Laparoszkópia: meghatározás, okok, eljárás

Mi a laparoszkópia?

A laparoszkópia a hasüreg vizsgálatára szolgáló sebészeti eljárás. Ez magában foglalja az úgynevezett laparoszkóp használatát – egy olyan eszközt, amelynek egy vékony cső végére egy kis kamera van rögzítve. Ezenkívül a laparoszkóp tartalmaz egy lencserendszert a nagyításhoz, egy fényforrást és általában egy öntöző- és szívókészüléket.

Hagyományos diagnosztikai laparoszkópia

A trokáron keresztül az orvos a tényleges laparoszkópot a hasüregbe tolja, hogy részletesen megvizsgálja az ott található szerveket. A vizsgálat során kis csipesszel lehet szövetmintát venni.

Mini laparoszkópia

Nőgyógyászati ​​laparoszkópia

A laparoszkópiát a nőgyógyászatban is alkalmazzák a női nemi szervek (petefészkek, petevezetékek, méh) vizsgálatára. A módszert gyakran alkalmazzák tisztázatlan hasi vagy kismedencei panaszok, nem kívánt gyermektelenség esetén.

Mikor történik a laparoszkópia?

A laparoszkópia a következő hasi és medencei betegségek vagy panaszok esetén alkalmazható:

  • Ciszták a petefészkek területén
  • Endometriózis (szórt méhnyálkahártya a hasban)
  • ascites (hasi folyadék)
  • tisztázatlan májbetegségek
  • daganatos betegségek

Laparoszkópos vizsgálatra is szükség lehet akaratlan gyermektelenség esetén.

Bizonyos, már meglévő állapotok tiltják a laparoszkópia elvégzését. Ezek tartalmazzák:

  • súlyos, nem kontrollált szívelégtelenség (dekompenzált szívelégtelenség)
  • a peritoneum bakteriális gyulladása (bakteriális hashártyagyulladás)
  • bélelzáródás (ileus)

Mi a teendő a laparoszkópia során?

A laparoszkópia előtt az orvos megbeszéli a vizsgálatot, elmagyarázza a kockázatokat és a lehetséges szövődményeket; korábbi betegségekről és gyógyszerekről is kérdezik. Emellett a vérvétel – például a véralvadási zavar kimutatására – és az EKG a szokásos előzetes vizsgálatok részét képezi. A laparoszkópia üres gyomorban történik.

Laparoszkópia – eljárás

A laparoszkópia általában körülbelül 30 percet vesz igénybe, és általános érzéstelenítésben történik. A hagyományos laparoszkópia után a bőrmetszéseket összevarrják – így a laparoszkópia után hegek maradnak.

Szükség esetén mini-laparoszkópia ambulánsan is elvégezhető olyan betegeknél, akiknek nincs súlyos előzetes állapota. Az eljárás után a pácienst körülbelül négy órán keresztül megfigyelik.

Milyen kockázatokkal jár a laparoszkópia?

Az, hogy fájdalmat érez-e a laparoszkópia után, számos tényezőtől függ. Például a befecskendezett gáz általában felemelkedik a hasüregben, és a legmagasabb ponton, a membrán alatt gyűlik össze. Ez gyakran jellegzetes fájdalmat okoz a jobb vállban (posztlaparoszkópos fájdalom szindróma). Ezenkívül a laparoszkópia után sebfájdalom jelentkezhet a bemetszések területén. A legtöbb esetben ezek a panaszok fájdalomcsillapítókkal jól csillapíthatók.

A laparoszkópia után még egy napig – ambuláns laparoszkópia után több órán keresztül – kórházi megfigyelés alatt lesz, hogy gyorsan tudjon reagálni fertőzésre utaló jelek (láz, bőrvarratok kivörösödése) vagy azt követő vérzés esetén. (sápadtság, szívdobogásérzés, gyengeség, hányinger). Ha ilyen tünetek vagy fájdalom jelentkeznek az elbocsátás után, azonnal forduljon orvoshoz.