M = áttétek
Ez az által hordozott tumorsejtek jelenlétére utal vér más szervekhez, ahol további daganatokat képeztek. Itt nem tesznek különbséget, hogy hány metasztázisok vagy melyik szervben találhatók. A szerv pontos helyének felsorolásához a végén különféle rövidítéseket adunk (TNM rendszer).
(OSS = csont, PUL = tüdő, HEP = máj, BRA = agy, MAR = csontvelő, PLE = pleura, PER = hashártya, ADR = mellékvese, SKI = bőr, OTH = egyéb szervek)
- M0: nincsenek távoli áttétek jelei
- M1: Távoli áttétek vannak
- Mx: Az Mx megnevezés (nincs állítás a távoli metasztázisok lehetséges) manapság már nem gyakori. Ha a patológus nem tud nyilatkozni róla, akkor az „M” jelölést el kell hagyni (példa: T1N0). Az M0 megnevezés szövettanilag valójában nem helyes.
Csak a beteg halála utáni halál utáni vizsgálata biztosíthatja a távoli betegek megbízható kizárását metasztázisok, mivel a diagnosztikai folyamat során nem minden szövetet és szervet vizsgálnak. Tanulmányok és statisztikák szerint azonban az egyénnek vannak előnyben részesített metasztázis útjai rák típusok. Ha ezekben az általában érintett szervekben nem észlelnek áttétet, a patológus ezt M0-nak nevezi.
C-faktor
A C rendszert arra használják, hogy leírják, hogyan diagnosztizálták a tumor osztályozásátTNM rendszer).
- C1: Általános klinikai vizsgálat és rutinvizsgálatok, például klasszikus röntgensugárzás.
- C2: Speciális vizsgálatok, például számítógépes tomográfia (CT) vagy ERCP.
- C3: A citológia eredményei, biopszia vagy egyéb műtéti diagnosztika.
- C4: A C4 patológus által végzett műtéti beavatkozás és szövettani vizsgálat eredményei megegyeznek a pTNM osztályozással (TNM rendszer).
- C5: Az összes szerv makroszkópos és mikroszkópos vizsgálata a beteg halála után (boncolás).
Egy szimbólum
Ha daganatot csak boncoláskor találtak halál után, akkor a TNM besorolást (TNM rendszer) megelőzheti egy „a”.
