Az ideggyökerek a perifériás és a központi idegrendszer közötti kapcsolat. Ezek a gerinccsatorna az gerincvelő, ahol a gerincideg egy elülső és egy hátsó részt hordoz ideggyökér. Porckorongsérv a legismertebb feltétel ez okozhat ideggyökér szindróma, olyan tünetekkel, mint zsibbadás és bénulás.
Mi az ideggyökér?
A központi idegrendszer az idegszövetből áll a agy és a gerinc idegek az gerincvelő. Az idegsejtek kiterjesztéseit axonoknak nevezzük. Kapnak kommunikációt egymással, más idegsejtektől kapnak ingereket, és ezeket az ingereket elviszik a sejt sejtjétől idegsejt, hívták a soma. Az idegsejtek a gerincvelő ideggyökerei is vannak. Ezek olyan idegrostok, amelyek szegmensenként lépnek ki vagy lépnek be a gerincvelőbe. Számos ideggyök egyes rostjai gerincideg formájában találkoznak az intervertebrális csatornában. Minden gerincidegnek két gyökere van: egy elülső ideggyökér és egy hátsó ideggyökér. Az elülső gyökerek efferensek a jelek továbbítására a perifériára idegrendszer. A hátsó gyökerek viszont afferensek, amelyek a központból a perifériába viszik a jeleket idegrendszer. A gerincvelőben egy idegsejt a test minden ideg elülső gyökerének számít, és ebben az esetben gyökérsejtnek is nevezik. Charles Bell és François Magendie először felismerték a gerincvelői idegek két ideggyökének funkcionális elválasztását, és dokumentálták a Bell-Magendie törvényben. A gerincvelőbe jutási pont közelében lévő bizonyos ideggyökér-területet a perifériás és a központi idegrendszer átmeneti zónájának tekintik, és Redlich-Obersteiner zónának nevezik.
Anatómia és felépítés
Az ideggyökerek a gerinccsatorna. A gerinc minden egyes szegmensének két ideggyökere van a jobb és a bal oldalon. Ez a két gyök összeolvad a gerinccsatorna a gerincideg kialakításához és a gerinccsatornából való kilépéshez az intervertebrális foraminán vagy az intervertebrán keresztül. Szegmensenként az emberi gerincnek elülső és hátsó ideggyökerei vannak. A hátsó ideggyökerek mindegyike a gerincvelő laterális és a gerincvelő hátsó zsinórja közötti sulcus lateralis posterior-ból származik. Az elülső gerincvelői ideggyökerek rostjaikkal a gerincvelő elülső és a gerincvelő oldalsó agya közötti sulcus lateralis elől származnak. A gerincvelőbe való belépés pontja közelében minden ideggyök egy úgynevezett Redlich-Obersteiner zónát hordoz. Ez a zóna képezi a határt a központi idegrendszer és a perifériás idegrendszer között, és azon a területen helyezkedik el, ahol a gerincvelő idegének hátsó gyökere belép a gerincvelő hátsó szarvába. Ezen a területen az afferens idegrostok márványmentesnek tűnnek, de vékonyított medulláris hüvelyeket viselnek. Mindegyik utolsó Ranvier zsinórgyűrűje axon jelzi az átmenetet. A hátsó gyökerek ezen a ponton nem hordoznak alapmembránt.
Funkció és feladatok
A gerinc ideggyökerei összekapcsolják a központi idegrendszert a perifériás idegrendszerrel. Ez a kapcsolat kritikus minden testi folyamat szempontjából. Az ideggyökerek nélkül parancsok a agy nem érné el a test effektorait, és így nem végezhetnék izmokkal, mirigyekkel vagy szervekkel. Így a test nem lenne életképes. A központi idegrendszer irányítja az összes tudatos és tudattalan testfolyamatot, és ezáltal megadja a testnek a túlélés képességét. A testfolyamatok központi idegrendszer általi irányítása nemcsak attól függ idegek ingerek vezetése a test perifériájára, de a perifériás idegrendszer idegpályáin is. Az előbbi idegpályákat efferenseknek nevezzük. Ez utóbbiakat afferenseknek nevezzük. Az afferens idegrostok mindegyike az elülső ideggyökeren keresztül jut be a gerincvelőbe és így a központi idegrendszerbe, és ezáltal a perifériáról érzékeny információkkal látja el a központi idegrendszert, amelyet gerjesztés formájában szállítanak. Ez az érzékeny információ például az izmok aktuális feszültségének vagy helyzetének értesítése ízületek. A központi idegrendszernek olyan információkra van szüksége a parancsok kiadásához, amelyek csak ezen információkkal tudják elosztani a célzott mozgásparancsokat az izmoknak. A idegsejt az afferens rostok testei a gerincben helyezkednek el idegdúc, ahol a gerincvelőből efferens idegrostok is előkerülnek. Az ideggyökerek efferens rostjai motoros parancsokat továbbítanak az izmokhoz. A kapcsolódó idegsejtek a gerincvelő elülső szarván belül helyezkednek el a szürkeállományban. Az elülső ideggyökerek az efferens rostok gyökerei.
Betegségek
A legismertebb ideggyökér károsodás a porckorongsérv. Ez a nucleus pulposus korongszövetének hirtelen megjelenése vagy lassan progresszív elmozdulása. A herniált lemezek összenyomhatják a gerincvelőt és megszoríthatják az ideggyökereket. A klinikai képet degeneratív gerincbetegségnek is nevezik, mivel az ok a degeneratív változás csigolyák vagy a szomszédos építmények. A gyűrűs fibrosus elszakad, és a nucleus pulposus előre esik. A herniált lemezek általában tipikus lokalizációban fordulnak elő, majd az alsó ágyéki gerincoszlopokban helyezkednek el, ahol ideggyökér szindrómákat okoznak. Ezt a tünetegyüttest a gerinc ideggyökereinek mechanikus irritációja okozza. A porckorongsérv mellett daganatok, fertőzések vagy csigolyatörések is szerepet játszhatnak az ideggyök szindrómában. A klinikai kép legfontosabb tünete többé-kevésbé súlyos fájdalom, amely az ágyéki gerinc területéről a test minden régiójába sugározhat. Lumbágópéldául ideggyökér szindróma is. Továbbá fájdalom, érzékszervi veszteség és paresztézia fordulhat elő az érintett ideggyök által szolgáltatott területen, azaz zsibbadás és egyéb kellemetlenség érzés. Ezek a tünetek az ideggyökérzékeny részek károsodásának köszönhetők. Mivel a gerinc minden szegmense motoros részeket is hordoz az elülső ideggyökerekben, az ideggyökér szindróma emellett bénulással is járhat. Ebben az esetben a motoros rendellenességek az efferens ideggyök rostok ellátási területén jelentkeznek.
