mivel az anafilaxiát gyakran nem ismerik fel halálokként.
A hiposzenzitizáció gyakran nyújt védelmet a szisztémás reakciók ellen rovarméreg-allergia esetén: a vizsgálatok kimutatták, hogy darázsméreg-allergia esetén több mint 95 százalékos, méhméreg-allergia esetén pedig 80-85 százalékos.
Rovarméreg allergia: rovarcsípések megelőzése
Az allergiában szenvedőknek lehetőség szerint kerülniük kell a méheket, darazsak, darazsak, poszméhek és szúnyogok. Különféle intézkedések segíthetnek távol tartani a rovarokat, különösen a meleg évszakban. A legfontosabbak a következők:
- Lehetőleg kerülje az édes ételek és italok szabadban fogyasztását.
- Maradjon távol a szemetes edényektől, szemeteskosaraktól, állatok kifutóitól és lehullott gyümölcsöktől – valamint méhkaptároktól és darázsfészkektől.
- Ne sétáljon mezítláb a szabadban, különösen a réteken. A zárt orrú cipő jobb.
- Viseljen hosszú ujjú ruhát a szabadban. Kedvező a szűkebb szabású és világos színű ruházat. A bő szabású és sötét ruházat nem előnyös. Kerülje a színes ruházatot (a méhek különösen szeretik a sárga színt).
- Kerülje a parfümöket és más illatanyagot tartalmazó kozmetikumokat (ez vonzza a rovarokat).
- Ne végezzen eszeveszett mozdulatokat csípős rovarok (különösen darazsak) közelében. Akkor se űzd el őket, ha már leültek az almás rétesre vagy az ivópohárra.
- Napközben tartsa zárva a lakás ablakait, vagy szereljen fel rovarhálót.
- Ne kapcsolja fel a villanyt este vagy éjszaka, amikor az ablak nyitva van (a szarvasok éjszakaiak).
