Betametazon: hatások, alkalmazások, mellékhatások

Hogyan működik a betametazon

A betametazon gyulladáscsökkentő, antiallergiás és immunszuppresszív tulajdonságokkal rendelkezik. 25-30-szor erősebb, mint természetes megfelelője, a kortizol.

Az emberi szervezetben a természetes kortizol hormon, más néven hidrokortizon, többféle hatással bír. A hormont a köznyelvben „kortizonnak” is nevezik, de ez nem helyes, mivel ez a kortizol inaktivált (nem hatékony) formája.

A kortizol a következő funkciókat látja el a szervezetben:

  • Növeli a vércukor (glükóz) termelődését a májban, hogy stresszes helyzetekben gyors energiát biztosítson a szervezetnek.
  • Felgyorsítja a fehérjeforgalmat – a fehérje lebontása is energiát ad.
  • Nyomasztó hatással van az immunrendszerre.

A kortizolhoz képest a betametazon kevésbé gyorsan bomlik le vagy inaktiválódik a szervezetben, mivel a szervezet saját enzimei nem tudják kortizonná bontani.

Felszívódás, lebomlás és kiválasztódás

A betametazon lenyelés után gyorsan felszívódik a gyomor-bél traktusból, és egy-két óra elteltével éri el a vér csúcsértékét. A biológiai felezési idő, az az idő, amely alatt a hatás felére csökken, átlagosan hét óra.

Összehasonlításképpen, a kortizol felezési ideje körülbelül 1.5 óra.

A máj a betametazont jobban oldódó vegyületté alakítja. Ez azután az epén keresztül a széklettel ürül.

Mikor használják a betametazont?

A betametazont helyileg alkalmazzák a bőrön olyan bőrbetegségek esetén, mint a pikkelysömör, neurodermatitis, allergiás vagy viszkető bőrreakciók (csalánkiütés). A hatóanyagot úgynevezett észterként tartalmazó betametazon kenőcsöt, gélt vagy krémet használnak.

A hatóanyagot más gyógyszerekkel is kombinálják. Így a szalicilsavval való kombináció segít jobban feloldani a meglévő bőrpikkelyeket, míg a betametazont kalcipotriollal kombinálva gyakran alkalmazzák a pikkelysömör külső kezelésére.

Ha a betametazont injekcióban vagy folyékony formában kell beadni, akkor betametazon-hidrogén-foszfátot kell használni. Sokkal jobban oldódik vízben, mint a tiszta hatóanyag. Ennek alkalmazási területei még szélesebbek. Példák:

  • Folyadék felhalmozódása (duzzanattal) az agyban (agyi ödéma)
  • Súlyos bőrbetegségek kezdeti kezelése (lásd fent)
  • A rheumatoid arthritis
  • Súlyos gyulladásos reakciók a szervezetben

Mindig fontos azonban megbizonyosodni arról, hogy nem bakteriális gyulladásokról van szó, mivel az immunrendszer betametazon általi csillapítása a fertőzések különösen súlyos fellángolását okozhatja.

Hogyan kell alkalmazni a betametazont

A betametazon legelterjedtebb alkalmazási formája a helyi kezelés, bőrbetegségek esetén betametazon kenőcs segítségével. Hosszú hatástartamának köszönhetően a kenőcsöt gyakran csak naponta egyszer kell alkalmazni.

Ezenkívül gyakran alkalmaznak betametazon tablettákat, amelyeket az orvos terápiás tervének megfelelően kell bevenni. Az adagot általában eleinte gyorsan emelik, majd állandóan tartják (platófázis), amíg a betegség le nem múlik, majd lassan csökkentik a terápia befejezéséhez.

A tablettákat általában reggel hat és nyolc óra között veszik be, ugyanis ekkor a legmagasabb a szervezet kortizolszintje. Étkezés utáni bevételük javítja a gyomor-bél traktus toleranciáját.

Milyen mellékhatásai vannak a betametazonnak?

A betametazon mellékhatásai dózisfüggőek. Nagy dózisok és/vagy hosszú távú használat esetén a következő mellékhatások lehetségesek:

  • Cukorbetegség
  • A vér lipid- és koleszterinszintjének emelkedése
  • A vér elektrolitszintjének változásai
  • Izomgyengeség
  • Hangulatingadozás
  • Szédülés
  • Emésztési problémák
  • bizonyos vérsejtek számának változása

Ezen mellékhatások közül sok hatékonyan elkerülhető, ha olyan adagot adunk be, amely a szükséges, de a lehető legalacsonyabb.

Mire kell figyelni a betametazon szedése során?

Gyógyszerkölcsönhatások

A betametazont a szervezetben bizonyos enzimek (főleg a CYP3A4) lebontják. Az ezeket az enzimeket stimuláló egyéb gyógyszerek egyidejű szedése csökkenti a betametazon hatását.

Ilyen gyógyszerek közé tartozik a rifampicin antibiotikum és az epilepszia elleni gyógyszerek fenitoin, karbamazepin és fenobarbitál.

ACE-gátlókkal (vérnyomáscsökkentő szerek, például ramipril, enalapril, lizinopril) kombinálva a vérkép megváltozhat. A betametazon gyengítheti az orális antidiabetikumok és az inzulin vércukorszint-csökkentő hatását is.

A nem szteroid gyulladáscsökkentők (pl. ASA, ibuprofen, naproxen), amelyeket gyakran fejfájáscsillapítóként is szednek, betametazonnal kombinálva fokozott gyomor-bélrendszeri vérzést okozhatnak.

Korhatár

Szükség esetén a betametazont születéstől kezdve alkalmazzák.

Terhesség és szoptatás

A glükokortikoidok, például a betametazon átjutnak a placenta gáton, és bejutnak az anyatejbe, ezért terhesség és szoptatás ideje alatt nem alkalmazhatók.

A tényleges esedékesség előtti, orvosilag indokolt szülésnél a betametazont a születendő gyermek korai tüdőfejlődésének serkentésére használják. Ebben az esetben ez az első számú gyógyszer.

Helyi terápiára, például kenőcs formájában, a betametazon terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható. Nem szabad azonban közvetlenül a mellre vagy a mellbimbókra kenni szoptatás alatt.

Hogyan lehet betametazont tartalmazó gyógyszereket beszerezni

Németországban, Ausztriában és Svájcban minden betametazont tartalmazó gyógyszer orvosi rendelvényhez kötött.

Mióta ismert a betametazon?

Thomas Addison tudós (akiről az Addison-kórt nevezték el, amelyben a kortizoltermelő mellékvesék alulműködése) már 1855-ben leírt egy olyan betegséget, amely sikeresen kezelhető mellékvese kivonattal.

A kivonatban található kortizol hormont 1936-ban azonosították a Kendall és Reichstein által vezetett kutatócsoportok. 1948-ban lehetett először laboratóriumban kortizolt előállítani.