Okok
A legtöbb glioblastoma szórványosan, azaz szórványosan és gyakran ismert ok nélkül fejlődik ki. Tanulmányok kimutatták, hogy csak az ionizáló sugárzást (pl. Nagy dózisú röntgensugárzás, például sugárterápia során) tekintik kiváltó oknak, amelynek kitettsége glioblastoma. Függetlenül attól, hogy a glioblastoma örökletes még nem tisztázott egyértelműen.
Ismert azonban, hogy más örökletes betegségben szenvedőknél nagyobb a kialakulásának kockázata glioblastoma. Ezen ritka betegségek közé tartozik a B. Turcot szindróma (kombinációja polipok a belekben és agy daganatok), 1. típusú neurofibromatózis és 2 (neurofibromák = idegdaganatok előfordulása), tuberous sclerosis (agydaganatok kombinációja, a bőr megváltozik és jóindulatú daganatok más szervrendszerekben) és Li-Fraumeni szindróma (multiplex tumor betegség). Az összes glioblasztóma többségét azonban valószínűleg szórványosan spontán mutációk okozzák, amelyek az asztrociták hibáihoz és ezáltal a kontrollálatlan sejtnövekedéshez vagy sejtproliferációhoz vezetnek.
Diagnózis
A glioblastoma diagnosztizálásához választott eszközök a képalkotó eljárások, például a számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI), amelyeket általában kontrasztanyag segítségével hajtanak végre a daganat jobb vizualizálása érdekében. A glioblasztómát azonban véglegesen csak a agy biopszia vagy a tumorszövet eltávolítása, amelyet aztán szövettanilag megvizsgálnak. A differenciáldiagnózisok (pl. Limfómák, agy tályogok), italszúrások és elektroencefalogram (EEG) megírása végezhető egyedi esetekben.
Annak a ténynek köszönhetően, hogy a glioblasztómák a meglehetősen agresszív agytumorok közé tartoznak, és a diagnózis felállításakor gyakran már infiltratív módon nőttek, így az egész agy általában már daganatsejtekkel fertőzött, a daganat teljes eltávolítása általában már nem lehetséges . Terápiás szempontból tehát csak különféle eljárások állnak rendelkezésre, amelyek a tumor tömegének csökkentését szolgálják, de nem vezetnek teljes gyógyuláshoz. Egyrészt idegsebészeti műtéteket alkalmaznak a tumor fő tömegének eltávolítására, ezáltal klasszikusan vagy innovatív módon végezhető fluoreszcenciával segített műtét alkalmazásával. A műveletet általában követi az agy besugárzása és kemoterápiás kezelés citosztatikus gyógyszerekkel. A daganatot körülvevő agyödéma kezelésére, glükokortikoidok (például kortizon) klasszikusan vannak megadva.
