Foltos láz: tünetek, progresszió, terápia

Foltos láz: Leírás

A foltos láz (más néven tetűfoltos láz vagy kullancsfoltos láz) egy fertőző betegség, amelyet a Rickettsia prowazekii baktérium okoz. A kórokozókat vérszívó tetvek és trópusi kullancsok terjesztik.

Ruhatetvek okozta foltos láz

A világ egyes részein azonban még ma is gyakoribb a foltos láz, például Kelet-Afrikában és Dél-Amerika Andok völgyeiben. A fertőzés kockázati tényezői a zsúfoltság és a rossz egészségügyi feltételek.

Kullancsok által terjesztett foltos láz

A Hyalomma kullancs Afrika, Ázsia és Dél-Európa száraz és félszáraz vidékeiről származik. Németországban növekszik a számuk: míg 35-ban 2018 trópusi kullancsot számoltak meg, 50-ben már 2019 azonosított példányt.

A foltos lázat nem szabad összetéveszteni a tífusz lázzal. Az olyan népi szóbeli kifejezések, mint a „tetűtífusz” vagy a „foltos tífusz”, félrevezetőek. A tífusz a szalmonella által okozott fertőző betegség. Az angolszász nyelvterületen is adódhatnak félreértések. Ott a tífuszt „tífusznak” vagy „tífusznak” nevezik. Magát a tífuszt angolul „tífusz-láznak” nevezik.

Foltos láz: tünetek

A foltos láz tipikus tünetei azonban elsősorban a magas láz és a bőrkiütés. A láz nagyon jellemző: a betegség első két napjában gyorsan 41 °C-ra emelkedik, gyakran hidegrázás kíséretében. Ezután legalább tíz napig fennáll, mielőtt a láz alábbhagy. Ez körülbelül négy-öt napig tart.

A foltos lázban megfigyelt egyéb tünetek a következők:

  • Nyugtalanság
  • a kezek remegése (remegés).
  • Beszéd zavarok
  • Tudatzavarok
  • Erőszak

Másodlagos fertőzések

A tífuszban szenvedők érzékenyek más fertőzésekre (másodlagos fertőzésekre). Így a foltos láz többek között:

  • agyhártyagyulladás (agygyulladás)
  • Tüdőgyulladás (tüdőgyulladás)
  • Szívizomgyulladás (szívizomgyulladás)

Foltos láz: okok és kockázati tényezők

A ruhatetvek manapság nagyon ritkák Németországban. Emiatt a ruhatetű okozta foltos lázbaktérium által okozott fertőzés alig fordul elő hazánkban.

Ezzel szemben a Hyalomma trópusi kullancsfaj további terjedése középtávon növelheti a foltos láz kockázatát Németországban. Az ország lakossága még mindig alacsony (lásd fent). A szakértők azonban azt feltételezik, hogy körülbelül minden második Hyalomma kullancs hordozza a foltos láz kórokozóját.

Foltos láz: vizsgálatok és diagnózis

A foltos láz diagnosztizálásához gyanús láz és bőrkiütés esetén az orvosnak először részletesebb információra van szüksége az Ön kórtörténetéről (anamnézis). Ennek érdekében többek között a következő kérdéseket fogja feltenni Önnek:

  • Jártál mostanában Afrikában vagy Dél-Amerikában?
  • Észrevettél tetűt magán vagy a ruháján?
  • Megcsípett Önt mostanában kullancs?
  • Mióta van lázad?

A foltos lázfertőzés kimutatására vérvizsgálatot kell végezni. Ez olyan specifikus antitesteket keres, amelyeket a szervezet termelt a rickettsiák ellen. Ezt a vizsgálatot tapasztalt speciális laboratóriumoknak kell elvégezniük.

Korábban szövetmintákat vettek a betegektől, és közvetlenül vizsgálták a kórokozót. Manapság ezt általában már nem teszik meg, mivel a szövetminták vizsgálata megbízhatatlan, és fokozott fertőzési kockázattal jár.

  • Meningococcus fertőzések
  • Hasi tífusz (Typhus abdominalis)
  • Hemorrhagiás lázak
  • Visszatérő láz

A foltos láz diagnózisának megállapítása után az orvosnak értesítenie kell az illetékes népegészségügyi osztályt – a foltos láz Németországban valójában bejelentendő.

Foltos láz: Kezelés

Az is fontos, hogy a betegek egyensúlyban tartsák a folyadék- és elektrolit-egyensúlyt. Az esetleges másodlagos fertőzéseket (más kórokozók okozta járulékos betegségeket) szintén megfelelő szerekkel kell kezelni.

Foltos láz: a betegség lefolyása és prognózisa

Az érintettek teljes gyógyulása azonban több hónapig is eltarthat. Különösen az alultápláltság vagy az immunrendszer károsodott működése jelentősen meghosszabbítja a gyógyulási időt.

Foltos láz: megelőzés

A foltos láz egyrészt megelőzhető a betegséget hordozó ruhatetvek elleni küzdelemmel. Itt például a rovarölő szerek bizonyultak hatékonynak. Ezenkívül a kockázatos területekre történő utazás során ügyelni kell a megfelelő higiéniára, és nem szabad mosatlanul viselni használt ruhát.

A foltos láz ellen jelenleg nincs oltás. Speciális esetekben azonban, például humanitárius missziók során a veszélyeztetett területeken, lehetőség van gyógyszeres megelőzésre. Ebből a célból a doxiciklin antibiotikumot egyszer adják be. A foltos láz legjobb megelőzése azonban ilyen esetekben is az, ha lehetőség szerint kerüljük a tetvekkel és kullancsokkal való érintkezést.