Carpalis alagút szindróma nyomáskárosodása idegek a csukló a carpalis csatornában szűkülő tér okozta. A feltétel kezelni kell, vagy meglesz vezet másodlagos károsodásokra, amelyek jelentősen korlátozhatják az érintett kéz működését.
Mi a carpalis alagút szindróma?
A kéz anatómiájának grafikus ábrázolása, a carpalis alagút, medián idegés a carpalis szalag. Carpalis alagút szindróma (CTS vagy KTS) a feltétel az csukló amelyben a nyomás kárt okoz a idegek. A carpalis alagút annak a szerkezetnek a neve, amely a alsókar és a tenyerét. Ott egy szalag (retinaculum flexorum) húzódik a hüvelykujj gömbjétől a kicsi gömbjéig ujj. Ez a zenekar kötőszöveti egyfajta tetőt képez egy üreg fölött, amelynek alapja a kéztő csontok. inak és a idegek hogy vezet a kapott csatornában futó ujjak izmaihoz. Ban ben carpalis alagút szindróma, ez a csatorna túl keskeny, így az idegek összenyomódnak és idegvezetési zavar alakul ki. Különösen érintett a medián ideg, amely ott fut, és az egyik legfontosabb ideg a kézben, innerválja a hüvelykujjat, a mutató- és a középső ujjat. A carpalis alagút szindróma az egyik leggyakoribb idegtömörítési rendellenesség. A nőket gyakrabban érinti, mint a férfiakat, általában a középkorban (40–60 éves kor között) fordul elő, két- vagy egyoldalú is lehet.
Okok
A carpalis alagút szindróma oka mindig a carpalis alagút térének szűkülete. A tér szűkületének különböző kiváltói ismertek, de a carpalis alagút szindróma kialakulására gyakran nincs is pontos jelzés. Különbséget tesznek szisztémás és mechanikai okok között. A szisztémás okok az egész test olyan betegségei, amelyek karpális alagút szindrómát váltanak ki. Ezek tartalmazzák vese és anyagcsere-betegségek, amelyek vezet a carpalis csatornába történő lerakódásokhoz és szűkítéséhez. Az is ismert, hogy a carpalis alagút szindróma reumatoidban fordul elő arthritis és osteoarthritis, valamint közben terhesség. A mechanikai okok a csukló amelyek a tér szűkülését okozzák, például daganatok, csonttörések vagy duzzanat az íngyulladás során. A csuklónak a foglalkozási tevékenység miatti különösebb megterhelése szintén kiváltó oknak számít. A carpalis alagút szindróma legtöbb esetben azonban pontos okok nem detektálhatók.
Tünetek, panaszok és jelek
A carpalis alagút szindróma alapvető tünete a kéz érzékszervi zavara, különösen az első három ujjában, valamint a tenyérben, a tenyérben. Tipikus érzékszervi zavarok a bizsergés, az elektromos érzés, fájdalom és zsibbadás. A tünetek gyakran mindkét oldalon jelentkeznek. A korai szakaszban a fájdalom főleg éjszaka fordul elő, vagy éjszaka fokozódik. A carpalis alagút szindrómában nagyon jellemző tünet az éjszakai alvásból való hirtelen ébredés - brachialgia paraesthetica nocturna. Ébredéskor a betegek homályos duzzanatot észlelnek, és bizsergést és merevséget észlelnek ujjaikban. Az „alvó” kezek érzése is lehet. A kezek gyakran reflexszerűen enyhíthetik ezt a kellemetlenséget; a masszírozás átmeneti enyhülést is nyújt. Az éjszakai panaszok mellett a betegség előrehaladott stádiumában az ujjak merevsége és duzzanata is jelentkezik reggel. Fájdalom ebben a szakaszban napközben is előfordul, és az egész karon sugározhat. Általános hiánya erő vagy az érzékelés elvesztése enyhe motoros hiányhoz és a kezek mozgásának korlátozásához vezethet az idő múlásával. Szükség esetén a hüvelykujj gömbjének izmainak visszafejlődése, az úgynevezett abductor-opposens atrófia a betegség késői szakaszában következik be.
Diagnózis és lefolyás
A carpalis alagút szindróma gyakran a hüvelykujj, a mutató és a középső ujjak érzékszervi zavaraival kezdődik, mivel ezeket a medián ideg. Az ujjak zsibbadnak, bizsergnek, mintha „elaludtak volna”, és fájnak. Leginkább ezek a panaszok fordulnak elő feszültség és az éjszaka folyamán. Különösen szembetűnőek, ha a kéz szögben van, például amikor a kagylót vagy a kormánykereket az autóban tartja. Ez megmagyarázza az éjszakai panaszokat is, mert sok ember öntudatlanul kissé szögezi a kezét alvás közben. A carpalis alagút szindróma előrehaladtával az érzéketlenségek fokozódnak, állandóvá válnak, és a fájdalom a karba sugározhat. Az előrehaladott stádiumban az ujjak teljesen elzsibbadnak, és a hüvelykujj labda izmai elsorvadnak (sorvadás). Az orvos különféle vizsgálatok segítségével diagnosztizálja a carpalis alagút szindrómáját, valamint az idegvezetési sebesség és a elektromiográfia (izomaktivitás mérése). Egy másik diagnosztikai teszt az röntgen csuklóját, mivel ez egyértelműen mutatja a tér szűkületét a carpalis alagút szindróma során.
Szövődmények
A carpalis alagút szindróma súlyos korlátokat és kényelmetlenséget okoz a kezekben. Általában ezt a szindrómát közvetlenül orvosnak is kezelnie kell. Ha a kezelést nem kapják meg, visszafordíthatatlan következményes károsodás léphet fel. Ennek eredményeként az érintett személyt általában korlátozzák a kéz mozgása, ami szintén jelentősen korlátozza a beteg mindennapjait és rontja az életminőséget. Bénulás és érzékszervi zavarok fordulnak elő. A tipikus bizsergés jelentkezik. A betegek is szenvednek kézfájdalom, amely nyugalmi állapotban fájdalom formájában is előfordulhat. A nyugalmi fájdalom gyakran alvászavarhoz vezet, és ezáltal általános ingerlékenységet okozhat a betegben. Hasonlóképpen van egy csökkentett erő az ujjakban és a beteg csökkent ellenálló képessége. A csukló nem ritkán pirul meg közben. A carpalis alagút szindróma általában viszonylag jól kezelhető sebészeti beavatkozás segítségével. Nincsenek különösebb szövődmények vagy panaszok. A műtét után az érintett a szokásos módon újra használhatja a kezét. A várható élettartamot nem csökkenti a carpalis alagút szindróma.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a kéz érzékszervi zavarai továbbra is fennállnak, ajánlott orvoshoz látogatni. Ha zsibbadás, érzékszervi zavarok vagy túlérzékenység jelentkezik a bejövő ingerekre, orvoshoz kell fordulni. Bénulási tünetek esetén a lehető leghamarabb orvoshoz kell látogatni, hogy a tünetek oka meghatározható legyen. Mivel a carpalis alagút szindróma tünetei gyakran alábecsülik, különös figyelmet kell fordítani az első jelekre. Ellenkező esetben az érintett személyt egy egész életen át tartó károsodás fenyegeti, ennek megfelelő hatása van a mindennapi életre és a szakmai életre. Az ujjak és a kezek bizsergése, fájdalom vagy mozgáskorlátozás az első figyelmeztető jel. Az orvosi ellátás biztosításához orvoshoz kell látogatni. Ha a kellemetlen érzés átterjed az egyes ujjak között vagy a tenyéren, meg kell látogatni az orvost. Ha a tárgyakat már nem lehet a szokásos módon tartani, akkor a erő szint csökken, és az érintett személy már nem képes ismerős kézmozdulatokat végrehajtani, orvosra van szüksége. Az izomzat károsodását, valamint az éjszakai alvás során meglévő fájdalmat be kell mutatni az orvosnak, hogy alaposabban megvizsgálhassa. A nyugalmi helyzetben jelentkező panaszokat szokatlannak tekintik, és létező betegségre utalnak. Ha az ujjak napközben többször elalszanak, vagy ha a kéz hajlításakor fokozódik a fájdalom, orvoshoz kell látogatni.
Kezelés és terápia
A carpalis alagút szindróma kezelése súlyosságától és tüneteitől függ. Enyhe tünetek esetén gyulladáscsökkentő gyógyszerek (kortizon) tabletták formájában vagy injekció formájában a carpalis alagútba adagoljuk. Célszerű éjjel a csuklót is rögzíteni egy sín segítségével. Napközben kerülni kell a súlyt viselő mozgásokat. A ... haszna ultrahang a hullámok nyugtatóan hatnak a carpalis alagút szindrómájára is. Ha azonban a tünetek már súlyosabbak, akkor általában műtéti beavatkozásra van szükség. Kétféle technika lehetséges, a nyílt és az endoszkópos műtét. Mindkettőt általában alatt végezzük helyi érzéstelenítés, a nyitott is alatta Általános érzéstelenítés. A nyílt műtétben a bőr és a carpalis alagút feletti struktúrákat kinyitják, és a tetőt képező szalagot felülről vágják le. Az endoszkópos műtétnél csak sokkal kisebb metszést végeznek a alsókar és egy speciális eszközt helyeznek a carpalis alagútba. Ezzel a sebész alulról elvágja az ínszalagot. A seb gyógyulása után a kezét fizioterápiás gyakorlatokkal kell gyakorolni, hogy visszanyerje teljes funkcionalitását. A műtét sikere azonban attól is függ, hogy a carpalis alagút szindróma által okozott kár milyen mértékben fejlődött.
Kitekintés és előrejelzés
A carpalis alagút szindróma prognózisát a meglévő októl függően készítik el. Ha gyulladásos folyamat, duzzanat vagy törések vannak, a teljes gyógyulás kilátásai általában kedvezőek. Megkezdődik az orvosi kezelés, ami néhány héten vagy hónapon belül a tünetek mentességéhez vezet. Daganatos betegség vagy a krónikus betegség, a prognózis gyakran rosszabb. A betegség további lefolyása a daganat típusától, a daganat méretétől, növekedésétől és a gyógyulás lehetőségétől függ. Ha osteoarthritis jelen van, a prognózis kedvezőtlen. Az orvosi kezelési lehetőségek a betegség progressziójának megállítására összpontosítanak. A jelenlegi tudományos és orvosi lehetőségek szerint erre a krónikus alapbetegségre nincs gyógymód. A beteg jó együttműködése és a túlterhelések elkerülése, a meglévő panaszok enyhítése történhet. Ennek ellenére a betegség lefolyása nem állítható le teljesen a arthrosis vagy más krónikus betegségek. Új tanulmányok szerint a psziché stabilitása is hatással van a prognózisra. A több feszültség és elégedetlenség van jelen, annál gyakrabban figyelhető meg a betegség tartós lefolyása. Orvosi kezelés nélkül a beteget másodlagos betegség fenyegeti. Visszafordíthatatlan károsodás léphet fel, amely jelentősen rontja a prognózist és hozzájárul az életminőség csökkenéséhez.
Megelőzés
A carpalis alagút szindróma nem akadályozható meg, mert az okok egyrészt ismeretlenek, másrészt a meglévő alapbetegségekben rejlenek. A carpalis alagút szindrómára utaló tipikus panaszok esetén azonban azonnal orvoshoz kell fordulni a szövődmények vagy a későbbi károsodások elkerülése érdekében.
Utókezelés
A carpalis alagút szindróma leggyakrabban a műtéti kezelés szükségességével ér véget. A műtét megszünteti a szindrómát a fájdalommal együtt. Az utókezelés részeként a megfelelő kezet szétfeszítik, a műtéti helyet steril sebkötözőkkel lefedik és beöltöztetik. Elkerülni vér az ujjak és a kéz torlódása, a kezet a műtétet követő első napokban fel kell emelni. A további tanfolyamon utóvizsgálatokat végez a kezelőorvos. Ez magában foglalja a megfelelő sebkezelés öltözködési változtatásokkal. Körülbelül három hét elteltével a sín és a kötés eltávolítható. A carpalis alagút szindrómában szenvedő betegek a műtét után tünetmentesek. Javasoljuk, hogy a sebkezelést körülbelül négy hétig folytassák. Ez nagyon jól megtehető seb- és hegkenőcs alkalmazásával. Körülbelül hat hét elteltével a kéz teljes mértékben felhasználható a nehezebb munkákhoz. Addig a gyógyulási folyamat során fokozni kell a fizioterápiás kezelések segítségével. Ily módon a beteg viszonylag gyorsan, korlátozások nélkül visszatérhet a személyes és szakmai mindennapokba. Egyes esetekben egy súlyosan érintett carpalis alagút szindrómában zsibbadás alakult ki az érintett kéz ujjainak területén, amely tartósan fennmaradhat, vagy csak jóval később csökkenhet. A metacarpalis idegnek ez a károsodása orvosilag nem kezelhető.
Itt tudod megtenni magad
A carpalis alagút szindróma jelenlétében kezdetben ajánlott éjszakánként rögzíteni a csuklót éjszakai sín segítségével. Napközben, feszültség lehetőleg kerülni kell. Ideális esetben hordozó kötést viselnek. Aki sokat ül a PC-nél vagy rendszeresen használja az okostelefonját, annak néhány napig csökkentenie kell ezeket a tevékenységeket, és mindig be kell építenie kikapcsolódás szakaszai a napi rutinjukba. Alternatív terápiás intézkedések segíteni is tud. Például, hideg terápia, amely otthon hideg csomagokkal és hűvös borogatással támogatható, bevált. Gyulladáscsökkentő gyógynövényekkel borogatja, mint pl gyömbér vagy a ciprus különösen hatékony. Tekintettel a diéta, a következő vonatkozik: fogyasszon minél kevesebb savat tartalmazó ételt. A gyengéd ételek, mint például a rizs, a zöld leveles zöldségek és a csirkemell, alkalmasabbak. A különféle gyümölcslevek is elősegítik a gyógyulást, és értékes testet adnak a testnek. ásványok, vitaminok és antioxidánsok. Ha a tünetek nem csillapodnak, akkor egyeztetni kell a műtétet az orvossal. Az eljárás után pihenés és kíméletes kezelés is javasolt. Ezenkívül ügyelni kell a megfelelő higiénia fenntartására az eljárás területén, különben fertőzések és további szövődmények jelentkezhetnek. A rendszeres ellenőrzések biztosítják a pozitív gyógyulási folyamatot.
