Diabéteszes neuropátia: felismerés és megelőzés

Rövid áttekintés

  • Leírás: Neurológiai állapot, amely cukorbetegség következtében alakulhat ki.
  • Formái: Főleg perifériás (diabetikus) neuropátia és autonóm (diabetikus) neuropátia. Ezenkívül a progresszió egyéb ritka formái.
  • Tünetek: A tünetek a progresszió formájától függenek: Az érzékszervi zavaroktól és zsibbadástól a kézben vagy lábban jelentkező bizsergő és szúró fájdalomig terjednek. Az autonóm neuropátiák megzavarják a belső szervek működését.
  • Diagnózis: fizikális vizsgálatok, érzékenységi vizsgálatok (érintés, rezgés, hő- és hidegérzet), vérvétel, speciális neurológiai vizsgálatok (elektroneurográfia, elektromiográfia).
  • Kezelés: A neuropátia oki (gyógyszeres) kezelése nem áll rendelkezésre, egészséges életmód, jól kontrollált vércukorszint, tünetek kezelése.
  • Megelőzés: Az életmódbeli változtatások megakadályozzák a diabéteszes neuropátiát.

Mi a diabéteszes neuropátia?

A diabéteszes neuropátia az előrehaladott diabetes mellitus lehetséges szövődménye. Ez egy sokrétű neurológiai állapot, amelyben az idegsejtek és az idegpályák fokozatosan károsodnak az emelkedett vércukorszint miatt. Ezért az úgynevezett metabolikus-toxikus polyneuropathiák közé tartozik.

Emellett megtámadható az úgynevezett autonóm idegrendszer. Szabályozza a belső szervek működését. Ezért a tünetek a gyomor-bél traktus, a szív- és érrendszer és a húgyutak károsodott működésétől a nemi funkció károsodásáig terjednek.

A diabéteszes neuropátia prevalenciájára vonatkozó becslések eltérőek. Úgy gondolják, hogy csaknem minden második cukorbeteg érintett lehet a betegség lefolyása során.

Melyek a diabéteszes neuropátia különböző formái?

Különbséget tesznek a diabéteszes neuropátia különböző formái között.

Az idegkárosodás helyétől függően ezek a következők:

Egyéb diabéteszes neuropátiák: Fokális (diabéteszes) neuropátia esetén az idegkárosodás (súlyosan) az egyes idegszálakon lokalizálódik akár a kézben, a lábakban, akár a törzsben. A proximális neuropátiát viszont a csípőtáji idegkárosodás jellemzi. Gyakran csak a test egyik fele érintett. Mindkét forma ritka.

A fellépő idegkárosodás helye szerinti, fent említett osztályozáson túl a diabéteszes neuropátiák más szempontok szerint is osztályozhatók:

Szubklinikai neuropátia: Mivel a diabéteszes neuropátia általában alattomosan kezdődik, az első jelek gyakran nem nyilvánvalóak. Ebben a fázisban a mindennapi tevékenységek nincsenek korlátozva, de a neurológiai vizsgálatok már eltéréseket mutatnak. A megelőző intézkedések különösen hatékonyak ebben a szakaszban.

Krónikus fájdalmas neuropátia: tartós fájdalomérzés jellemzi. Ez általában nagy hatással van az érintettek életminőségére.

Mennyi a várható élettartam a diabéteszes neuropátiában?

Hogyan nyilvánul meg a diabéteszes neuropátia?

A diabéteszes neuropátia általában fokozatosan, sok éven keresztül jelentkezik. Ezért előfordulhat, hogy az érintettek gyakran nem figyelnek az első tünetekre. Az, hogy a tünetek hogyan jelentkeznek a további lefolyásban, nagymértékben függ a progresszió jelenlegi formájától és a betegség lefolyásától.

A perifériás diabéteszes neuropátia tünetei

Előrehaladott stádiumban a panaszokat egyre inkább jellemző mozgáskorlátozások kísérik:

  • Változott járás
  • Egyensúlyzavarok
  • Fokozott hajlam az esésre
  • Az izomerő elvesztése
  • Az izomtónus elvesztése
  • Fájdalom járás közben - gyakran duzzadt láb kíséretében.

Az autonóm diabéteszes neuropátia tünetei

Az autonóm diabéteszes neuropátia leggyakoribb megnyilvánulásai azonban a következők:

Az urogenitális traktus autonóm neuropátiája: Ha a húgyúti rendszert irányító idegek sérülnek, akkor önkéntelen vizeletszivárgás (inkontinencia) vagy a húgyhólyag kiürítésének képtelensége (vizelési zavarok) fordulhat elő. Ezenkívül a szexuális funkciók zavarai is kialakulhatnak.

Hogyan alakul ki a diabéteszes neuropátia?

A diabéteszes neuropátia kialakulásában valószínűleg több tényező is szerepet játszik. Bár még nem tisztázott véglegesen, a tartósan emelkedett vércukorszint (feltehetően) az alábbi – egymást erősítő – károsodási folyamatokat segíti elő az érintett szövetekben, így az ott futó idegekben:

  • Az anyagcsere károsodása sejtszinten: A megemelkedett vércukorszint miatt gyanítható, hogy a „sejt erőművei” (mitokondriumok) nem működnek optimálisan. Az így érintett idegsejtek idővel elpusztulnak.
  • Káros anyagcseretermékek: Feltehetően a (krónikusan) megemelkedett vércukorszint hatására káros anyagcseretermékek – például neurotoxikus (glikált) fehérjék – keletkezhetnek.
  • A meglévő cukorbetegség időtartama
  • Tartósan emelkedett vércukorszint (hiperglikémia, rosszul szabályozott anyagcsere)
  • Fokozott vérnyomás (hipertónia)
  • Meglévő állapotok (pl.: perifériás artériás betegség / pAVK, veseelégtelenség, diabéteszes nephropathia stb.)
  • Alkohol és nikotin
  • A fizikai aktivitás hiánya

Hogyan diagnosztizálható a diabéteszes neuropátia?

A szoros monitorozás lehetővé teszi a diabéteszes neuropátiák korai stádiumban történő felismerését. A szűrésre általában évente egyszer kerül sor. Ha az ilyen találkozókon az idegkárosodás kezdeti gyanúja merül fel, három-hat havonta kerül sor a vizsgálatokra.

Az egyéb fizikális vizsgálatok általában a következőket tartalmazzák:

  • A könnyű érintésre vagy vibrációra való érzékenység mérése (hangvilla teszt)
  • A hideg- és hőérzet tesztelése
  • Az izomreflexek és a járás tesztelése
  • Idegvezetési sebesség mérése (elektromiográfia, elektroneurográfia)
  • Szívműködési teszt (elektrokardiogram, EKG) a szív- és érrendszer lehetséges károsodásának tisztázására

Az orvosok megvizsgálják az esetleges kísérő tüneteket is, például a láb jellegzetes deformációit (neuroosteoarthropathia, „Charcot láb”).

Meglévő cukorbetegség és nem specifikus panaszok együttes fennállása esetén további vérvizsgálatok elvégzésére is szükség lehet kezelőorvosának, ha szükséges:

  • Vér ülepedési sebessége (ESR)
  • Pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH)
  • B12-vitamin, folsav
  • A kreatinin
  • Alanin aminotranszferáz (ALAT)

Ha a tünetek bizonyos konstellációi jelentkeznek, autonóm diabéteszes neuropátiára gyanakodhat. Ebben az esetben kezelőorvosa más szakterületekkel – például neurológiával, kardiológiával vagy urológiával – konzultál.

Mit lehet tenni a diabéteszes neuropátia ellen?

Alapvetően a perifériás és az autonóm diabéteszes neuropátia kezelésének és megelőzésének stratégiái hasonlóak. Céljuk az egészséges életmód, az adaptált étrend, a jól kontrollált cukorbetegség kezelése és az érintett testrészek egyéni gondozása.

A jelenlegi lefolyástól és a neuropátia előrehaladtától függően olyan intézkedések nyújthatnak támogatást, mint a fizioterápia, erősítő edzés vagy ortopédiai segédeszközök, például speciálisan adaptált cipők.

Hogyan előzhetem meg a diabéteszes idegfájdalmat?

Jó esély van a diabéteszes neuropátia kockázatának csökkentésére és a meglévő tünetek progressziójának lassítására.

Ezért fontos a diabéteszes neuropátia lehető legjobb megelőzése:

  • Tartósan jól kontrollált vércukorszint – különösen 1-es típusú cukorbetegség esetén.
  • Normál testsúly normál tartományban lévő vérzsír- és vérnyomásértékekkel.
  • Az alkohol és a nikotin kerülése.
  • Kiegyensúlyozott étrend (diabetikus étrend) rendszeres testmozgással kombinálva.
  • Rendszeres rutinellenőrzéseken vegyen részt, hogy időben megtegye az ellenintézkedéseket.