Filariasis: Leírás
A filariasis kifejezés a kisméretű, parazita fonálférgek (filariae) által okozott betegségek csoportjára utal, amelyek fertőzött szúnyogok vagy lólegyek harapása révén terjednek át az emberre. A vérből a férgek féregfajtól függően különböző célszövetekbe vándorolnak, ahol elszaporodnak. A filariózisok három csoportra oszthatók:
- Nyirokfilariasis: A férgek különösen a nyirokerekben élnek.
- Serous filariasis: a férgek a hasban vagy a mellkasban kolonizálják.
A filariasis túlnyomórészt trópusi országokban fordul elő – főleg Afrikában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában, Közép-Amerikában és a Karib-térségben. Más országokban, például Németországban, a fertőzést utazók is behurcolhatják. Becslések szerint világszerte mintegy 200 millió ember fertőzött filariae-vel.
A filariae életciklusa
Ha egy fertőzött embert megcsíp egy vérszívó rovar, a rovar ivás közben lenyelheti a mikrofiláriákat. A rovarban a mikrofiláriák fertőző lárvákká fejlődnek, amelyek a következő vérétel során újra bejuthatnak az emberi szervezetbe.
Mivel a paraziták az emberben szaporodnak, ők az elsődleges gazdaszervezetek. A szúnyogok és a lólegyek viszont másodlagos gazdák, mert csak a paraziták emberre való átviteléhez szükségesek.
A nyirokfilariasis a filariasis leggyakoribb formája, világszerte mintegy 120 millió ember fertőződött meg. Három különböző filariális faj okozhatja:
- Wuchereria bancrofti (az esetek körülbelül 90 százalékáért felelős, Afrikában és Ázsiában található)
- Brugia Malayi (főleg Dél- és Délkelet-Ázsiában)
- Brugia Timori (főleg Indonézia délkeleti részén)
A férgek eltömítik az ereket, és folyamatosan új helyi gyulladásos reakciókat váltanak ki. Ez megzavarja a nyirokelvezetést, ami az érintett testrész növekvő duzzanatát okozza idővel.
A fertőzést követően egy-két évbe telik, amíg a férgek teljesen kinőnek, ivarérettek, és mikrofiláriákat termelnek. Ezért a fertőzést gyakran nagyon későn vagy egyáltalán nem fedezik fel. Az elefántiasisként a betegség hónapokig-évekig nem válik nyilvánvalóvá megfelelő orvosi kezelés nélkül.
Subcutan filariasis
A szubkután filariasis két fő szindrómára oszlik:
- Loa loa filariasis
- Onchocerciasis (folyami vakság)
Loa loa filariasis
A betegséget a Chrysops nemzetségbe tartozó lólegyek terjesztik. Ezek különösen erdős területeken élnek (lehetőleg gumifa ültetvényeken), nappaliak, vonzzák őket az emberi mozgás és a fatüzek. Különösen az esős évszakban kell védekezni az ilyen típusú lólégy ellen.
A paraziták a bőr alatt élnek és mozognak (körülbelül egy centiméter/perc sebességgel). Néha a férgeket az ujjain vagy a melleid vékony bőrén keresztül is láthatod. Vagy a szem kötőhártyájába vándorolnak, ahol aztán szintén jól láthatóak. A köznyelvben ezért „afrikai szemféregnek” is nevezik őket.
Onchocerciasis (folyami vakság)
A fertőzött feketelégy csípése után az onchocerciasis kórokozó lárvái bejutnak a bőr alatti szövetbe. Ott fejlődnek ki belőlük a kifejlett férgek, amelyek párosodnak és mikrofiláriákat termelnek. Ezek a bőr alatti szövetben maradnak, mint a Loa Loában, ahol gyulladásos reakciókat váltanak ki. Szintén lehetséges a szaruhártya fertőzése a szemekben, amely vaksághoz vezet, ha nem kezelik.
Serous filariasis
A parazitát különféle szúnyogfajok terjeszthetik. A kikelő férgek a pleurális üregben (a tüdő és a mellhártya között), a szívburokban vagy a hasüregben telepednek meg. Ott párosodnak és mikrofiláriákat termelnek, amelyek a fertőzött ember véréből felszívódnak a rovarba, amikor a szúnyog ismét csíp.
Filariasis: tünetek
Az európaiakat általában csak hosszabb trópusi utak során fenyegeti a fertőzés veszélye. Ha megfelelő tünetek jelentkeznek, a betegnek mindig tájékoztatnia kell orvosát a korábbi utazási tevékenységeiről.
Lymphaticus filariasis: tünetek
A lymphaticus filariasisban a tünetek legkorábban három hónappal a fertőzés után jelentkeznek. Vannak, akik kezdetben kevés tünetet mutatnak, míg mások akut tünetekről panaszkodnak. A limfatikus filariasis lehetséges korai jelei a következők:
- a nyirokcsomók gyulladása és duzzanata
- bizonyos immunsejtek számának növekedése a vérben (eozinofil granulociták)
A kifejlett férgek elzárják a nyirokjáratokat, és a nyirokerek és nyirokcsomók visszatérő gyulladását okozzák (nyirokgyulladás, lymphadenitis). Az így kialakuló nyirokpangás duzzanatot okoz. Sok éves progresszió után az elefántiázis a következőket okozhatja:
Az elefántiózis a végtagok elváltozásain túl a tüdőt is károsítja. Ha ennek működése károsodik, sok más szervben is hosszú távú károsodás lép fel. A krónikus tüdőbetegség különösen éjszakai asztmás rohamok, visszatérő lázrohamok és a pulmonalis artériák nyomásának növekedése (pulmonális hipertónia) formájában nyilvánul meg.
A kifejlett elefántiázis ritka Európában, és általában csak a feltörekvő és fejlődő országokban figyelhető meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte a nyirokcsomó-filariasis a második vezető oka a hosszú távú rokkantságnak.
Subcutan filariasis: tünetek
Subcutan filariasis esetén a férgek kolonizálják a bőrt és az alatta lévő szöveteket. Gyakran a viszketés a fő tünet, és a duzzanat és a dudorok gyakori kísérő tünetek.
A filariasis ezen formájával fertőzötteknek gyakran nincsenek tünetei, kivéve az alkalmi viszketést. A tipikus „calabar dudor” a test különböző részein kialakulhat – az immunrendszer reakciójaként a féregre és annak ürülékére.
Ez egy helyi, hirtelen fellépő duzzanat, amely egy-három napig fennáll. Általában nem különösebben fájdalmas, de nagyon viszket. Ezenkívül a terület enyhén vörös lehet.
Az onchocerciasis (folyami vakság) tünetei.
A kifejlett (kifejlett) férgek a bőr alatt gubancokat képeznek, amelyek kívülről fájdalommentes csomókként tapinthatók. Az ilyen férgekkel teli bőrcsomót onchocercomának neveznek.
A betegek erős viszketésre panaszkodnak, a bőr begyullad és bőrszerűen megvastagodhat (lichenifikáció). A bőrszín (pigmentáció) egyes területeken eltűnhet, ami egyfajta „leopárd bőrmintát” eredményezhet. Hosszú távon a test egész bőre megváltozik – az úgynevezett „papír vagy öregember bőréről” beszélünk.
A legújabb tanulmányok feltételezik, hogy a féregfertőzés és egy olyan betegség, amelyet részletesebben csak néhány éve vizsgáltak – az úgynevezett „fejbiccentés szindróma” – között lehetséges kapcsolat. Ez az epilepszia egy sajátos formája, amelyet néhány ugandai és dél-szudáni gyermeknél figyeltek meg. Az érintetteknél az étel vagy a hideg epilepsziás rohamot válthat ki. A betegség kialakulásának pontos háttere még nem ismert.
A legtöbb savós filariasisban szenvedő embernek nincsenek tünetei. Amikor a tünetek jelentkeznek, azok általában nem veszélyesek, és nem okoznak rokkantságot. Ezért a serous filariasist kevésbé intenzíven tanulmányozták, mint a többi filariózist.
Filariasis: okok és kockázati tényezők
A különböző filariózisokat különböző szúnyogok vagy lólegyek terjesztik. Ezért ezeket a rovarokat betegségvektoroknak is nevezik. A trópusi országokba utazóknak elvileg az utazás előtt meg kell ismerkedniük az adott célország jellemző betegségeivel és fertőzéseivel.
|
Betegség vektor |
|
|
Nyirok filariasis |
Az Aedes (részben nappali), Anopheles, Culex, Mansonia (főleg éjszakai) szúnyogok |
|
Subcutan filariasis |
A Chrysops nemzetséghez tartozó fékek, fekete legyek (kizárólag nappali) |
|
Serous filariasis |
Culicoides szúnyogok (főleg a reggeli és esti órákban aktívak) |
Filariasis: vizsgálatok és diagnózis
A mikrofiláriák mikroszkópos kimutatása a páciens vérében biztosítja a filariasis diagnózisát. Attól függően, hogy vélhetően mely szúnyogok terjesztették a kórokozót, a vérmintát különböző időpontokban kell venni: Ez azért van, mert a mikrofiláriák alkalmazkodtak a kórokozót átvivő rovarok harapási szokásaihoz:
Onchocerciasisban a mikrofiláriák egyáltalán nem jutnak be a vérbe – a parazitákat csak közvetlenül a bőr alatt lehet kimutatni.
Ha a mikrofiláriák keresése sikertelen, bizonyos tesztek segítségével specifikus antitesteket lehet keresni a vérben.
Ha már a belső szervek érintettek, képalkotó technikákkal (pl. számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás) pontosabban meghatározható a már bekövetkezett károsodás.
Filariasis: kezelés
- Dietil-karbamazin (DEC)
- ivermectin
- Suramin
- mebendazol
Elvileg ezek a gyógyszerek nagyon hatékonyak a filariae elpusztításában. Problémásabb a betegséget egyáltalán felismerni, így a megfelelő kezelési intézkedéseket meg lehet kezdeni.
Egyes filariózisokban a férgek halála erős immunreakciót vált ki a szervezetben, ezért glükokortikoidokat („kortizon”) is kell adni. Gyulladáscsökkentő és depresszív hatásuk van az immunrendszerre (immunszuppresszív), ami megakadályozhatja az esetleges túlzott immunreakciót.
Filariasis: műtét
Onchocerciasis esetén műtéttel lehet eltávolítani a férgeket a bőr alól. Loa loa betegségben a férgek kivághatók a szem kötőhártyájából, ha ott felfedezik őket.
Filariasis: a betegség lefolyása és prognózisa
A kifejlett férgek több évig is életben maradhatnak a gazdaszervezetben. Több hónapig vagy évekig is eltarthat, amíg a mikrofiláriák megjelennek a vérben, így a fertőzést csak későn vagy egyáltalán nem veszik észre. Azonban minél hamarabb kezdik meg a megfelelő kezelést, annál jobb a prognózis.
A lymphaticus filariasisban következetes terápiával elkerülhető a torzító lymphedema (elephantiasis) kialakulása.
Az onchocerciasis a legveszélyesebb filariasis a bennszülött lakosság számára a szem és a bőr gyakran súlyos károsodása miatt. Időben történő kezelés esetén azonban a prognózis lényegesen kedvezőbb.
A serous filariasis a betegség súlyossága és a lehetséges szövődmények szempontjából viszonylag ártalmatlannak tekinthető.
Filariasis: Megelőzés
- Viseljen hosszú, világos színű ruhát.
- Használjon szúnyogriasztót (spray, gél, lotion stb.). Győződjön meg arról, hogy a termékek trópusiak, és olyan szervezetek által ajánlottak, mint a WHO.
- Ne feledje, hogy a riasztószerek mindig csak helyileg hatásosak azon a bőrterületen, amelyre alkalmazzák.
- Alvás közben használjon szúnyoghálót. Riasztóval impregnált szúnyogháló használata javasolt.
- Kerülje a folyómedreket és a vizes élőhelyeket, ahol a legvalószínűbb a rovarok jelenléte.
- Néhány héttel indulás előtt konzultáljon egy trópusi gyógyászat orvosával/utazási orvosával a fertőzések elleni védekezés lehetséges gyógyszereiről és a szükséges utazási védőoltásokról.
- Ha az utazás során maláriaprofilaxist szed doxiciklinnel, az nagy valószínűséggel hatásos lesz a nyirokcsomó-filariasis és az onchocerciasis ellen is.
