Rövid áttekintés
- Kezelés: Alapbetegségek kezelése, pótlás más hatóanyagokkal, gyógyszeres terápia (pl. antiandrogénekkel), borotválkozás, epilálás, kémiai szőrtelenítés, lézeres szőrtelenítés, szőrtüsző cauterizálása
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha hirtelen fellép a túlzott férfi testszőrzet, különösen akkor, ha egyéb tünetek is vannak, mint például mélyebb hang vagy nagymértékben megnagyobbodott csikló
- Okok: károsodott tesztoszterontermelés a petefészekben vagy a mellékvesékben, petefészek- vagy mellékvese daganatok, Cushing-kór, porfíriák, bizonyos gyógyszerek (pl. anabolikus szteroidok, glükokortikoidok), a szőrtüszők tesztoszteronnal szembeni örökletes túlérzékenysége
Hirsutizmus: kezelés
A hirsutizmus kezelését minden betegre egyénileg alkalmazzák. Ez alapvetően a rendellenesség okától függ. Ezenkívül a szakáll és hasonlók kezelése attól is függ, hogy mennyire kifejezett a zavaró testszőrzet, és hol fordul elő. További fontos tényezők a beteg életkora, bármilyen korábbi betegsége, gyermekvállalási vagy fogamzásgátlási vágya.
Ezért a hirsutizmus különböző kezelési lehetőségei vannak, amelyeket néha kombinálnak egymással. Ezek közé tartozik pl
Kábítószer okozta hirsutizmus esetén az orvosok és a betegek megpróbálják abbahagyni a problémát okozó gyógyszert, vagy olyan készítménnyel helyettesíteni, amely nem okoz hirsutizmust. A fokozott szőrösödés ezután általában magától megszűnik.
Ezenkívül gyakran alkalmaznak gyógyszereket a hirsutizmus ellen, például:
- Antiandrogének: Az olyan hatóanyagok, mint a ciproteron-acetát, csökkentik a férfi nemi hormonok hatását a hajhagymákra, így gátolják a túlzott szőrnövekedést. Az orvos antiandrogéneket ír fel egyetlen anyagként (monoterápia), vagy hormonális fogamzásgátlóval (etinilösztradiollal) kombinálva.
- A GnRH analógok (gonadotropin-felszabadító hormon analógok) elnyomják bizonyos hormonok felszabadulását, így kevesebb androgén termelődik a petefészekben.
- A glükokortikoidok (kortizon készítmények) elnyomják a hormontermelő mellékvesekéreg stimulációját.
Mit tehetsz te magad
A kozmetikai kezelés segíthet az enyhe hirsutizmuson: a háton vagy az arcon lévő szőrzet például rendszeresen borotválható vagy epilálható. A kémiai szőrtelenítők szintén segítenek a szőrnövekedés ellen. A mellékhatások, például a bőrirritáció elkerülése érdekében azonban a legjobb, ha az első alkalom előtt szakértővel ismerteti az alkalmazást.
A hirsutizmust lézeres szőrtelenítéssel vagy a hajgyökerek cauterizálásával is csökkenteni lehet. Alternatív megoldásként a sötét szárú szőrszálakat hidrogén-peroxiddal fehéríthetjük.
Fontos, hogy az ilyen kezeléseket szakemberre (bőrgyógyászra vagy kozmetikusra) bízza!
Hirsutizmus: Mikor forduljunk orvoshoz?
A hirsutizmus megfelelő első kikötője a bőrgyógyász vagy nőgyógyász. Szükség esetén endokrinológus – azaz hormonspecialista – segíthet a hormonális okok további tisztázásában. A hajnövekedéssel kapcsolatos konkrét kérdéseket a bőrgyógyásznak teheti meg.
Hirsutizmus: okok és kockázati tényezők
A hirsutizmusnak nagyon különböző okai lehetnek:
Idiopátiás hirsutizmus
Tízből körülbelül kilenc érintett idiopátiás hirsutizmusban szenved. Ez azt jelenti, hogy a hirsutizmus nem vezethető vissza az alapbetegségre. Ehelyett a tünet genetikai hajlamnak köszönhető. A szakértők azt gyanítják, hogy az érintettek szőrtüszői túlérzékenyen reagálnak a tesztoszteronra (normál tesztoszteronszint mellett).
Okok a petefészkek területén
A petefészkekben a tesztoszteron túltermelése fordul elő például policisztás petefészek szindrómában (PCOS). Ez az összetett petefészek-diszfunkció cikluszavarokhoz, elhízáshoz és hirsutizmushoz kapcsolódik.
A hirsutizmus nagyon ritka oka a petefészek-daganat, amely férfi nemi hormonokat termel.
Okok a mellékvesék területén
Ritkán a hirsutizmus hátterében a mellékvese androgéntermelő daganata áll.
Gyógyszer okozta hirsutizmus
Néha a hirsutizmus bizonyos gyógyszerekkel végzett hosszú távú vagy nagy dózisú kezelés eredményeként alakul ki. Ezek a gyógyszerek közé tartoznak pl
- Androgének (férfi nemi hormonok)
- Anabolikus szteroidok (izomépítők)
- Progesztogének (női nemi hormonok)
- ACTH (mellékvesekéreg-stimuláló hormon)
- Glükokortikoidok ("kortizon")
- Minoxidil (vérnyomáscsökkentő és hajhelyreállító)
- Ciklosporin (átültetés után és autoimmun betegségek esetén)
- Diazoxid (hipoglikémia kezelésére)
A hirsutizmus egyéb okai
- Akromegália (ritka hormonális rendellenesség növekedési hormon felesleggel)
- Cushing-kór (az ACTH hormon túlzott termelése, amelyet az agyalapi mirigy daganata okoz)
- Porfiria (anyagcsere-betegségek csoportja)
- Idegrendszeri betegségek
Mi az a hirsutizmus?
Ennek a tünetnek számos oka lehet. Némelyikük a vér megnövekedett tesztoszteronszintjéhez kapcsolódik, mások nem. A tesztoszteron a férfi nemi hormonok (androgének) legfontosabb képviselője. A hirsutizmus általában hormonális változások eredményeként alakul ki, különösen a pubertás, a terhesség és a menopauza idején. Úgy tűnik, hogy a sötétebb bőr- és hajtípusok nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint a világosabbak.
A hirsutizmus és a hypertrichosis megkülönböztetése
Virilizáció (masculinizáció)
Néha más, jellemzően férfi elváltozások kísérik a hirsutizmust. Ebben az esetben az érintett nő hangja mélyebbé válik, míg a fején lévő haj elvékonyodik, sőt megkopaszodik. A cikluszavarok a virilizációra (masculinizációra) is jellemzőek. Az érintett nők közül néhányan fokozott izomfejlődést tapasztalnak, miközben melleik összezsugorodnak és megereszkednek. A férfi nemi hormonok fokozott termelése mindig felelős ezért a férfiasodásért.
Hirsutizmus: vizsgálatok és diagnózis
A virilizáció egyéb jeleiről is tanácsos tájékoztatni az orvost, mint például a mélyebb hang, a menstruáció esetleges elmaradása vagy a szokatlanul megnagyobbodott csikló (klitorális hipertrófia). Az orvos az ilyen változásokat és a megnövekedett testszőrzet mintáját is megvizsgálja a fizikális vizsgálat során.
- Ha a tesztoszteron, a DHEAS és a prolaktin szintje normális, a hirsutizmus idiopátiás vagy policisztás petefészek szindróma (PCOS) következménye.
- Ha viszont a tesztoszteron és a DHEAS szintje normális, de a prolaktin szintje emelkedett, ez jóindulatú agyalapi mirigy daganatra (hipofízis adenoma) utalhat. Bizonyos gyógyszerek szintén növelhetik a prolaktinszintet.
A feltételezett októl függően az orvos további vizsgálatokat végez. Például a petefészkek vagy a mellékvesék daganatai kimutathatók számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálattal vagy a hasüreg ultrahangos vizsgálatával.
