Mi az a fibrinogén?
A fibrinogén egy fehérje, amely fontos szerepet játszik a véralvadásban, és I. faktorként is ismert. A fibrin előfutára. A fibrin prekurzora, amely hálószerűen bevonja a vérlemezkedugót – amely az érsérülés helyén képződik. A fibrinogén szintén az úgynevezett akut fázisú fehérjék közé tartozik. Ezek különböző laboratóriumi értékek, amelyek bizonyos betegségek esetén emelkednek.
Mikor határozzák meg a fibrinogént?
Az orvos határozza meg a fibrinogén mennyiségét, például ha veleszületett vagy szerzett fibrinogénhiány gyanúja merül fel. Ez utóbbi például májkárosodásból eredhet. További fontos indikációk a fibrinogénszint ellenőrzéséhez:
- a fibrinolitikus terápia monitorozása a vérrög feloldására (sztreptokinázzal vagy urokinázzal)
- a fibrinogén szubsztitúciós terápia monitorozása
- a véralvadás kóros túlzott aktiválódásának gyanúja (fogyasztási koagulopátia)
Fibrinogén: Normál értékek
A fibrinogén standard értéke a vérben korfüggő. A következő normál tartományok (referencia tartományok) vonatkoznak gyermekekre, serdülőkre és felnőttekre:
Kor |
Fibrinogén normál érték |
4 napig |
167-399 mg/dl |
5 - 30 nap |
162-462 mg/dl |
31 nap és 3 hónap között |
162-378 mg/dl |
4 a 6 hónap |
150-379 mg/dl |
7 a 12 hónap |
150-387 mg/dl |
13 hónap - 5 év |
170-405 mg/dl |
6 évektől |
180-350 mg/dl |
Figyelem: A határértékek módszer- és laboratóriumfüggőek. Egyedi esetekben a laboratóriumi leleteken feltüntetett referenciatartományok érvényesek.
Mikor csökken a fibrinogén?
Egyes betegségek akadályozzák a fibrinogén termelődését. Ide tartoznak például a súlyos májbetegségek, mint például a cirrhosis vagy az akut hepatitis. Egyéb helyzetek, amelyek csökkentik az értékeket:
- konsumptív koagulopátia (a véralvadás rendellenes aktiválódása, más néven disszeminált intravaszkuláris koaguláció) késői stádiuma
- súlyos vérveszteség
- Bizonyos gyógyszerek szedése (például aszparagináz az akut limfoblasztos leukémia kezelésére).
Az újszülöttek fibrinogénszintje is alacsonyabb, mint a felnőtteknél. Ez azonban teljesen normális ebben a korban, és nem utal betegségre.
Mikor emelkedik a fibrinogén?
A fibrinogén egy úgynevezett akut fázisú fehérje. Ez azt jelenti, hogy növekszik, ha a szervezet szisztémás reakciót vált ki bizonyos helyzetekre. Egyéb akut fázisú fehérjék közé tartozik a C-reaktív fehérje (CRP) és a ferritin. Az akut fázisú fehérjék növekedéséhez vezető betegségek a következők:
- Gyulladások (pl. reuma, Crohn-betegség)
- Daganatok (daganatok)
- Burns
- Trauma (pl. műtét)
- Diabetes mellitus és az ebből eredő anyagcserezavarok
- Veseelégtelenség következtében fellépő urémia (az urémia a vér mérgezése olyan anyagokkal, amelyeknek ténylegesen a vizelettel kell ürülniük – röviden: vizeletmérgezés)
Mi a teendő, ha a fibrinogén megváltozik?
Ha a fibrinogén túl alacsony, a vérzés kockázata megnő. Ezeket nehéz lehet ellenőrizni. Ezért ha csökkent fibrinogénszintet észlel, különösen a tervezett műtét előtt, az orvosnak a műtét előtt meg kell határoznia az okot, és ki kell zárnia a fibrinogénhiányos rendellenességet.
Az emelkedett fibrinogénszinttel járó krónikus betegségeket optimálisan ellenőrizni kell. Például cukorbetegség esetén a gyógyszer helyes adagolása, veseelégtelenség esetén a dialízis alkalmazása nagyon fontos. Ha a fibrinogén tartósan emelkedik, megnő a szív- és érrendszeri betegségek és a stroke kockázata.