Szinonimák tágabb értelemben
Homorú-domború lencse elváltozás, meniszkusz szakadás, meniszkusz szakadás, meniszkusz károsodás, arthroscopy, kulcslyuk műtét, homorú-domború lencse kár.
Meghatározás
A terápiára a homorú-domború lencse elváltozás vagy meniszkusz szakadás, különböző lehetőségek jöhetnek szóba. A károsodás típusán és a szakadás helyén kívül mindig meghatározóak az egyéni körülmények, például az életkor, valamint a szakmai és / vagy sport ambíciók. Korábban a meniszkusznak mint olyannak csak kevés jelentősége volt.
Ezért széles körben elterjedt, hogy szakadás esetén a meniszkot teljesen eltávolítsák. Az orvostudományban ezt meniscectomiának hívják. Mivel azonban a meniszkusz fontos funkciókat tölt be, például stabilizálódik, porcogó táplálkozás és porcvédelem térdízület, ma már ismert, hogy a meniscectomia nem mindig megfelelő, és növeli a térdízület kialakulásának lehetőségét arthrosis sokszor.
Részben a térdízület, most arra törekszenek, hogy a meniszkuszt a lehető legnagyobb mértékben megőrizzék eredeti formájában. A meniszkusz tehát vagy úgynevezett meniszkuláris varrattal van varrva, vagy újonnan képződik egy alapú termékkel kollagén. A következőkben a terápia különböző formáit soroljuk fel.
Amint azt már fentebb említettük, a terápia melyik formája alkalmas az Ön körülményeitől függ. A kezelőorvos ismeri ezeket az egyéni körülményeket, és az Ön közreműködésével elindíthatja az Ön számára legmegfelelőbb terápiát.
- Konzervatív terápia immobilizáció formájában csak kivételes esetekben lehetséges.
Ebből a célból biztosítani kell, hogy a hosszanti szakadás hossza ne legyen hosszabb, mint 1 cm. Az immobilizálást általában három-négy héten keresztül hajtják végre, és műtéti terápia nélkül sokszor nincs esélye a sikerre. (lát: Meniszkusz szakadás időtartama) Konzervatív terápia csak a külső zónában lévő friss szakadás esetén lehetséges, amely jól van ellátva hajók.
A legalkalmasabbak a sín elhelyezése és a dekongesztáns mérések néhány napos időtartamra.
Artroszkópiás felhasználható a meniszkusz károsodásának kimutatására.
- Az operatív terápia
- Az előnye, hogy arthroscopy az, hogy ha látható károsodás van, akkor azonnal műtétet lehet végezni. Az artroszkópos műtétet gyakran kulcslyuk-műtétnek nevezik, mivel elkerülik a nagy metszéseket (sebeket), és elvileg az eljárást nagyon kis helyen végzik.
- A meniszkusz részleges eltávolítása (részleges reszekció)
Ha a meniszkusz szakadás egy úgynevezett könnyközeli alap (lásd a meniszkusz könnyformáit) és / vagy fiatal beteg, akkor először el kell dönteni, hogy a meniszkusz varrása lehetségesnek tűnik-e, vagy a meniszkusz egyes részei műtéti úton eltávolítani.
Mint már fentebb említettük, a vér a meniszkusz keringése egyes részeken elég gyenge, így a műtét nélküli gyógyulás lehetetlennek tűnik. A bal oldali ábra a vér a meniszkusz áramlási aránya. Látható, hogy csak a kapszula közelében lévő részek vannak jól ellátva vér és ezért jó gyógyulási potenciállal és esélygel bír (a piros ábrán a megfelelő ábra látható).
Ezért elmondható, hogy a gyógyulás általában csak a vörös zónában lehetséges, és korlátozott mértékben a piros-fehér zónában is, és hogy a fehér zónában lévő könnyeket szinte mindig részleges eltávolítással kell helyrehozni. A hátsó része a belső meniszkusz viszonylag gyakran érintik a könnyek, a részleges meniszkektómákat itt általában nagyon jól tolerálják. Ezenkívül tudnia kell, hogy a külső meniszkusz nagyon meghatározó a nyomás eloszlása szempontjából, és hogy a megőrzésnek mindig elsődleges szempontnak kell lennie.
Meniszkusz varrat esetén két különböző lehetőség áll rendelkezésre. Ezek a következők: 1. meniszkuláris varrás, akár úgynevezett felszívódó (= önfeloldó), akár nem felszívódó varratokkal. 2. meniszkuláris varrás felszívódó (= önfeloldó) nyilakkal, az úgynevezett nyilakkal.
A meniszkusznak az aljától távol eső részeit nem szállítja vér hajók, hanem a szinoviális folyadék. Ha ezeken az alapterületektől távol repedések jelennek meg, például a kosár fogantyújának repedése, ezek a részek már nem növekedhetnek. Az ízület működését és stabilitását azonban a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni, hogy az úgynevezett részleges reszekció előadott. Ilyen részleges reszekciót (= részleges meniszektómia) általában az öregedési folyamat eredményeként bekövetkező könnyek esetén is végeznek, és ezáltal kopnak (= meniszkusz degeneráció).
Ezen eljárás során a meniszkusz elhalt részeit eltávolítják. Egy ilyen beavatkozás célja mindig a megmaradt meniszkusz megőrzése és az új könnyek elkerülése. Ez azt jelenti, hogy a szükséges meniszkusz eltávolításra kerül, hogy a meniszkuszban ne maradjanak sérült, elhalt részek.
Ez azt is jelenti, hogy a meniscusból a lehető legkevesebbet távolítják el. Végül, mint fent említettük, fontos funkciókat tulajdonítanak a meniszkusznak. Részleges meniszkusz eltávolítás esetén a beteget általában azonnal meg lehet terhelni a műtét után.
A műtét után általában fizioterápiás utókezelést írnak elő. Az önálló edzés programja a mobilitás és a gyógyulás elősegítésére is szolgál. Crutches általában nem szükségesek a műtét után.
Ez azonban a pácienstől és a járás közbeni egyéni biztonságától függ.
- A meniszkusz varrása
Mindkét eljárás során a seb éleit először „felfrissítik”. Ez azt jelenti, hogy a meniszkusz szakadás szélei megdurvulnak annak érdekében, hogy megnyíljanak hajók és ezáltal javítja a tápanyagellátást és lehetővé teszi a növekedési faktorok elérését ezekre a területekre.
A célzott vérzés tehát a jó gyógyulás alapfeltétele! A meniszkusz varratával összefüggésben egy szálat vezetnek át a meniszkuszon és ízületi kapszula (belülről kifelé) U alakú módon. Azokban az esetekben, amikor a könny viszonylag hátul helyezkedik el, a sok miatt nem zárható ki sérülés idegek és edények.
Bizonyos körülmények között még a meniszkusz varratszál is kinyúlhat a térd ürege. Ezekben az esetekben a fent leírt 2. módszert, az úgynevezett meniszki szegezést részesítik előnyben. Itt, szakadt meniszkusz az alkatrészeket felszívódó nyilakkal (nyilak, Biofix stb.) rögzítik.
A meniszkuszi varrás vagy körmözés utáni utókezelés azonban sokkal hosszabb, mint részleges reszekció esetén: 6 hetes utókezelésre kell számítani. Az egyéni körülményektől és különösen a szakma típusától függően körülbelül 2-8 hét munkaképtelenséget kell feltételezni. Ebben az esetben a szakma keretein belüli esetleges megterhelés meghosszabbítja a munkaképtelenséget.
