Izomrángások: kiváltó okok, terápia, rendellenességek

Rövid áttekintés

• Az izomrángás okai: pl. stressz, ásványianyag-hiány, stimulánsok (mint a koffein), különféle betegségek, mint az ALS, a Parkinson-kór vagy a diabetes mellitus
• Mikor veszélyes az izomrángások? Amikor ez egy súlyos betegség tünete. Erre utalhat, hogy nem csak szórványosan fordul elő.
• Mit lehet tenni az izomrángás ellen? Ártalmatlan izomrángások esetén meg lehet próbálni az okot megszüntetni (pl. stressz csökkentése, kiegyensúlyozott táplálkozás, túl sok koffein és alkohol fogyasztása). Ha az alapbetegség az oka, az orvos megfelelő terápiát (például gyógyszeres kezelést) kezdeményez.
• Mikor kell orvoshoz fordulni? Ha az izomrángások gyakrabban fordulnak elő és/vagy fájdalmas izomgörcsöket kísérnek (például epilepszia esetén).
• Diagnózis: beteginterjú, fizikális és neurológiai vizsgálatok (ENG, EEG, EMG), szükség esetén további vizsgálatok, például képalkotó eljárások (például számítógépes tomográfia, mágneses rezonancia képalkotás) vagy szövetminta elemzése (biopszia)

Izomrángás: okok és lehetséges betegségek

De nem mindig van betegség a rángatózás mögött. Az izomrángások, amelyek csak finom bőr alatti remegésként érzékelhetők, gyakran ártalmatlanok. Például a lakosság 70 százalékának van úgynevezett rángatózása az elalváshoz, ami orvosi szempontból teljesen ártalmatlan. Néha átmeneti idegirritáció rejtőzik a tünet mögött.

Egyes esetekben az izomrángást akaratlagos mozgások fokozhatják vagy aktiválhatják, ilyenkor akciós myoclonusnak nevezik. Más esetekben külső ingerek, például érintés, fény vagy hang kiváltják az izmok rándulását (reflex myoclonus).

Betegségek, amelyek izomrángást váltanak ki

• Tics, Tourette-szindróma
• Epilepszia
• Lázas görcsök
• Sclerosis multiplex (MS)
• Amiotrófiás laterális szklerózis (ALS)
• Parkinson kór
• Creutzfeldt-jakob betegség
• Wilson-kór
• Diabetes mellitus
• Agygyulladás vagy agyvérzés
• Keringési zavarok, vírusos betegségek és bakteriális fertőzések
• Ortopédiai betegségek idegi irritációval
• Nyugtalan láb szindróma: Neurológiai rendellenesség, amelyben a lábak és ritkábban a karok érzékszervi zavarai és akaratlan mozgásai jelentkeznek, különösen nyugalomban.

Egyéb tényezők, amelyek kiváltják az izomrángást

• érzelmi egyensúlyhiány, például szerelembetegség
• feszültség
• stimuláló anyagok, mint például a koffein
• Alkohol és drogok
• hideg és hipotermia
• Magnéziumhiány
• hipoglikémia
• idegek csípése
• A gyógyszerek mellékhatásai
• közvetlen idegirritáció vizsgálatok után (pl. liquor vizsgálat)

A legtöbb esetben az izomrángások fájdalom nélkül haladnak előre. Azonban fájdalmas izomgörcsök kísérhetik. A kifejezett izomrángások erősen korlátozzák az érintettek mindennapi életét, mert a céltudatos mozgások, mint az evés, ivás vagy írás nehezebbé válik. A rángatózás stresszes helyzetekben gyakran felerősödik, így a betegek „idegesnek” vagy „bizonytalannak” minősülnek.

Izomrángás – veszélyes vagy ártalmatlan?

Sokkal ritkábban súlyos betegségek okoznak izomrángást. Ennek jele lehet, ha a rángatózás gyakrabban jelentkezik. Például a nyugalmi izomremegés (nyugalmi tremor) jellemzően Parkinson-kórban szenvedő betegeknél figyelhető meg. Az anyagcsere-betegségek, mint például a cukorbetegség, izomrángáson keresztül is megnyilvánulhatnak – akárcsak az amyotrophiás laterális szklerózis (ALS). Ilyen esetekben az izomrángásokat vagy a mögöttük álló betegségeket veszélyesnek vagy legalábbis súlyosnak kell minősíteni.

Izomrángás: mit lehet tenni ellene?

Ártalmatlan izomrángások esetén Ön is sokat tehet azért, hogy megállítsa a bosszantó tünetet. Ha a rángatózás okaként valamilyen betegséget vesznek számításba, akkor orvosi vizsgálatok és általában orvosi kezelés szükséges.

Izomrángás: Mit tehetsz magad

• Nincsenek stimulánsok: Az izomrángás gyakran elkerülhető, ha távol marad a koffeintől, az alkoholtól és a stimuláns gyógyszerektől.
• Kiegyensúlyozott étrend: Néha a kiegyensúlyozott étrend is segíthet csökkenteni az izomrángást. Különös figyelmet kell fordítani a megfelelő magnéziumbevitelre, ha az izomrángások mellett fájdalmas görcsök is jelentkeznek. Az ásványi anyag nagyobb mennyiségben megtalálható például a zöld zöldségekben, mint a spenót, a brokkoli, a bab vagy a borsó, de a gabonafélékben is, mint a zabpehely, a búzakorpa vagy a rizs. Aki szereti a gyümölcsöt: a banán viszonylag sok magnéziumot tartalmaz.

Mielőtt magnéziumtablettát szedne izomrángásra, kérdezze meg kezelőorvosát.

Izomrángás: Mit csinál az orvos

Az izomrángások hátterében álló állapottól függően az orvos különféle terápiás intézkedéseket javasolhat – gyakran a fent említett önsegítő intézkedéseken túl.

Gyógyszer

Az alapbetegségek gyakran gyógyszeres kezeléssel kezelhetők, például:

• Tikok és Tourette: Az úgynevezett neuroleptikumok – a központi idegrendszer működését csillapító hatóanyagok – segíthetnek.
• Esszenciális tremor: Gyakran enyhíthető béta-blokkolóval vagy görcsoldó szerekkel.

Néha az izomrángás bizonyos gyógyszerek mellékhatása. Ebben az esetben beszélje meg kezelőorvosával, hogy folytatnia kell-e a kérdéses gyógyszer szedését, esetleg abba lehet-e hagyni, vagy egy jobban tolerálható készítménnyel helyettesíteni.

Foglalkozási és fizikoterápia

Ha az izomrángásokat amiotrófiás laterális szklerózis (ALS) okozza, nagyon hasznos a rendszeres fizioterápia és a foglalkozási terápia. Ez pozitívan befolyásolhatja a progresszív betegség lefolyását. Az ALS-t azonban nem lehet okozatilag kezelni és gyógyítani – sem fizikai és foglalkozási terápiával, sem más terápiákkal.

Sebészet

A betegséggel összefüggő izomrángások egyes esetekben az orvos műtétet javasol. Például az agyműtét hasznos lehet epilepsziások számára. Ez általában magában foglalja az agy azon régiójának műtéti eltávolítását, amely ismételten kiváltja az epilepsziás rohamokat.

Néha esszenciális tremor esetén műtétet is végeznek: Ebben a rendellenességben az agy egy bizonyos területe állandó zavaró jelet küld. Ez a terület műtéttel deaktiválható.

Ha az izomrángások gyakrabban jelentkeznek, orvosi vizsgálaton kell részt vennie, hogy kizárja a kezelést igénylő állapotot. Heves myoclonia, azaz heves izomrángás esetén is nélkülözhetetlen az orvos látogatása, amely fájdalmas görcsökkel járhat.

Mivel az izomrángásokat nagyon gyakran idegbetegségek okozzák, a neurológus a megfelelő személy, akivel konzultálni kell.

Izomrángások: vizsgálatok és diagnózis

Az első lépés egy részletes megbeszélés Ön és az orvos között az anamnézis gyűjtéséhez. Az orvos megkérdezi Önt például, hogy az Ön esetében mikor, milyen gyakran, hol és milyen körülmények között jelentkezik az izomrángás, és van-e egyéb panasza (pl. fájdalmas izomgörcs, láz stb.).

A rángatózás lehetséges kiváltó okairól, például sérülésről vagy nemrégiben végzett idegvizsgálatról szóló információk szintén fontosak. Ezenkívül tájékoztassa kezelőorvosát arról, hogy szed-e és milyen gyógyszereket szed, és ha bármilyen ismert már meglévő állapota van (pl. epilepszia vagy cukorbetegség).

• Elektroneurográfia (ENG): Ez elektródákat használ az idegvezetési sebesség mérésére.
• Elektromiográfia (EMG): Ebben a vizsgálatban az orvos elektródákat használ az izom elektromos aktivitásának ellenőrzésére.
• Elektroencephalográfia (EEG): Itt az agy elektromos aktivitását vizsgálják, szintén elektródákon keresztül.

A leletektől vagy az izomrángások feltételezett okától függően további vizsgálatok hasznosak lehetnek:

• Vér- és vizeletvizsgálatok
• Ortopédiai vizsgálatok
• Képalkotó eljárások, mint például röntgen, számítógépes tomográfia (CT), mágneses rezonancia képalkotás (MRI)
• Izomszövet eltávolítása (biopszia) részletesebb laboratóriumi vizsgálathoz
• A cerebrospinális folyadék kinyerése (CSF punkció) részletesebb laboratóriumi vizsgálathoz
• L-dopa teszt (Parkinson-kór gyanúja esetén)
• Vérér vizsgálat (angiográfia)
• allergiás tesztek
• pszichológiai vagy pszichiátriai vizsgálatok