Decubitus fekélyek: fokozatok, segítség és kezelés

Rövid áttekintés

Kezelés: Jó bőrápolás és rendszeres nyomáscsökkentés (pozicionálás, segédeszközök), sebeknél: nedves sebkötés, rendszeres tisztítás, előrehaladott fokozat esetén esetleg műtét
Tünetek: bőrpír, vízvisszatartás, később fájdalommal járó nyomásfekélyek, fertőzés esetén néha lázzal is, hidegrázás, rothadásos szag, később elhalt fekete szövetek (nekrózisok), szövődmények, pl. vérmérgezés vagy csontgyulladás lehetséges
Diagnózis: vizuális diagnózis, ujjvizsgálat, rizikófaktorok előzménye, esetleg vérvétel, szövetminták (kenet), nagyobb súlyosságú ultrahangban, röntgen, komputertomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
Okok: Tartós, súlyos nyomás, ami az érintett szövetek elégtelen ellátásához, a bőr, a szövetek és a csontok fokozatos pusztulásához vezet; különböző kockázati tényezők, mint például a hosszan tartó ülés vagy fekvés, érzékeny bőrbetegség, páratartalom, cukorbetegség.
Lefolyása és prognózisa: fontos a megelőzés, a korai kezelés elemi, hiszen a gyógyulási folyamat optimális kezelés mellett is elhúzódik, sikeresen kezelt nyomási fekélyek esetén fokozott a kiújulás kockázata, a nyomási fekélyek többsége felületi seb, súlyos esetekben a mortalitás megnövekedett.

Mi a nyomási fekély?

A nyomási fekély (decubitus, decubitalis fekély) a bőr, az alatta lévő szövetek és szélsőséges esetekben a csontok lokális károsodása. Változó mélységű, tartósan nyitott seb formájában nyilvánul meg, különösen a csonthoz közeli testrészeken, mint például a fenék, a farkcsont vagy a sarok.

Különösen érintettek a mozgásképtelen vagy ágyhoz kötött, például kórházi személyek. A tolószéket használóknak is fokozott a felfekvés kockázata, különösen a fenék területén.

Milyen fokozatúak a nyomási fekélyek?

A nyomásérzékenység megváltoztatja a bőrt. A változások súlyosságától függően az orvosok és a nővérek különböző súlyossági fokokat különböztetnek meg:

Decubitus 1. fokozat: A kezdeti fázisban az érintett bőrfelület kipirosodik és élesen elhatárolja magát környezetétől. A bőrpír akkor is fennáll, ha a nyomás enyhül. A terület megkeményedett és melegebb lehet, mint a környező bőr. Alapvetően azonban a bőr még sértetlen.
2. fokozatú decubitus: XNUMX. fokozatú decubitus esetén hólyagok képződtek a bőrön. Néha a bőr felső rétege már levált. Nyílt seb keletkezik, de még mindig felületes.
3. fokozatú decubitus: XNUMX. fokozatú decubitus esetén a nyomási fekély a bőr alatti izmokra terjed ki. Mély, nyílt fekély látható. Az egészséges bőr alatt a nyomási fekély szélén néha „zsebek” vannak, amelyek a fekélyből nyúlnak ki.

Az XNUMX-től XNUMX-ig terjedő súlyossági fokozatok számos specifikációban az „XNUMX-XNUMX. szakasz” szinonimájaként is szerepelnek.

Milyen segédeszközök állnak rendelkezésre nyomási fekély esetén?

Minél korábban észlelik a felfekvést, annál jobban kezelhetők. A terápia alapvetően két területre oszlik: lokális és oki terápiára. A lokális terápia a nyomási fekély helyi kezelése orvosi eszközökkel, míg az oki terápia a nyomási fekély okainak megszüntetésére irányul.

Nyomásfekély helyi terápia

A helyi terápia célja a nyomási fekély gondozása és gyógyulása. Elsőfokú nyomási fekély esetén általában elegendő az érintett bőrfelület gondos ápolása és nyomásmentesítése. Ezek ugyanazok az intézkedések, amelyeket a megelőzésre alkalmaznak.

Néha olyan technikai eljárásokat alkalmaznak, mint a vákuumzárás módszer vagy a negatív nyomású sebterápia a helyi terápia részeként.

Nyomásfekély oki terápia

A nyomási fekély sikeres kezelése az ok megszüntetésén múlik: a nyomás. Fekvő betegeknek például speciális nyomásfekélyes matrac vagy ágy ajánlott. Emellett fontos a beteg rendszeres áthelyezése. Kerekesszékesek számára ülőpárna ajánlott.

Vannak bizonyos segédeszközök, amelyek egyenletesebb elosztással csökkentik a sérülékeny bőrterületekre nehezedő nyomást. A következő rendszerek bizonyultak hatékonynak:

A puha pozícionáló rendszerek, mint például a habmatracok, gélpárnák vagy légpárnák nagyobb területen osztják el a testsúlyt és ezáltal a nyomást.

A mikrostimulációs rendszerek (MiS) a páciens saját kis mozgásait ösztönzik. Ez serkenti a vérkeringést a szövetben, ami megakadályozza a nyomási fekélyek kialakulását vagy támogatja a meglévő fekélyek gyógyulását.

Báránybőr, vizes matrac, ülésgyűrű, prémpapucs és nedvszívó pamutkötések használata a nyomásfekély elhelyezésében már nem javasolt.

A puha ágyneműkre vonatkozóan is vannak korlátozások, mivel ezek egyes betegeknél lelassítják a finommotorikát. Ezenkívül bizonyos betegeknek (beleértve az észlelési zavarokkal küzdő fájdalmas vagy stroke-os betegeket) a váltakozó nyomású matracok használata nem javasolt. Emellett hangosságuk miatt fokozhatják az izomfeszülést és megzavarhatják a beteg éjszakai pihenését.

A speciális, decubitus elleni ülőpárnák kerekesszékesek számára is alkalmasak. Ezek csökkentik a fenékre nehezedő nyomást.

A fájdalomcsillapítók segítenek a felfekvéssel járó fájdalom ellen. Ezenkívül a speciális mozgásgyakorlatok elősegítik a vérkeringést, és megakadályozzák, hogy a beteg mindig egy helyen feküdjön.

Az ok-okozati terápia magában foglalja a kísérő betegségek hatékony kezelését is, beleértve a pszichológiai jellegűeket is. A depresszió például néha megakadályozza a kezelés sikerét.

Nyomásfekély: műtét

Az XNUMX-XNUMX fokozatú nyomási fekélyek általában nem igényelnek sebészeti kezelést. Más a helyzet azonban a negyedik fokozatú nyomási fekélyek esetében: itt szinte mindig sebészeti beavatkozásra van szükség. Ebben az esetben a sebész műtét közben eltávolítja a nyomási fekélyt. Néha a csont egy részét is el kell távolítani.

Nagyon nagy nyomási fekélyek esetén néha plasztikai műtétre van szükség. Ezután a sebész bőrt és lágy szöveteket ültet át a test más részeiből a megsemmisült testrészre.

Hogyan lehet felismerni a nyomást?

A nyomásérzékenység tünetei általában a bőrelváltozások. Kezdetben bőrpír és vízvisszatartás (ödéma) jelentkezik az érintett testrészeken, később súlyosabb bőrkárosodások alakulnak ki. Az orvosok ezeket fekélyeknek nevezik, amelyek általában nyílt és fájdalmas sebek.

Bizonyos körülmények között a baktériumok megtelepedése esetén kellemetlen (rossz) szag alakul ki. A fertőzés olyan tüneteket okoz, mint a láz és a hidegrázás.

A későbbi szakaszokban a szövet elhal, és néha sötét vagy fekete foltok láthatók a sebben. Ami nem látszik, az a mélyebb szövetekben sérült. Egyes esetekben tályogok vagy fisztulák alakulnak ki, és csontgyulladás is lehetséges.

Ahol különösen könnyen alakulnak ki nyomási sebek

Fekvő helyzetben a felfekvés leggyakrabban a fenéken, a farkcsont felett és a sarkakon jelentkezik. Oldalsó helyzetben általában a combok és a bokák gördülő dombjai érintettek. Ritkán nyomási fekélyek alakulnak ki a füleken, a fej hátsó részén, a lapockákon vagy a lábujjakon.

Általában a nyomási fekélyek ritkábban alakulnak ki oldalsó vagy hason fekvő helyzetben. Kivételt képeznek a hosszan tartó hason fekvő műtétek, amikor néha nyomási fekélyek alakulnak ki a térdeken, az arcon (homlok és az áll), a lábujjakon vagy a szeméremcsonton.

Nyomásfekély: szövődmények

A nyomási fekély gyors kezelést igényel, különben mélyebb szöveti rétegekre terjed. A szövet bizonyos esetekben elhal (nekrózis). Ez szükségessé teszi a sebészeti eltávolítást.

Általában a nyomási fekélyek ritkábban alakulnak ki oldalsó vagy hason fekvő helyzetben. Kivételt képeznek a hosszan tartó hason fekvő műtétek, amikor néha nyomási fekélyek alakulnak ki a térdeken, az arcon (homlok és az áll), a lábujjakon vagy a szeméremcsonton.

Nyomásfekély: szövődmények

A nyomási fekély gyors kezelést igényel, különben mélyebb szöveti rétegekre terjed. A szövet bizonyos esetekben elhal (nekrózis). Ez szükségessé teszi a sebészeti eltávolítást.

A szövet túlsavasodása miatt az artériás erek kitágulnak, így a szövet vérellátása fokozódik. Ez látható a bőr kipirosodásában. A kitágult erek folyadékot és fehérjéket bocsátanak ki a szomszédos szövetekbe, ami vízvisszatartást (ödémát) és hólyagokat eredményez. A szövetpusztulás egyre fokozódik – decubitus alakult ki.

Nyomásfekély: kockázati tényezők

Számos tényező segíti elő a felfekvés kialakulását:

Hosszan tartó fekvés vagy ülés: A felfekvések elsősorban azoknál az embereknél alakulnak ki, akik hosszú ideig többé-kevésbé mozdulatlanul fekszenek vagy ülnek. A nyomási fekélyek gyakran fordulnak elő idős betegeknél, akik akut vagy krónikus betegség miatt ágyhoz kötöttek. A kockázati csoportba tartoznak a kerekesszékes betegek is.
Cukorbetegség: A cukorbetegség idővel károsítja az idegeket, így a cukorbetegek néha már nem érzékelik az érintést, a nyomást és a fájdalmat. Megnövekedett nyomást regisztrálnak a bőrre és a szövetekre, megfelelő késéssel.
Csökkent fájdalomérzékenység
Alacsony testzsír
Inkontinencia: Nedves bőrhöz vezet például a végbélnyílásnál vagy a hüvelynél. A bőr felpuhul, ami elősegíti a nyomási fekélyek kialakulását.
Bizonyos gyógyszerek: Például fájdalomcsillapítók
Túlsúly: Fekvő vagy ülő helyzetben növeli a bőrre és a szövetekre nehezedő nyomást.
Gondozás hiánya: a nedves és szennyezett inkontinencia betétben vagy nadrágban való hosszú ideig tartó fekvés puhítja a bőrt, irritációt okoz, és ezáltal nyomási fekélyeket okoz.
Alultápláltság/alultápláltság: Kiszárítja a bőrt. Ezenkívül az érintetteknél hiányoznak a nyomást csökkentő zsírlerakódások. Mindkét tényező előkészíti az utat a nyomási fekélyek kialakulásához.
Már meglévő bőrbetegségek és irritációk

Hogyan diagnosztizálható a nyomási fekély?

Főleg az otthon ápoltak, illetve hozzátartozóik számára elengedhetetlenek a felfekvések kockázatának ismerete. Itt is kötelező a gondos és rendszeres bőrvizsgálat.

A kórházakban és az idősotthonokban az ápolószemélyzet látja el ezt a fontos feladatot. Általános szabály, hogy az ápolószemélyzet dokumentálja a bőr állapotát a felvételkor és azt követően rendszeres időközönként. Ezenkívül rögzítik a nyomási fekélyek kockázati tényezőit és az egyéni kockázati állapotot. Ez szolgál a nyomási fekély profilaxisának alapjául.

Ujjpróba

Ha a bőr sértetlen, az orvos vagy a nővér általában elvégzi az ujjpróbát. Ez felhasználható a nyomási fekély korai szakaszában történő azonosítására. Ehhez a beteget kezelő személy rányomja az ujját a beteg bőrének már kipirosodott, gyanús területére. Ha a bőr közvetlenül az elengedés után nem sápadt egyértelműen, és kipirosodik, az ujjteszt pozitív. Ilyen esetben a nyomási fekély első stádiuma már jelen van.

Tampon, vérvétel, röntgen

Ha a felfekvés nyílt sebként már jelen van, az orvos további vizsgálatokat rendel el. Ezek segítségével felmérhető a nyomásfekély mértéke és megkezdhető a szükséges kezelés.

Ezenkívül az orvos vérmintát vesz, ha a felfekvés fertőzésének gyanúja merül fel. Laboratóriumban leolvashatók a gyulladásos értékek, illetve esetenként kórokozók is kimutathatók a vérben.

Ha a nyomási fekély előrehaladott, képalkotó vizsgálati eljárásokat is alkalmaznak. A szövetkárosodás felmérésére az orvosok néha ultrahangot végeznek. Röntgen, számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével megállapítható, hogy a nyomási fekély már áthatolt-e a csonton, vagy vannak-e sipolyok (üreges szervbe csatlakozó vezeték).

Hogyan előzhetők meg a nyomásfekélyek?

Az orvosok és az ápolószemélyzet rendszeresen felméri az egyes betegek egyéni nyomási fekély kockázatát. Erre a célra dokumentációs űrlapokat használnak, például az úgynevezett Braden-skálát.

Az eredmények alapján az orvosok és a nővérek egyéni cselekvési tervet készítenek a nyomási fekély megelőzésére vagy megelőzésére. Ezek az intézkedések például:

Helymeghatározás és mozgósítás

Fekvő vagy mozgásképtelen betegeknél fontos a fekvő pozíció rendszeres megváltoztatása – még akkor is, ha a páciensek decubitus matracon fekszenek. A gondozók különféle helymeghatározási technikákat, segédeszközöket használnak erre a célra. A pozicionálás magában foglalja a nyomás teljes enyhítését vagy a különösen sérülékeny területek, például a sarok feltárását.

Emellett központi szerepet kap a betegek mozgósítása célzott mozgásgyakorlatok segítségével. Ezeket a gyakorlatokat a páciens fizikai képességeitől függően a beteg maga vagy passzívan is végezheti gyógytornász, ápolónő támogatásával.

Bőrápolás

Emellett fontos a rendszeres bőrfigyelés és a gondos bőrápolás. Ez utóbbi megőrzi a bőr egészségét, és így csökkenti a felfekvés kockázatát. A nyomási fekély profilaxisát illetően a megfelelő bőrápolás a következőket jelenti:

Lemosni a bőrt minél hidegebb vízzel, mert a túl meleg víz kiszárítja a bőrt.
Lehetőleg kerülje a mosó adalékokat, vagy részesítse előnyben a folyékony, pH-semleges anyagokat.
Nagyon száraz és törékeny bőr esetén használjon olajfürdő adalékokat
Használjon a páciens bőrtípusának megfelelő ápolószereket, például krémeket és testápolókat (pl. víz az olajban termékek normál és száraz bőrre; olaj az olajban termékek zsíros bőrre)

Megfelelő étrend

Bár a táplálkozás nem tudja megakadályozni a nyomási fekélyeket, csökkentheti előfordulásuk kockázatát.

Egyéb intézkedések

A következő intézkedések szintén segítenek csökkenteni a nyomási fekélyek kockázatát:

Gyakori ruha- és ágyneműcsere erősen izzad vagy inkontinens betegek számára. Ez segít megakadályozni, hogy a nedvesség felpuhítsa a bőrt.
Légáteresztő inkontinencia alsónemű használata
Az éjszakai és ágynemű gombjainak és varrásainak elhelyezése úgy, hogy azok ne nyomják a sérülékeny bőrterületeket
Alap- és kísérőbetegségek (cukorbetegség, depresszió, stb.) kezelése

A nyomási fekély profilaxisáról speciális tanfolyamok állnak rendelkezésre a családgondozók számára. Ezekben megtanulja, hogyan lehet hatékonyan megelőzni a nyomási fekélyeket. A tanfolyam tartalma információkat tartalmaz a megfelelő pozicionálási és áthelyezési technikákról, valamint tippeket a megfelelő segédeszközökről és gondozási intézkedésekről.

Mi a nyomási fekély lefolyása?

Az előrehaladott nyomásfekély még optimális kezelés mellett is lassan gyógyul. Néha hónapokig tart, amíg a nyomási fekély teljesen eltűnik. Ezért nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a nyomási fekélyek gondos megelőzésére, és vészhelyzet esetén gyorsan reagáljunk.

Azonban még a nyomási fekély gyógyulása után is fokozott a kockázata annak, hogy az érintett helyen ismét nyomási fekély alakul ki (kiújulás). Emiatt nagyon tanácsos az érintett bőrfelületet különösen szorosan figyelni, és gondosan védeni a nyomástól. Így elkerülhető, hogy újabb felfekvés keletkezzen.

A nyomási fekélyek többsége azonban felületes és általában begyógyul.