Köhögés: okok, típusok, segítség

Rövid áttekintés

Mi a köhögés? A levegő gyors, erőszakos kilökése; lehet akut vagy krónikus, köpéssel vagy anélkül.
Okok: pl. megfázás, influenza (influenza), hörghurut, allergia, asztma, covid-19, tüdőembólia, tuberkulózis, szívelégtelenség
Mikor kell orvoshoz fordulni? Mellkasi fájdalom, légszomj, magas láz, nagy mennyiségű vér felköhögése esetén stb.
Diagnosztika: beteginterjú, fizikális vizsgálat, esetleg torokminta, vérvétel, röntgen, tüdőfunkciós vizsgálat stb.
Kezelés: alapbetegség (pl. tüdőgyulladás, asztma) kezelése. Általános intézkedések, mint például gőzinhaláció, házi gyógymódok, például tea, szükség esetén köhögés-oldó vagy köhögéscsillapító gyógyszerek, dohányzás mellőzése.

Köhögés: Leírás

Akut és krónikus köhögés

A köhögés időtartama szerint az orvosok megkülönböztetik akut, szubakut és krónikus köhögést:

Az akut köhögés legfeljebb három hétig tart. Általában légúti fertőzések (megfázás, hörghurut stb.) okozzák. Emellett akut köhögés léphet fel például allergia, tüdőembólia következtében, idegen test lenyelése vagy belélegzése esetén, vagy akut toxikus mérgezés esetén (például tűz esetén).
A krónikus köhögés nyolc hétnél tovább tart. A lehetséges okok közé tartozik az asztma, a krónikus hörghurut, a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és a tüdőrák.

A három-nyolc hétig tartó köhögést az egészségügyi szakemberek szubakutnak nevezik.

Száraz köhögés (irritáló köhögés)

A száraz köhögést terméketlen köhögésnek vagy köpet nélküli köhögésnek is nevezik – és pontosan ez: váladék nélküli köhögés. A légutak irritációja váltja ki. Innen ered az ingerlékeny köhögés kifejezés.

A krónikus száraz köhögést okozhatja például krónikus nátha vagy krónikus arcüreggyulladás, reflux betegség és asztma. Ezenkívül a krónikus száraz köhögés az ACE-gátlók (szív- és érrendszeri gyógyszerek) mellékhatása is lehet.

A kezelés szempontjából fontosabb a köhögés időtartama, mint az, hogy produktív vagy száraz.

Produktív köhögés (köhögés köpet).

Itt a köhögést sok nyálkaképződés kíséri, innen ered a köpet köhögés elnevezés. A nyálka általában tiszta, mint az üveg. Az alsó légutak sárgás köpetje a gyulladásos sejteknek köszönhető. A zöldes hörgőváladék bakteriális fertőzésre utal.

Akut produktív köhögés fordulhat elő például tüdőgyulladás hátterében, valamint az akut bronchitis későbbi szakaszaiban.
A krónikus produktív köhögés többek között krónikus bronchitisre vagy COPD-re utalhat.

Vérköhögés (hemoptysis)

Köhögés: okok és lehetséges betegségek

Összességében a köhögés fő okai a következők:

Megfázás: A közönséges megfázás a felső légutak vírusos fertőzése. Jellemzően köhögés, orrfolyás, orrdugulás és általános betegségérzet kíséri.
Influenza (influenza): Az igazi influenza a légutak vírusos fertőzése is. Míg azonban a megfázást számos kórokozó okozhatja, az itt érintett vírusokat influenzavírusoknak nevezik. Az igazi influenza súlyosabb, mint egy egyszerű megfázás. Nagyon hirtelen kezdődik magas lázzal, fejfájással, izom- és végtagfájdalmakkal, torok- és nyelési nehézséggel, valamint száraz köhögéssel (gyakran viszkózus nyálkás köhögéssel). Néha a betegek hányingertől is szenvednek.
Bronchitis: A bronchitis a légutak gyulladására utal, amelyet gyakran gyötrelmes köhögés kísér. Akut bronchitisben először száraz köhögés, majd produktív köhögés lép fel. Ezenkívül az érintett személynek megfázása és torokfájása van. Az orvosok krónikus hörghurutról beszélnek, ha valaki legalább két egymást követő évben legalább három egymást követő hónapon keresztül naponta köhög és köhög (produktív köhögés). Nagyon gyakran a dohányzás a krónikus bronchitis oka.
Tüdőgyulladás: A köhögés tüdőgyulladást is jelezhet. Eleinte általában száraz; később a beteg nyálkát köhög fel. A tüdőgyulladás egyéb tünetei közé tartozik a légszomj, a magas láz, a hirtelen hidegrázás és a súlyos betegségérzet.
Irritáló gázok, por stb. lenyelése vagy belélegzése: Ha étel vagy folyadék véletlenül a légcsőbe kerül a nyelőcső helyett, száraz, irritáló köhögés alakul ki – a szervezet köhögéssel próbálja visszamozgatni az idegen testeket a szájüreg felé. . Ugyanez történik, ha irritáló gázokat, port vagy más idegen testet belélegzik (belélegzés) vagy lenyel (aspiráció).
Allergia: Allergiás köhögés előfordulhat például penészallergia, ételallergia és poratka allergia esetén. A pollenallergiában (szénanáthában) szenvedőknél gyakran később asztma is kialakul, aminek első jelei a köhögés és a légszomj.
Bronchiális asztma: Az asztma egy széles körben elterjedt, krónikus betegség, amely gyulladással és a légutak szűkületével jár. A betegek túlnyomórészt száraz köhögéstől (éjszakai is) és légszomjtól szenvednek. Jellemző a sípoló légzési zaj (zihálás).
Tüdőösszeomlás (pneumothorax): Ebben az esetben a levegő kóros felhalmozódása a belső és a külső tüdő pleura között, ahol általában nincs levegő. Ennek oka például az alveolusok szétrepedése vagy a tüdő sérülése. Az érintett tüdő összeesik, ami a hirtelen fellépő mellkasi fájdalomról ismerhető fel, amely a hátba sugározhat. Emellett gyakran alakul ki száraz köhögés, légúti fájdalom és egyre fokozódó légszomj felületes légzéssel.
Tüdőembólia: A köhögés a tüdőembólia jele is lehet, amely a tüdőben lévő véredény vérrög általi elzáródása. A kisebb tüdőembóliák néha nem okoznak tüneteket, vagy csak rövid köhögést okoznak. A nagyobb vérrögök viszont olyan hirtelen tüneteket okoznak, mint köhögés (esetleg véres), légszomj, mellkasi fájdalom, szívdobogásérzés, szédülés, eszméletvesztés, valamint a bőr és a nyálkahártyák kékes elszíneződése.
Intersticiális tüdőbetegségek: Ez a kifejezés több mint 200 különböző tüdőbetegséget takar, amelyet az alveolusok (légzsákok) károsodása okoz. Ennek eredményeként a tüdő interstitiumának, vagyis az alveolusok közötti vékony szövetfalnak a területén gyulladás és kóros kötőszövet-burjánzás (fibrózis) lép fel. Az intersticiális tüdőbetegségeket terhelés alatti légszomj (terheléses nehézlégzés) és rohamszerű, száraz köhögés kíséri.
Szamárköhögés (pertussis): A szamárköhögés súlyos légúti fertőzés, amelyet baktériumok okoznak, és nagyon fertőző. A betegek görcsös köhögési rohamtól szenvednek, amelyet levegő után kapkodnak (innen ered a szamárköhögés elnevezés).
Pseudo-croup: A száraz, ugató köhögés jellemző a felső légúti vírus okozta gyulladásra. Egyéb tünetek közé tartozik a rekedtség, fütyülő vagy csikorgó légzési hangok belégzéskor, valamint a hőmérséklet emelkedése, vagy csak enyhe emelkedés. Légszomj is előfordulhat. A pszeudocrup leggyakrabban kisgyermekeknél fordul elő.
Tuberkulózis (fogyasztás): A tuberkulózis (TB) egy krónikus bakteriális fertőző betegség, amely általában a tüdőt és ritkábban más testszerveket érinti. A tüdőtuberkulózis jellegzetes tünetei közé tartozik a tartós köhögés, akár köpet (produktív köhögés), akár köpet nélkül (száraz köhögés). A betegség előrehaladott stádiumában véres köpet köhögnek fel (hemoptysis).
Cisztás fibrózis: Ebben a veleszületett anyagcsere-betegségben a különféle testváladékok, például nyálka és verejték szekréciója zavart okoz. Például viszkózusabb nyálka képződik a légutakban, ami fokozódó légszomjat okoz. Gyakran krónikus köhögés is kialakul (általában nyálkatermeléssel, néha vérrel keverve).
Szívelégtelenség: Szívelégtelenség (szívelégtelenség) esetén a szív már nem tudja ellátni a szervezetet elegendő vérrel és oxigénnel. A szervi gyengeség érintheti a szív bal oldalát (baloldali szívelégtelenség), a szív jobb oldalát (jobboldali szívelégtelenség) vagy mindkét felét (globális szívelégtelenség). Mind a bal oldali, mind a kétoldali (globális) szívelégtelenség krónikus száraz köhögést okozhat, különösen éjszaka (fekvéskor a köhögés fokozódik).
A gyógyszerek mellékhatása: Egyes gyógyszerek mellékhatásként krónikus száraz köhögést okozhatnak, amely gyakran rohamokban fordul elő. Ezek a gyógyszerek közé tartoznak például az ACE-gátlók és a béta-blokkolók. Mindkettő szív- és érrendszeri gyógyszerként szolgál, például szívelégtelenség és magas vérnyomás esetén. Ezenkívül a gyulladáscsökkentő kortizon (spray formájában) használata köhögést is okozhat.

Köhögés: krónikus betegségek

Asztma, krónikus hörghurut, cisztás fibrózis – ahogy a fenti felsorolásból is kitűnik, a köhögés különböző krónikus betegségek tünete is lehet.

Krónikus köhögés gyermekeknél

Gyermekeknél a krónikus köhögés gyakran a következők miatt következik be:

a légutak túlérzékenysége vírusfertőzés után
bronchiális asztma
a savas gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (gasztrooesophagealis reflux) vagy a gyomortartalom belélegzése (pulmonális aspiráció)

A gyermekek krónikus köhögésének ritka okai közé tartozik az idegen testek belélegzése, a cisztás fibrózis és a tüdő legkisebb légutak gyulladása (bronchiolitis) vírusfertőzést követően.

Krónikus köhögés felnőtteknél

A krónikus köhögés gyakori okai felnőtteknél a következők:

krónikus hörghurut (dohányzás következtében)
bronchiális asztma
A savas gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (gasztrooesophagealis reflux)
A nyálka túltermelése az orrban és az orrmelléküregekben, nyálkahártya-elvezetéssel a torokban ("post-nazális csepegtetés")
Bal oldali szívelégtelenség (bal oldali szívelégtelenség)

Felnőtteknél ritka esetekben például tüdőgyulladás, tuberkulózis, tüdőrák vagy ACE-gátlók (szív- és érrendszeri gyógyszerek) szedése a felelős a krónikus köhögésért, vagy a krónikus köhögés pszichés eredetű.

Köhögés: kezelés

Megfázás okozta szövődménymentes akut köhögés esetén általában elegendőek az általános intézkedések a tünetek enyhítésére. Például a szenvedőknek eleget kell inniuk (pl. gyógytea, víz), gőzinhalációt kell végezniük (20 percig 43°C-os vízhőmérsékleten), és tartózkodniuk kell az (aktív és passzív) dohányzástól.

Gyógyszer köhögés ellen

Köhögés esetén csak akkor adnak gyógyszert, ha az feltétlenül szükséges, vagy ha a tünetek súlyosan érintik a beteget (például gyötrelmes köhögés). Igénytől függően köhögéscsillapító vagy köhögésgátló szer alkalmazható.

Néha az ilyen köhögés elleni gyógyszereket súlyos előrehaladott betegségek, például tüdőrák esetén is alkalmazzák, amikor a gyógyulás már nem lehetséges.

Köhögéscsillapító

Jelenleg azonban nem bizonyított kellőképpen, hogy a köhögéscsillapítók valóban segítenek az akut köhögésben akut légúti fertőzéssel összefüggésben. Krónikus hörghurut vagy COPD esetén a gyógyszerek megakadályozhatják a tünetek súlyosbodását (exacerbációját).

Köhögésgátlók

A köhögésgátlókat (köhögéscsillapítókat, köhögéscsillapítókat), mint például a kodeint, a dihidrokodeint és a dextrometorfánt gyakran alkalmazzák gyötrelmes, száraz, irritáló köhögés – azaz köpet nélküli, nem produktív köhögés – kezelésére. Céljuk, hogy csillapítsák a köhögési késztetést, és ezáltal lehetővé tegyék a légutak irritált nyálkahártyájának helyreállítását. Köhögésgátló szereket gyakran este is adnak – azzal a céllal, hogy a beteg zavartalan éjszakai pihenést biztosítson.

Köhögéscsillapítókkal is óvatosan kell eljárni a lehetséges mellékhatások miatt. Egyes készítmények (például a kodein, az ópiummal rokon anyag) esetében szintén fennáll a visszaélés és a függőség veszélye; emellett a köhögésgátlók mellékhatásként székrekedést és gyenge koncentrációt okozhatnak.

Ezen okok miatt a köhögéscsillapítókat gyakran kritikusan értékelik, és csak óvatosan írják fel őket. A betegeknek tanácsot kell kérniük orvostól vagy gyógyszerésztől a lehetséges mellékhatások tekintetében.

Termékeny köhögés esetén köhögésgátlót soha nem szabad használni! A köhögési inger elnyomásával a légutakban lévő nyálka egyébként már nem köhögődik fel, ami akadályozhatja a légzést és elősegíti a baktériumok megtelepedését a megragadt nyálkahártyában. Ugyanezen okból köhögés esetén nem szabad egyszerre köptetőt (köhögéscsillapítót) és köhögésgátlót alkalmazni.

Antibiotikumok

A légúti vírusos fertőzések (pl. megfázás, influenza) ellen egyébként az antibiotikumok nem segítenek.

Homeopátia köhögés ellen

Ha száraz köhögés esetén szeretné kipróbálni a homeopátiát, nyúljon a Bryoniához (száraz irritáló köhögés, fejfájás és fájó végtagok esetén) vagy a Drosera (száraz, ugató köhögés és hidegrázás esetén). Tapasztalt orvostól, gyógyszerésztől vagy alternatív szakembertől tájékozódhat arról, hogy a homeopátiás készítmény melyik hatékonysága a legmegfelelőbb az egyes esetekben, és hogyan kell helyesen használni a készítményt.

A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos a tudományban, és tanulmányok nem bizonyítják egyértelműen.

Házi gyógymódok köhögés ellen

A köhögés elleni további otthoni gyógymódok közé tartozik a meleg borogatás vagy borogatás a mellkasra és a hátra, például a mustárliszt borogatás mellkasos köhögés esetén és a gyömbérborogatás produktív köhögés esetén. Az inhalálás egy másik jó tipp, különösen az utóbbi esetben: a meleg gőzök mély belélegzése megkönnyíti a légutakban elakadt nyálka fellazulását.

Egy másik jól bevált otthoni gyógymód a kellemetlen köhögés ellen a köhögés elleni szirup. Ön is elkészítheti például hagymával vagy retekkel. Hogyan kell ezt megtenni, és többet megtudni a száraz és produktív köhögés elleni hatékony otthoni gyógymódokról, a Köhögés elleni házi gyógymódok című cikkből megtudhatja.

Az otthoni gyógymódoknak megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Köhögés: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az alábbi köhögés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni:

Köhögés mellkasi fájdalommal
Köhögés légszomjjal (és a bőr esetleg kékes elszíneződése, például az ajkakon)
Köhögés magas lázzal
Nagy mennyiségű vér köhögése (hemoptysis)
Köhögés tartózkodás alatt/után olyan országokban, ahol a tuberkulózis elterjedt
Köhögés tuberkulózisos betegekkel való érintkezés után
Köhögés a történelemben ismert rák esetén
Köhögés immunhiányos, HIV-fertőzött vagy immunszuppresszív kezelés alatt álló betegeknél (az immunrendszert elnyomó kezelés)
Köhögés rendkívül erős dohányosoknál

Az alábbi köhögés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni:

Köhögés légszomjjal (és a bőr esetleg kékes elszíneződése, például az ajkakon)
Köhögés magas lázzal
Nagy mennyiségű vér köhögése (hemoptysis)
Köhögés tartózkodás alatt/után olyan országokban, ahol a tuberkulózis elterjedt
Köhögés tuberkulózisos betegekkel való érintkezés után
Köhögés a történelemben ismert rák esetén

Köhögés immunhiányos, HIV-fertőzött vagy immunszuppresszív kezelés alatt álló betegeknél (az immunrendszert elnyomó kezelés)

Köhögés rendkívül erős dohányosoknál

Torokváladék: Ha a diftéria köhögést okozhat, az orvos torokmintát vesz. Ezt a laboratóriumban vizsgálják diftéria baktériumok és toxinjaik kimutatására. Az orvos torokkenetet (vagy orrváladékot) is vehet az új koronavírussal való lehetséges fertőzés kimutatására.
A köpet vizsgálata (köpetvizsgálat): A produktív köhögés során a köpet vizsgálatakor a köhögés kiváltó okaként azonosítható például a tuberkulózis vagy a mellhártyagyulladás.
Vérvizsgálatok: Például az orvos különösen a fehérvérsejtszámra (leukocitákra) figyel a tüdőgyulladás tisztázásakor. A vérgázok (oxigén, szén-dioxid) elemzése kimutathatja, hogy a tüdő gázcseréje zavart szenved-e, mint az asztma és a COPD esetében.
Tüdőfunkciós teszt: Itt az orvos megvizsgálja, hogy a köhögés oka a légutak szűkülete, például asztma, COPD vagy bronchiectasis esetén. Különféle vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre, beleértve a spirometriát és a testpletizmográfiát.
Bronchoszkópia: Ebben az eljárásban az orvos egy vékony csőhöz vagy egy fémcsőhöz csatlakoztatott apró kamerát helyez be a légcsőbe, hogy benézzen a tüdőbe. Ez a vizsgálat akkor javasolt, ha egy lenyelt idegen test vagy tüdőrák válthatja ki a köhögést. A bronchoszkópot arra is használhatjuk, hogy specifikus váladék- vagy szövetmintákat nyerjünk további vizsgálat céljából.
Prick teszt: Ezt a bőrtesztet az allergiák tisztázására használják. Különböző tesztanyagok alkalmazásával megállapítható, hogy például a poratkák, penészgombák vagy bizonyos élelmiszerek okoznak-e allergiás köhögést és egyéb allergiás tüneteket.
Izzadásteszt: Hasznos, ha a cisztás fibrózis gyanúja a köhögés kiváltó oka. A betegség ugyanis nemcsak a légúti nyálka összetételét változtatja meg, hanem többek között a verejtékét is.
Gasztroszkópia: Ha a köhögés oka lehet a gyomortartalom nyelőcsőbe történő visszafolyása (refluxbetegség), ez gasztroszkópiával meghatározható.
Számítógépes tomográfia (CT): A CT segítségével megállapítható, hogy a köhögést például krónikus arcüreggyulladás, tüdőrák vagy tüdőembólia okozza-e.
Szív ultrahang (echokardiográfia): A szív ultrahangja megmutatja, ha szívelégtelenség áll a köhögés mögött.