Kanyaró elleni védőoltás: eljárás és mellékhatások

Kanyaró elleni védőoltás: mikor adják be?

A kanyaró elleni védőoltás nagyon fontos: ugyanis a betegség súlyos szövődményeket, például középfül-, tüdő- vagy agygyulladást okozhat. Bár az ilyen szövődmények ritkák, súlyosak és akár végzetesek is lehetnek. Az öt év alatti gyermekek és a 20 év feletti felnőttek különösen érzékenyek a kanyaró szövődményeire.

Csecsemők és kisgyermekek (alapimmunizálás az első két életévben).
1970 után született felnőttek, ha nem kaptak kanyaró elleni védőoltást, vagy gyermekkoruk során csak egyszer kaptak védőoltást, vagy ha az oltási státuszuk nem egyértelmű

A kanyaró elleni védekezési törvény szerinti előírások

A STIKO oltási ajánlásait 1. március 2020-től kiegészíti a kanyaró elleni védekezési törvény, amely bizonyos esetekben kötelező kanyaró elleni védőoltást ír elő:

Azokra a serdülőkre, akik olyan iskolába, oktatási intézménybe vagy más közösségi intézménybe járnak, ahol túlnyomórészt kiskorúakról gondoskodnak, szintén a kanyaró elleni védekezési törvény hatálya alá tartoznak. A gyermekekhez hasonlóan igazolni kell, hogy kétszer kaptak kanyaró elleni védőoltást, vagy elegendő immunitással rendelkeznek, mivel túlélték a kanyarót.

Minden olyan 1970 után született gyermeknek vagy serdülőnek, illetve felnőttnek, akit a 1. március 2020-i határnapon már gondoznak vagy dolgoztak közösségi intézményben, legkésőbb 31. július 2021-ig be kell nyújtania a kanyaró elleni oltásról vagy immunitásról szóló igazolást.

Ezenkívül a kanyaró elleni védelemről szóló törvény értelmében a menedékkérőknek és menekülteknek a közösségi menhelyre való felvételük után négy héttel igazolniuk kell a kanyaró elleni védőoltást.

Mit kíván elérni a kötelező védőoltás?

A kötelező védőoltás célja a kanyarójárványok jövőbeni lehetőség szerinti megelőzése. Ez különösen a csecsemőket védi, akiket általában nem oltanak be egy éves korukig, de viszonylag gyakran alakulnak ki halálos szövődmények. Ezenkívül azok az emberek, akiknek az immunrendszere nem épít ki elegendő védelmet.

Kanyaró elleni védőoltás: mikor nem szabad beadni?

A kanyaró elleni védőoltás általában nem adható be a következő esetekben:

Terhesség alatt (lásd az alábbi megjegyzéseket is)
Akut láz (>38.5 Celsius fok) vagy más súlyos, akut betegség esetén
A vakcina valamelyik összetevőjével szembeni túlérzékenység esetén

A kanyaró elleni vakcina

A kanyaró elleni vakcina úgynevezett élő vakcina. Legyengített kórokozókat tartalmaz, amelyek már nem képesek szaporodásra (attenuált kanyaróvírusok). Ennek ellenére az immunrendszer specifikus antitestek termelésével reagál rá. Ezáltal a kanyaró elleni oltás úgynevezett aktív oltássá válik (ellentétben a passzív oltással, amelyben kész antitesteket fecskendeznek be, pl. tetanusz ellen).

Nincs többé egyetlen kanyaró elleni vakcina

2018 óta nem áll rendelkezésre egyetlen oltás (egyetlen vakcina) a kanyaró ellen az EU-ban. Csak kombinált oltások állnak rendelkezésre – vagy az MMR vakcina (kombinált kanyaró, mumpsz és rubeola elleni vakcina), vagy az MMRV vakcina (továbbá véd a varicella, azaz a bárányhimlő kórokozói ellen).

Ezenkívül a kombinált vakcinák ugyanolyan hatékonynak és tolerálhatónak bizonyultak, mint a megfelelő egyedi vakcinák.

Még ha valaki már immunis a kanyaró, mumpsz, rubeola vagy varicella (MMRV) valamelyikére (pl. azért, mert túlélte a betegséget), a kombinált oltás beadható – nem nő a mellékhatások kockázata.

Kanyaró elleni védőoltás: terhesség és szoptatás

A kanyaró elleni védőoltás után négy hétig kerülni kell a terhességet!

Ha terhesség következik be, vagy ha az orvos beoltott, mert a terhesség még nem volt ismert, nincs szükség abortuszra. A terhesség alatt vagy röviddel azt megelőzően feljegyzett több száz oltás nem mutatott fokozott kockázatot a gyermek fejlődési rendellenességeinek.

Kanyaró elleni védőoltás: milyen gyakran oltják be?

Az 1970 után született felnőttek számára, akik nem rendelkeznek megfelelő immunitással a kanyaró ellen, az általános oltási javaslat egyszeri kanyaró elleni oltás.

Az 1970 után született felnőtteknek, akik orvosi vagy közösségi környezetben dolgoznak, a kanyaró elleni védekezésről szóló törvény értelmében legalább kétszer be kell oltani a kanyaró ellen, vagy igazolniuk kell a meglévő immunvédelmet, például valamilyen betegség miatt!

Kanyaró elleni védőoltás: hogyan történik?

Azon gyermekek és serdülők, akik csecsemőkorukban csak egy adag oltást kaptak, vagy egyáltalán nem kaptak oltást, a lehető leghamarabb megkapják a kanyaró elleni védőoltást: A hiányzó második oltási adagot be kell adni, vagy a teljes alapimmunizálást két oltási adaggal legalább négy hét különbséggel kell elvégezni.

Két kanyaró elleni védőoltás szükséges, ha orvosi vagy közösségi környezetben dolgozik, ha nincs bizonyíték arra, hogy túlélte a kanyaróbetegséget.
Az 1970 után született felnőttek számára, akiknek nincs megfelelő immunitása a kanyaró ellen, egyszeri kanyaró elleni védőoltás javasolt.

Hol van beadva a vakcina?

Kanyaró elleni védőoltás: mellékhatások

Mint minden oltás és minden más gyógyszer, a kanyaró elleni oltás – pontosabban az MMR vagy MMRV oltás – okozhat mellékhatásokat, még akkor is, ha azt összességében jól tolerálhatónak tartják. Kevés beoltott személynél alakulnak ki helyi reakciók az injekció beadásának helyén, például bőrpír, fájdalom és duzzanat az oltást követő napokban. Időnként a nyirokcsomók duzzanata figyelhető meg az injekció beadásának helye közelében.

Időnként a fültőmirigy enyhe duzzanata alakul ki. Ritkán enyhe hereduzzanat vagy ízületi diszkomfort jelentkezik (serdülőknél és felnőtteknél ez utóbbit részesítik előnyben).

A kanyaró elleni oltás (vagy MMR vagy MMRV oltás) nagyon ritka mellékhatásai az allergiás reakciók és az elhúzódó ízületi gyulladás.

Csecsemőknél és kisgyermekeknél ritkán jelentkezhetnek lázgörcsök a hőmérséklet-emelkedés részeként. Ezeknek általában nincs következménye. A lázas rohamok kockázata valamivel magasabb, ha az orvosok az első oltásnál az MMR vakcina helyett az MMRV vakcinát alkalmazzák. Ezért az orvosok gyakran az MMR-oltást választják az első oltáshoz, és a bárányhimlő elleni oltást más testhelyen adják be. A következő oltást ezután gond nélkül be lehet adni az MMRV vakcinával.

100 beoltottból XNUMX-XNUMX betegnél alakul ki az úgynevezett oltási kanyaró egy-négy héttel a kanyaró elleni oltás után: Külsőleg a valódi kanyaróhoz hasonlítanak, vagyis: Az érintetteknél gyenge, kanyarószerű kiütések alakulnak ki, gyakran lázzal kísérve. .

Nincs autizmus az MMR oltás miatt!

Egy 1998-ban, tizenkét résztvevővel publikált tanulmány sokáig nyugtalanította a lakosságot – és részben ma is: A tanulmány feltételezte, hogy az MMR-oltás és az autizmus között lehetséges összefüggés van.

Időközben azonban tudni lehet, hogy akkoriban szándékosan hamis és fiktív eredményeket tettek közzé – a felelős orvos elveszítette orvosi engedélyét Nagy-Britanniában, a publikált tanulmányt pedig teljesen visszavonták.

Mennyi ideig tart a kanyaró elleni védőoltás?

A szakemberek azt feltételezik, hogy a teljes alapimmunizálás – azaz a kétszeri kanyaró elleni védőoltás – hatása egy életen át tart. Elképzelhető, hogy a beoltott személy vérében bizonyos kanyaróvírus elleni antitestek (immunglobulin G, röviden IgG) mennyisége idővel csökken. A jelenlegi ismeretek szerint azonban ez nem befolyásolja az oltásvédelmet.

Szükségem van kanyaró emlékeztető oltásra?

Egyelőre azonban semmi sem utal arra, hogy ez hatással lenne a lakosság kanyaró elleni immunizálására. A jelenlegi ismeretek szerint ezért nem szükséges frissíteni a kanyaró elleni védőoltást.

Kanyaró az oltás ellenére

A fent említett kanyaró elleni oltás mellett ritka esetekben az „igazi” kanyarót is megkaphatják az emberek, miután kétszer megkapták a kanyaró elleni oltást. Ennek okait tekintve az orvosok különbséget tesznek az elsődleges és a másodlagos védőoltás sikertelensége között.

Az elsődleges oltás sikertelensége esetén a kanyaró elleni oltás eleve nem fejti ki a kívánt védőhatást. A beoltottak körülbelül egy-két százalékánál a kettős kanyaró elleni oltás nem működik. Ez azt jelenti, hogy az érintett személyek nem termelnek elegendő antitestet a kanyaróvírus ellen.

Csecsemőknél az anyai antitestek is okozhatják. Ezek a gyermek vérében keringenek, és így kölcsönhatásba léphetnek a kanyaró elleni vakcinával. Ennek eredményeként ritka esetekben a vakcina elleni védelem nem állapítható meg.

A vakcina helytelen tárolása vagy beadása az elsődleges vakcina kudarcához is vezethet.

A másodlagos oltás sikertelensége

Expozíció utáni kanyaró elleni oltás

A szakértők ezt az expozíció utáni aktív oltást minden kilenc hónaposnál idősebb érintett személynek ajánlják. Egyedi esetekben a korábbi oltás is lehetséges „off-label” a jóváhagyási tartományon kívül – hat-nyolc hónapos korban. Az érintett gyermekek ezután is megkapják a szokásos két kanyaró elleni védőoltást. Általában csak így érhető el biztonságosan a vakcina elleni védelem.