Hipotermia: A testhőmérséklet csökkenése

Hypothermia (ICD-10-GM R68.0: Hypothermia alacsony környezeti hőmérséklettel nem jár együtt) hipotermia. Az egész test érintett.

Hypothermia leírja a testtest hőmérsékletének a beállított pont alatti csökkenését. Ennek oka lehet hőveszteség vagy hőelvezetés.

A hipotermia kísérheti fagyás.

Az akut hipotermiát általában a hegyvidéki régiókban és a megfelelő téli éghajlattal rendelkező országokban figyelik meg. A mérsékelt éghajlatú országokban csökkent hőszabályozású emberek (pl. Idősek) és kockázati tényezők mint például fáradtság a hipotermia kialakulásának különös kockázata.

Az aktív hűtéssel történő terápiás hipotermia védő hatással bír, azaz gátolja a gyulladásos immunválaszt, és ezáltal csökkenti a szövetkárosodást. A terápiás hipotermiát sebészeti beavatkozások (pl. Kardiotorakális műtét) során és a neurológiai eredmények javítására alkalmazzák felelevenítés.

A hipotermia három szakaszát különböztetik meg:

Színpad Rektális hőmérséklet Szakasz leírása
I 37-34 ° C A bőr vaszkuláris összehúzódása, a pulzusszám és a vérnyomás emelkedése, hidegrázás
II 34-27 ° C A fájdalom, a pulzus és a légzés növekvő érzéketlensége lelassult, az izmok merevsége, a reflexek gyengültek; eszméletvesztés (≤ 32 ° C)
III 27-22 ° C Az autonóm testfunkciók lebomlanak, a halál a hideg miatt

A hipotermia számos betegség tünete lehet (lásd: „Differenciáldiagnózisok”).

A hipotermia súlyosságáról a svájci osztályozási rendszer szerint lásd: „Osztályozás”.

Tanfolyam és prognózis: Minél korábban kezelik a hipotermiát, annál kedvezőbb a lefolyás. Ha a testhőmérséklet időben megemelkedik, és nincsenek olyan szövődmények, mint pl szívritmuszavarok előfordul, a hipotermiának általában nincs következménye. Súlyos hipotermia (III. Stádium) során kardiovaszkuláris elégtelenség, valamint légzési leállás léphet fel.