Gerjesztés vonal
Annak érdekében, hogy az információ a idegsejt és nagy távolságokra kell továbbítani, az ideg mentén újra és újra akciópotenciálokat kell létrehozni. A gerjesztésvezetésnek két formája különböztethető meg: A sósvezetésben az ideg egy része olyan jól el van szigetelve szabályos szakaszokban, hogy a gerjesztés „átugorhat” egyik nem elszigetelt területről a másikra. Ezeket a teljesen elszigetelt területeket internódusoknak nevezzük.
A rövid, nem szigetelt területeket Ranvier-fűző gyűrűknek nevezzük, és nagy számú ioncsatornát tartalmaznak, így egy új akciós potenciál itt jön létre minden alkalommal, amely aztán átugorhat a következő fűzőgyűrűhöz. Így sokkal kevesebb akciós potenciált kell kiváltani, mint a folyamatos gerjesztésvezetés esetén, ahol a potenciálokat újra és újra be kell váltani az egész ideg mentén, a szomszédos szakaszokon. Ezért a sósító gerjesztés körülbelül 100 m / s sebességgel gyorsabb, mint a folyamatos gerjesztés körülbelül 1 m / s sebességgel.
Csak izolált idegsejteken megy végbe, az elszigetelést a mielin biztosítja, amely a idegsejt. Kóros demielinizáció, például in sclerosis multiplex (MS), az idegvezetés jelentős lassulásához vezet, az idegműködés részleges elvesztésével. Az MS-ben például ezek a következők:
- Saltatoric és
- Folyamatos gerjesztésvezetés.
- - látászavarok,
- Érzelmi rendellenességek és
- Izombénulás.
Ez az információ tehát egyik cellából a másikba továbbítható, ún szinapszisok szükségesek.
Dugattyú alakú kidudorodásként hatnak az idegvégződésekre. Minden idegsejt nemcsak egy van, hanem sok is szinapszisok és ezért több kapcsolat más sejtekkel is. Az első idegsejt (preszinapsus, pre-előtti) és a második neuron (poszt-after) szinapszisa között fekszik a szinaptikus hasadék. Amikor a gerjesztés, amely a generáción keresztül továbbadódik akciós potenciál, megérkezik a preszinapsusba, kalcium Az ioncsatornákat a membrán töltésváltozása nyitja meg, így a pozitív töltésű kalcium áramlik az preszinapázba, és a membránpotenciál pozitívabbá válik.
Összetett molekuláris folyamatok révén a kalcium a beáramlás biztosítja, hogy az előregyártott vezikulák a sejt belsejéből elérjék a membránt, összeolvadjanak a membránnal, és tartalmukat a szinaptikus hasadék. Ezek a vezikulák neurotranszmittereket tartalmaznak, mint pl acetilkolin. Ezek eljutnak a poszt-szinapszisok keresztül a szinaptikus hasadék, ahol a rájuk specifikus receptorokhoz kötődnek.
Ez a kötés különféle jelzési utakat indíthat el.
- Egyrészt újra kinyithatók az ioncsatornák, amelyek biztosítják az ionok beáramlását vagy kiáramlását. Ez vagy negatívabban tölti a célsejt membránját (hiperpolarizáció) és ezáltal kevésbé gerjeszthető, vagy pozitívabban töltődik fel (depolarizáció) és ezáltal jobban ingerelhetővé válik, így egy küszöbérték elérésekor egy akciós potenciál beindul, amelyet az idegsejt mentén ismét továbbadnak.
- Másrészt az információ ioncsatornák nélkül is továbbítható, mégpedig kismolekulák formájában, amelyek hírvivőként szolgálnak (második hírvivők).
