Gyomorégés: kezelés és okai

Rövid áttekintés

Mi a gyomorégés? Gyomorsav visszafolyása a nyelőcsőbe és esetleg a szájba is. A tipikus tünetek közé tartozik a savas regurgitáció és a szegycsont mögötti égő fájdalom. Ha a gyomorégés gyakrabban fordul elő, reflux betegségnek nevezik (gasztrooesophagealis reflux betegség, GERD).
Okok: A záróizom gyengesége vagy diszfunkciója a gyomor bejáratánál, bőséges étkezés, alkohol, kávé, dohányzás, citrusfélék, bizonyos gyógyszerek, terhesség, stressz, különböző betegségek, mint például hiatus hernia vagy gyomorhurut
Diagnózis: Orvos-beteg konzultáció (kórelőzmény), fizikális vizsgálat, esetleg további vizsgálatok, mint a nyelőcső és gyomor endoszkópiája, hosszú távú savmérés (pH-metria) – esetleg ún. impedancia méréssel kombinálva (pH-metriaként) -MII), nyomásmérés (manometria) a nyelőcsőben
Kezelés: Házi gyógymódok enyhe, alkalmankénti gyomorégés esetén (szódabikarbóna, keményítőtartalmú ételek, diófélék stb.). Tartós vagy visszatérő gyomorégés vagy reflux betegség gyógyszeres kezelése. Lehetséges sebészeti beavatkozás reflux betegség esetén.
Megelőzés: Csökkentse a túlsúlyt; kerülje a stimulánsokat és a gyomorégést elősegítő ételeket (alkohol, nikotin, kávé, fűszeres ételek, zsíros és sült ételek stb.); csökkenti a stresszt gyakorlatokkal és relaxációs technikákkal

A gyomorégés jelei a névből következtethetők: a „forr” gyomortartalom a nyelőcsőbe emelkedik (reflux) és égető fájdalmat okoz. A tipikus tünetek különösen zsíros, bőséges ételek és alkohol után jelentkeznek:

Böfögés, különösen a sav és a kápolna
Égő fájdalom a mellcsont mögött
nyomásérzés a has felső részén

Egyes embereknél a gyomorsav visszafolyása a reggeli rekedtség, a toroktisztulás vagy a köhögés miatt is észrevehető. A felszálló gyomornedv ugyanis irritálja a hangszálakat és a torok nyálkahártyáját.

Ha a gyomortartalom felemelkedik a szájba, az nemcsak kellemetlen ízt okoz a szájban. Hosszú távon a fogzománcot is megtámadhatja.

Ha gyomorégés csak alkalmanként jelentkezik, általában ártalmatlan. A gyakori reflux azonban reflux betegség jele lehet. Ilyenkor a nyelőcső alsó záróizma általában meglazul, így a gyomorsav nagyon könnyen felfelé emelkedik. A rossz étkezési és életmódbeli szokások gyakran súlyosbítják a refluxot.

A gyakori gyomorégés következményei

A refluxbetegség okozta ismétlődő gyomorégés másik lehetséges következménye a Barrett-nyelőcső: a nyelőcső alsó harmadában lévő sejtek abnormálisan megváltoznak. A Barrett-nyelőcső rákmegelőző állapot: rosszindulatú nyelőcsődaganattá fejlődhet (nyelőcsőrák = nyelőcsőrák). Ez a kockázat akkor áll fenn, ha a nyelőcső érzékeny nyálkahártyája éveken át ismételten ki van téve agresszív gyomorsav hatásának.

Gyomorégés: Kezelés

Aki csak időnként szenved fájdalmas gyomornedv-visszafolyástól, az otthoni gyógymódokkal segíthet. Ha ez nem elég, vagy ha a gyomorégés gyakrabban jelentkezik, orvoshoz kell fordulni, és ki kell deríteni az okot.

Gyomorégés: házi gyógymódok

Az alkalmankénti gyomorégést gyakran otthoni gyógymódokkal lehet orvosolni:

Ha gyomorégéstől szenved, fogyasszon keményítőtartalmú ételeket, például száraz fehér kenyeret, kétszersültet, burgonyát vagy banánt: ezek gyorsan megkötik a felesleges gyomorsavat, és így enyhítik a gyomorégést.
Állítólag a dió rágása semlegesíti a gyomorsavat.
Egy kanál mustár étkezés után állítólag megakadályozza a reflux kialakulását a benne lévő mustárolajok miatt.

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Gyomorégés: gyógyszeres kezelés

Mi segít a gyomorégés ellen, ha a házi gyógymódok sikertelenek, vagy a tünetek gyakrabban jelentkeznek? A válasz: gyógyszert a gyógyszertárból. Némelyikük vény nélkül kapható, néhányuk receptköteles. A következő hatóanyag-csoportokat elsősorban gyomorégés vagy refluxbetegség kezelésére használják.

Protonpumpa-gátlók (PPI): Ezek a gyomorégés és a refluxbetegség legfontosabb gyógyszerei. A PPI-k megakadályozzák egy olyan enzim képződését, amely csatornákat nyit a gyomornyálkahártya savtermelő sejtjeiben a gyomorsav kiáramlásához. Ez azt jelenti, hogy a gyógyszer gátolja a gyomorsav felszabadulását. Kis dózisú és korlátozott mennyiségben kapható gyomorsav-gátlók vény nélkül kaphatók. A protonpumpa-gátlók nagyobb dózisaihoz viszont receptre van szükség. Ilyen hatóanyag-csoport például az omeprazol és a pantoprazol.

Ennek a hatóanyagcsoportnak a képviselői, mint például a cimetidin vagy a famotidin, vényre kaphatók a patikákban.

A korábban vény nélkül kapható H2 antihisztamin ranitidint 2. január 2023-ig már nem engedélyezték az EU-ban. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra szánt Gyógyszerekkel foglalkozó Bizottsága szerint kis mennyiségű rákkeltő anyag lehet jelen ranitidin tartalmú gyógyszerek. Ezt jelenleg vizsgálják. Ha bármilyen további kérdése van ezzel kapcsolatban, forduljon orvosához vagy gyógyszerészéhez.

Antacidok: Ezek olyan lúgos sók, amelyek megkötik és semlegesítik a gyomorban már képződött gyomorsavat (pl. magnézium-hidroxid). Korábban gyakrabban használták gyomorégés kezelésére, de ma már csak viszonylag ritkán. A vény nélkül kapható savmegkötőket azonban kipróbálhatja, ha csak időnként enyhe gyomorégése van, vagy a fent említett gyógyszerek nem segítenek. Nincsenek azonban jó tanulmányok, amelyek igazolnák, hogy hatékonyak a refluxbetegség ellen.

Kezelőorvosa vagy gyógyszerésze elmondja Önnek, hogyan és milyen adagban kell bevenni az egyes gyomorégés elleni szereket. Kövesse ezeket az ajánlásokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülje a mellékhatásokat!

Gyomorégés: műtét

Az anti-reflux műtét (fundoplikáció) során a sebész a gyomor felső részét a nyelőcső alsó vége köré helyezi és varrattal rögzíti. Ez megerősíti a záróizom izmát a gyomor bejáratánál, és így megakadályozza a refluxot és a gyomorégést. Az eljárást általában laparoszkópia részeként végzik.

Sebészet vagy gyógyszeres kezelés – melyik a jobb?

Még nincs elegendő tanulmány annak felmérésére, hogy az anti-reflux műtét jobban segít-e a gyomorégés és a refluxbetegség esetén, mint a gyógyszeres kezelés. Rövid távon – azaz a műtétet követő első évben – úgy tűnik, hogy a műtét jobban teljesít: A tanulmányok szerint a műtéten átesett betegeket ez idő alatt kevésbé korlátozza a gyomorégés, mint a gyógyszeres kezelésben részesülőket. Azt, hogy az anti-reflux műtét hosszabb távon is jobb eredményeket hoz-e, még részletesebben meg kell vizsgálni.

Gyomorégés: Megelőzés

A legtöbb embert csak egy különösen bőséges étkezés, kiterjedt alkoholfogyasztás vagy stressz után gyötri a gyomorégés. Valójában az egészségtelen életmód a gyomorégés leggyakoribb oka – és ezért különösen ígéretes kezelési megközelítés:

A csokoládé, a kávé, a szénsavas italok, a citrusfélék, a fűszeres ételek, a zsíros ételek és a sült ételek is serkentik a gyomorsav termelődését. Tesztelje, hogy javul-e a gyomorégése, ha egy vagy több ilyen ételt elhagy, vagy legalább kis mennyiségben fogyasztja őket.
Ha gyomorégést szenved, különösen éjszaka, kerülje a kiadós vacsorát. Ehelyett részesítse előnyben a könnyű ételeket a nap utolsó étkezéseként.
A korai vacsora az éjszakai gyomorégés ellen is segíthet – egyes betegek nem esznek semmit lefekvés előtt legalább három órával. Gyakran az is hasznos, ha a felsőtestet párnával megemeli. Ez megnehezíti a gyomorsav feljutását a nyelőcsőbe. Néha az is segít, ha gyomorégéssel fekve a test bal oldalára fordulunk – ekkor a gyomor bejárata felül van, ami megnehezíti a gyomortartalom visszaáramlását.
A relaxációs technikák és a testmozgás jó módszer a belső feszültség oldására és a refluxot kiváltó stressz csökkentésére.
Ha túlsúlyos, további nyomás nehezedik a gyomorra, ami könnyen a gyomornedvet a nyelőcsőbe kényszerítheti. Aki túl sok kilót nyom, annak egészséges, kalóriaszegény étrenddel és sok mozgással kell fogynia. Ennek eredményeként a gyomorégés gyakran javul.

A gyomorégést vagy refluxbetegséget gyakran a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom diszfunkciója okozza. Normális esetben az úgynevezett alsó nyelőcső-záróizom gondoskodik arról, hogy a gyomortartalom ne tudjon feljutni a nyelőcsőbe. Az, hogy néha miért nem működik megfelelően, gyakran homályos marad. Különböző tényezők azonban elősegíthetik a refluxot. Ilyen például az alkohol és a nikotin: lazító hatással vannak az izomzatra – a nyelőcső és a gyomor közötti záróizom is ellazul a sör, cigaretta és hasonlók hatására. A két stimuláns a gyomorsav termelését is fokozza. Mindkét mechanizmus elősegíti a gyomorégés előfordulását.

A gazdag, zsíros ételek, a csokoládé, a kávé, a forró italok és a citrus gyümölcslevek szintén hozzájárulhatnak a reflux kialakulásához. Ez bizonyos gyógyszerekre is vonatkozik, mint pl

Antikolinerg szerek (többek között asztma, demencia és irritábilis hólyag kezelésére használják)
Kalciumcsatorna-blokkolók (pl. szívritmuszavar, szívkoszorúér-betegség, magas vérnyomás esetén)
néhány antidepresszáns
biszfoszfonátok, például alendronsav (csontritkulás ellen)

A terhes nőknél is megnövekszik a hasi nyomás. Ezért is gyakori a gyomorégés a terhesség alatt.

Emellett különféle betegségek is okozhatnak refluxot. Ezek közé tartozik pl

Membránsérv (hiatal hernia): Normális esetben a nyelőcső közvetlenül a gyomor előtt halad át a rekeszizomon. Hiatus hernia esetén azonban a rekeszizom lyukas. A gyomor egy része felnyomul ezen a lyukon, és kissé összehúzódik. Ez lehetővé teszi a gyomortartalom feljutását a nyelőcsőbe.
Nyelőcsőgyulladás: A nyelőcsőgyulladást lenyelt idegen testek (a nyelőcső nyálkahártyájának károsodása) vagy kórokozók, például baktériumok okozhatják. Az érintett, irritált nyálkahártya gyomorégést érezhet. Figyelem: az oesophagitis a reflux következménye is lehet.
Irritábilis gyomor („funkcionális dyspepsia”): A fogalom különféle felső hasi panaszokra utal, amelyeknek nem található szervi oka. A savas regurgitáció és gyomorégés mellett a lehetséges tünetek közé tartozik a fájdalom, a nyomás- és teltségérzet a felső hasban, hányinger és hányás, valamint étvágytalanság.
A nyelőcsőfal nyúlványai: Ezek az úgynevezett nyelőcső-divertikulák többek között böfögést és gyomorégést okozhatnak.
Achalasia: Ez egy ritka betegség, amelyben a nyelőcső falában lévő izmok összehúzódási képessége legyengül. A gyomor bejáratánál a záróizom működése is károsodik. Ez rontja a táplálék gyomorba szállítását, ami többek között böfögésben és gyomorégésben nyilvánul meg.
Cukorbetegség: Előrehaladott cukorbetegség esetén a nyelőcső idegrendszeri szabályozása károsodhat. Ez a rendellenesség azt is jelenti, hogy a chyme szállítása már nem működik megfelelően.

A szívroham néha a gyomorégéshez hasonló tünetekkel jelentkezik. Ezért a tünetek tisztázásánál mindig figyelembe kell venni a már meglévő szívbetegségeket.

Gyomorégés: Mikor kell orvoshoz fordulni?

Zsíros, gazdag étel, amely nehezíti a gyomrot, és emésztést elősegítő pálinka a tetején – ez egy „irritáló” program a gyomor számára, amely gyakran gyomorégéshez vezet. Mindaddig, amíg a tünetek csak alkalmanként jelentkeznek és spontán eltűnnek, ártalmatlannak minősülnek.

Gyomorégés: Mit csinál az orvos?

A gyomorégés mélyére való eljutáshoz az orvos először részletes megbeszélést folytat a pácienssel. Ez lehetővé teszi számára, hogy kórtörténetet (anamnézist) készítsen. A konzultáció során az orvos többek között megkérdezi, hogy mióta áll fenn a gyomorégés, milyen gyakran fordul elő, és nem súlyosbodik-e például fekvéskor. Ezenkívül rákérdez minden egyéb panaszra és ismert, már meglévő állapotra, valamint arra, hogy a beteg szed-e valamilyen gyógyszert.

Az anamnézis interjút általános fizikális vizsgálat követi.

Ha az orvos a kórelőzmény alapján refluxbetegségre gyanakszik felnőtt betegeknél, és nincsenek riasztó tünetek (például gyakori hányás, vérszegénység stb.), akkor hasznos lehet protonpumpa-gátlókkal végzett próbakezelés (PPI teszt): A beteg szed PPI körülbelül két hétig. Ha ennek hatására a tünetek javulnak, az reflux betegségre utal. Ezután a PPI-kezelés folytatódik.

További vizsgálatokra általában csak az alábbi esetekben van szükség:

A PPI teszt nem tudja észrevehetően enyhíteni a tüneteket.
A páciens olyan tüneteket mutat, amelyek nyelőcsőrákra vagy szűkült nyelőcsőre utalhatnak.
Vannak arra utaló jelek, hogy a tünetek más oka is lehet.

A gyermekek gyomorégése általában további vizsgálatot igényel.

A nyelőcső és a gyomor endoszkópiája: Az orvos egy cső alakú műszert (endoszkópot) nyom a szájon keresztül a nyelőcsőbe, majd tovább a gyomorba. Az előlapon egy fényforrás és egy kis videokamera található. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy részletesen megvizsgálja a nyelőcső és a gyomor nyálkahártyáját (például, hogy ellenőrizze, nincsenek-e gyulladt, kipirosodott területek, szűkületek vagy fekélyek). Műszerek is behelyezhetők az endoszkópon keresztül, például szövetminták (biopsziák) vételéhez a pontos elemzéshez.

24 órás pH-metria: Ebben az eljárásban egy finom szondát helyeznek be a páciens nyelőcsövébe az orrán keresztül, és közvetlenül a gyomor bejárata elé helyezik. 24 órán át ebben a helyzetben marad, és ezalatt folyamatosan méri a nyelőcső alsó részének savasságát. Ez lehetővé teszi a gyomorból származó savas reflux kimutatását.
24 órás pH-Metry-MII: A 24 órás pH-metria fent ismertetett változata nemcsak a savas gyomortartalom refluxának kimutatására használható, hanem a nem savas gyomortartalomé is. Ez esetenként betegség tüneteihez is vezethet. A MII rövidítés egyébként a „többcsatornás intraluminális impedanciamérés” rövidítése.

Gyakori kérdések a gyomorégéssel kapcsolatban

Mi segít a gyomorégés ellen?

Fogyással és a stressz csökkentésével megszüntetheti a gyomorégést. Kerülje a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fűszeres vagy zsíros ételek fogyasztását. A röviddel lefekvés előtti étkezés szintén kedvezőtlen. A gyógyszeres kezelés is segíthet: Az antacidumok (pl. algedrát) semlegesítik a gyomorsavat, a protonpumpa-gátlók (pl. pantoprazol, omeprazol) csökkentik.

Mit lehet enni gyomorégéssel?

A banán, a burgonya, a zabpehely, a gyömbér, a mandula, a teljes kiőrlésű kenyér vagy a tészta megfelelő táplálék gyomorégés esetén. A fűszeres, zsíros és savas ételek viszont gyakran rontják a tüneteket. A megfelelő italok közé tartozik a sovány tej, az aloe vera juice, a kamillatea és mindenekelőtt a szénsavmentes víz.

Mi a gyomorégés?

A gyomorégés egy égő érzés a mellkasban, amely gyakran a szegycsont mögött jelentkezik. A nyelőcsőbe jutó gyomorsav okozza. Súlyos esetekben az égő érzés a torokig terjed.

Milyen érzés a gyomorégés?

Sok beteg égő, szúró és kellemetlen érzésként tapasztalja a gyomorégést a mellkas területén. Ha a gyomorégés súlyos, a gyomornedv és az égő érzés felemelkedik a torokban. Az érintettek gyakran savanyú, keserű ízt éreznek a szájukban.

Melyik tea segít gyomorégés esetén?

Honnan származik a gyomorégés?

Gyomorégés akkor jelentkezik, amikor a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe, és irritálja azt. Ez általában akkor fordul elő, ha a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom nem zár megfelelően. A kiváltó tényezők közé tartozik a stressz, a súlyos elhízás, a terhesség vagy a savas ételek.

Milyen házi gyógymódok segítenek a gyomorégés ellen?

Hasznos házi gyógymód gyomorégés esetén a banán, a mandula vagy a zabpehely. Víz, tej, kamillatea vagy aloe vera lé is enyhítheti a tüneteket. Egy másik jól ismert háztartási szer egy pohár vízben feloldott szódabikarbóna: semlegesíti a gyomorsavat. Ez azonban szén-dioxidot is termel, ami felfújja a gyomrot, és ronthatja a tüneteket.

Mit kell inni gyomorégés esetén?

A szénsavmentes víz vagy gyógyteák fogyasztása segít a gyomorégésben. Kerülje a koffeintartalmú, alkoholos, savas vagy szénsavas italokat: súlyosbíthatják a gyomorégést. A gyomor túlzott megterhelésének elkerülése érdekében a legjobb, ha lassan és kis kortyokban inni.