Endoszkópia: típusok, eljárás, kockázatok

Mi az endoszkópia?

Az endoszkópia magában foglalja a testüregek vagy szervek belsejébe történő betekintést. Ehhez az orvos egy endoszkópot helyez be, amely rugalmas gumicsőből vagy merev fémcsőből áll. Az előlapra egy nagyítási képességgel rendelkező objektív és egy kis kamera került. Az ezzel készült képeket a test belsejéből általában monitorra visszük és eltároljuk. Hogy a vizsgált terület jól látható legyen, az endoszkóp légpumpával, fényforrással (hidegfény), öntöző- és szívóberendezésekkel is rendelkezik. Az integrált csatornákon keresztül speciális műszerek helyezhetők be, amelyekkel szövetmintákat lehet venni.

Az endoszkópia számos szerv és testüreg vizsgálatára használható, például:

  • Tüdő és mellkasüreg: A tüdő endoszkópos vizsgálatát thoracoscopiának, a mellkasi mediastinoscopiát nevezik.
  • Hörgők: A hörgők endoszkópiáját bronchoszkópiának nevezik.
  • Hasüreg: A hasüreget az összes szervével együtt laparoszkópiával (laparoszkópia) vizsgáljuk.
  • Ízületek: Az ízület (pl. térd) endoszkópiáját artroszkópiának nevezik.

Mikor történik az endoszkópia?

Elvileg mindig szükség van endoszkópos vizsgálatra, ha az orvos sem szabad szemmel, sem más képalkotó módszerekkel, például röntgennel vagy számítógépes tomográfiával nem tud megbízható diagnózist felállítani. Az orvos közvetlen rálátása egy szerv vagy testüreg belsejébe, valamint a finomszöveti vizsgálathoz esetleg szükséges biopszia (szöveteltávolítás) segít a helyes diagnózis felállításában. Kisebb műtétekre, például bélpolipok eltávolítására is van lehetőség endoszkópos vizsgálat során.

Endoszkópiát végeznek:

  • különböző betegségek (például gyomorfekély, meniszkusz sérülések, tüdőgyulladás, petefészekciszták) diagnosztizálására vagy lefolyásának nyomon követésére
  • kisebb sebészeti beavatkozások elvégzésére (pl. belélegzett idegentest eltávolítása a tüdőből, szövetmintavétel)

Mit csinálsz az endoszkópia során?

A thoracoscopia és a mediastinoscopia (a tüdő és a mellkas terület endoszkópiája) általános érzéstelenítésben történik. Itt az endoszkópot egy kis bemetszésen keresztül helyezik be a szövetbe.

A bronchoszkópiában (a hörgőcsövek endoszkópiája) egy cső alakú endoszkópot juttatnak a szájon keresztül a tüdőbe. Ez történhet általános vagy helyi érzéstelenítésben; mindkét esetben előzetesen nyugtatót fecskendeznek be a betegbe.

A kolonoszkópia során az endoszkópot a végbélnyíláson keresztül helyezik be, akár érzéstelenítés nélkül, akár szedációval vagy enyhe érzéstelenítéssel. A vizsgálat előtt a belet hashajtó segítségével kiürítjük.

A végbélnyíláson keresztül végbéltükrözés és proktoszkópia (rektoszkópia és rektoszkópia) is történik. Bár sok beteg számára kellemetlenek, a legtöbb esetben érzéstelenítés nélkül is jól tolerálhatók. Különleges előkészületek általában nem szükségesek.

Az artroszkópia (ízületi endoszkópia) a választott módszer a térd, váll, boka és csukló beavatkozásaihoz. Itt az endoszkópia elsősorban terápiás célokat szolgál.

Egyes esetekben az endoszkópia csak éhgyomorra végezhető, például gasztroszkópia, kolonoszkópia és laparoszkópia. A vérhígító gyógyszer szedését a vizsgálat előtt kellő időben abba kell hagyni.

Milyen kockázatokkal jár az endoszkópia?

Ritka esetekben az endoszkópia során a következő szövődmények fordulnak elő:

  • Vérzés az eltávolított szövet területén (de általában a vizsgálat során megállítható)
  • Fertőzések
  • @ Légzési vagy szív- és érrendszeri problémák nyugtatók vagy fájdalomcsillapítók alkalmazásakor

Mire kell figyelnem endoszkópia után?