TNM rendszer

Szinonimák

TMN osztályozás

Bevezetés

A rosszindulatú daganatok osztályozására a TNM rendszert, más néven rosszindulatú daganatok TNM osztályozását használják. (rák betegségek). Ennek a besorolásnak a segítségével a különféle típusú rák súlyosságuk szerint világszerte egységesen osztályozható, és a megfelelő kezelési irányelvekhez rendelhető.

Történelem

A TNM rendszert 1943 és 1952 között fejlesztette ki a francia Pierre Denoix. 1950 óta a Nemzetközi Nemzetközi Unió folytatja rák (UICC). Ma a TNM rendszert a világ legtöbb országa elismeri és használja, és a ráknyilvántartás is a TNM rendszert használja.

Tanulmányokon és statisztikai adatokon alapul a rosszindulatú daganatok viselkedésével és prognózisával kapcsolatban. Ennek megfelelően a legtöbb országban a betegség előrejelzésére és terápiájára használják. A TNM (TNM rendszer) rövidítés a tumor testben való elterjedésére utal.

A „T” az elsődleges daganatot, méretét, terjedését és invazivitását jelenti. Az „N” betű az érintettek számát jelöli nyirok csomópontok (engl = csomópontok). Az „M” betű a metasztázisok.

Ez kizárólag a távoli jelenlétére vagy hiányára vonatkozik metasztázisok, nem a számukra vagy az érintett szervekre. Elvben minden betű után szám kerül. Itt a 0 általában a megfelelő daganat hiányát jelenti, míg a növekvő számok egyre veszélyesebb daganatos megbetegedést jelentenek.

Ha a daganatot szövettanilag patológus vizsgálta meg, akkor ezt a besorolás előtt „p” jelzi. Ha a daganatot klinikailag vagy műtéti úton osztályozzák, akkor a „c” betűt a TNM osztályozás (TNM rendszer) elé helyezik. Ily módon meg lehet különböztetni, hogy az osztályozás csak makroszkóposan vagy mikroszkóposan biztosított. További részleteket az alábbiakban a TNM rendszer egyes alkotóelemei alatt ismertetünk.

T = tumor

T0: Ez azt jelenti, hogy nem látható primer tumor. Első látásra ennek kevés értelme van. Ezt a kifejezést azonban akkor használják, ha egy daganatot műtét előtt kemoterápiával kezeltek, és olyan mértékben visszafejlődött, hogy makroszkopikusan már nem látható.

Ennek ellenére a szövetben általában még mindig vannak tumorsejtek, amelyeket műtéti úton el kell távolítani. Más esetekben az elsődleges daganat ismeretlen. Ez akkor történhet meg, ha túl sok van metasztázisok és az elsődleges daganatot nem sikerült pontosan meghatározni.

Az ilyen klinikai képet CUP szindrómának hívják (ismeretlen primer rák). Tis / Ta: Ezek a betegség nagyon korai stádiumában lévő daganatok. Még nem hatoltak be az alapmembránba, ezért még nem hatoltak be messze a szövetbe.

Előrejelzésük általában kedvező. A terjesztésük igen csekély mértéke miatt azonban a diagnózisuk nehéz. Általános szabály, hogy az eredmények véletlenszerű eredmények a rutinvizsgálatok során.

A Ta-daganatok csak bizonyos szervekben találhatók meg (húgycső, vesemedence, húgyvezeték, hólyag és pénisz). Ott a Ta-daganatok jobb prognózissal hozhatók kapcsolatba, mint a Tis-daganatok. T 1,2,3 vagy 4: A növekvő szám az elsődleges daganat méretének növekedésére és a szomszédos szervek fertőzésére utal.

Mivel az egyes daganattípusok terjedési útja eltér, a méret és az invazivitás növekedését itt az emlőrák példáján mutatjuk be:

  • T1: legnagyobb daganatnyújtás legfeljebb 2 cm
  • T2: a tumor kiterjesztése legalább 2 cm, de legfeljebb 5 cm
  • T3: a legnagyobb tumor kiterjesztése több mint 5 cm, de nem terjed a szomszédos szervekre
  • T4: Minden 5 cm-nél nagyobb daganat átterjedt a mellkas fal vagy bőr.
  • Tx: Az elsődleges tumorról nem lehet nyilatkozatot tenni.

Felfedezése nyirok a csomópont áttétek (TNM rendszer) nagyban függ azok keresésétől. Emiatt vannak útmutatások a különféle daganatos betegségek hogy hány nyirok a csomópontokat meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy viszonylag nagy bizonyossággal ki lehessen zárni egy fertőzést. Például vastagbélrák esetén legalább 12 nyirokcsomók el kell távolítani és szövettanilag meg kell vizsgálni.

Általános szabály, hogy a nyirokcsomók vett is jelzik. N0 példa (0/15). Másnak daganatos betegségek, például emlőrák, elegendő mintákat venni az őrszemtől nyirokcsomók (őrszem nyirokcsomó= sn).

Ez egy kiáramlási terület első nyirokcsomója. Ha ez nem érintett, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a downstream nyirokcsomók is áttétektől mentesek. A részletes vizsgálat annál is fontosabb, ha a őrszem nyirokcsomó érintett. Ezt jelzi a TNM rendszer is.

Példa: pN1 (sn) = a szövettanilag igazolt fertőzés őrszem nyirokcsomó.

  • N0: A regionális nyirokcsomók nem fertőzöttek daganatos szövetekkel.
  • N1,2 vagy 3: növekvő számmal ez az elsődleges daganattól függően az érintett regionális nyirokcsomók növekvő számára utal. További különbséget teszünk a nyirokcsomó áttétek között a tumor oldalán (ipsilateralis) és az érintett nyirokcsomók között az elsődleges tumor ellenkező oldalán (kontralateralis). Valamint mobilitásuk és lokalizációjuk az elsődleges daganathoz viszonyítva.
  • Nx: A nyirokcsomók érintettségéről nincs állítás.