Mennyi jódra van szükségem terhesség és szoptatás alatt?
Terhesség alatt megnövekszik a jódszükséglet. Terhes és szoptató nők számára a Német Táplálkozási Társaság (DGE) napi 230 mikrogramm, illetve 260 mikrogramm bevitelt javasol. Összehasonlításképpen, a felnőtt nők átlagos jódszükséglete napi 200 mikrogramm körül van.
A terhesség alatti speciális anyagcsere-helyzet figyelembevételével célszerű lehet további (alacsony dózisú) jódtabletták szedése az adaptált jóddús étrend mellett – de csak a nőgyógyászral való konzultációt követően.
Miért van szükség jódra a szoptatás alatt?
Mivel a csecsemő kizárólag az anyatejből származó jódellátástól függ, a megfelelő jódellátás a születés után is nélkülözhetetlen. Ennek az az oka, hogy az anyai (kifejezett) jódhiány a szoptatott csecsemőre is átterjedhet.
A jód nélkülözhetetlen nyomelem, amely nélkülözhetetlen a gyermek pajzsmirigyének működéséhez. A szervezet nem képes önmaga jódot előállítani, de táplálékkal kell bevinni.
A csecsemő szervezete pajzsmirigyhormonokat képez a jód nyomelemből. Ezek szabályozzák a szervezetben zajló fontos anyagcsere-folyamatokat, biztosítják az egészséges növekedést, részt vesznek az idegrendszer és az izomzat további fejlődésében.
Miért van szükség jódra a terhesség alatt?
A magzat pajzsmirigye a terhesség 18-20. hetéig érik. Csak ettől kezdve a születendő gyermek is képes önállóan előállítani a pajzsmirigyhormont, a tiroxint a biztosított jódból. A terhesség korai szakaszában tehát a létfontosságú pajzsmirigyhormonok ellátásáról kizárólag az anya gondoskodik.
Emellett a jódanyagcsere más folyamatai is bizonyos szerepet játszanak a terhesség alatt: például a megnövekedett veseaktivitás is hozzájárul a nyomelem vizelettel való fokozott kiválasztásához. A nyomelem elvesztését tudatosan kell kompenzálni ebben a fázisban.
Apropó: Szülés és szoptatás után az átmenetileg megnövekedett jódigény visszahúzódik.
Hogyan jelentkezik a jódhiány a terhesség alatt?
A jódhiány károsíthatja a növekvő gyermek egészséges fejlődését. Bár napjainkban és korunkban ritka a súlyos jódhiány, Németországban a felnőttek körülbelül egyharmada ennek ellenére enyhe vagy közepes jódhiányban szenved.
Még a csecsemő pajzsmirigye is károsodhat a fejlődés korai szakaszában. Megnagyobbodhat, és légzési problémákat vagy nyelési nehézségeket okozhat az újszülöttben közvetlenül a születés után („újszülött golyva”), valamint az ehhez kapcsolódó hypothyreosishoz.
Van-e kockázat a jód túlkínálatából?
Annak ellenére, hogy a megfelelő jódellátás elengedhetetlen a gyermek egészséges fejlődéséhez, a terhesség alatt is kerülni kell a jód túlkínálatát.
Egyrészt a jód ilyen mértékű túlkínálata – a javasolt „beállítási értéken” túl – a jelenlegi ismeretek szerint semmilyen további pozitív hatást nem gyakorol a gyermek fejlődésére. Másrészt a (tartós) jódtúlkínálat is károkat okozhat, negatívan hathat az anyákra, babákra – például a gyermek, de az anya pajzsmirigyének túlműködése formájában is.
Ez azonban gyorsan megtörténhet, ha egyszerre több (szabad hatóanyagleadású) jódtartalmú étrend-kiegészítőt (pl. szárított alga- vagy hínárkészítményt) szedünk. Ezért nincs általános ajánlás a jód-kiegészítők kiegészítő vagy megelőző bevitelére terhesség vagy szoptatás alatt.
Ha attól tart, hogy terhessége során jódhiány alakulhat ki, ezt mindenképpen beszélje meg nőgyógyászával, mielőtt ilyen kiegészítőket szedne.
Ha pajzsmirigybetegség gyanúja merül fel, az orvosok további vizsgálatokat végezhetnek, hogy célirányosan meghatározzák az Ön számára optimális jód adagolást – vagy szükség esetén pajzsmirigyhormon-kezelést is kezdeményezzenek.
