Hypothermia (ICD-10-GM R68.0: Hypothermia alacsony környezeti hőmérséklettel nem jár együtt) hipotermia. Az egész test érintett.
Hypothermia leírja a testtest hőmérsékletének a beállított pont alatti csökkenését. Ennek oka lehet hőveszteség vagy hőelvezetés.
A hipotermia kísérheti fagyás.
Az akut hipotermiát általában a hegyvidéki régiókban és a megfelelő téli éghajlattal rendelkező országokban figyelik meg. A mérsékelt éghajlatú országokban csökkent hőszabályozású emberek (pl. Idősek) és kockázati tényezők mint például fáradtság a hipotermia kialakulásának különös kockázata.
Az aktív hűtéssel történő terápiás hipotermia védő hatással bír, azaz gátolja a gyulladásos immunválaszt, és ezáltal csökkenti a szövetkárosodást. A terápiás hipotermiát sebészeti beavatkozások (pl. Kardiotorakális műtét) során és a neurológiai eredmények javítására alkalmazzák felelevenítés.
A hipotermia három szakaszát különböztetik meg:
Színpad | Rektális hőmérséklet | Szakasz leírása |
I | 37-34 ° C | A bőr vaszkuláris összehúzódása, a pulzusszám és a vérnyomás emelkedése, hidegrázás |
II | 34-27 ° C | A fájdalom, a pulzus és a légzés növekvő érzéketlensége lelassult, az izmok merevsége, a reflexek gyengültek; eszméletvesztés (≤ 32 ° C) |
III | 27-22 ° C | Az autonóm testfunkciók lebomlanak, a halál a hideg miatt |
A hipotermia számos betegség tünete lehet (lásd: „Differenciáldiagnózisok”).
A hipotermia súlyosságáról a svájci osztályozási rendszer szerint lásd: „Osztályozás”.
Tanfolyam és prognózis: Minél korábban kezelik a hipotermiát, annál kedvezőbb a lefolyás. Ha a testhőmérséklet időben megemelkedik, és nincsenek olyan szövődmények, mint pl szívritmuszavarok előfordul, a hipotermiának általában nincs következménye. Súlyos hipotermia (III. Stádium) során kardiovaszkuláris elégtelenség, valamint légzési leállás léphet fel.