Rövid áttekintés
- Okok: Formától függően változó, pl. húgyúti kövek, megnagyobbodott prosztata, daganatok, idegsérülés vagy irritáció, neurológiai betegség (szklerózis multiplex, stroke, Alzheimer-kór stb.).
- Kezelés: medencefenék tréning, WC tréning, elektroterápia, pacemaker, gyógyszerek, műtét, alapbetegség kezelése.
- Mikor kell orvoshoz fordulni? Amikor a panaszok felmerülnek, legkésőbb akkor, amikor teherré válnak
- Megelőzés: ne irritálja a hólyagot, igyon megfelelően, relaxációs gyakorlatok, súlyfelesleg csökkentése.
Mi az inkontinencia?
Az inkontinenciában szenvedőknek problémái vannak a vizelet, vagy ritkábban a széklet kontrollált visszatartásával. Ezt vizelet- vagy székletinkontinenciának nevezik.
Vizeletinkontinencia
A köznyelvben ezt a tünetet „hólyaggyengeségnek” is nevezik. Azonban nem mindig a hólyag az oka. A vizelet inkontinencia különböző megnyilvánulásai vannak.
Sürgős inkontinencia: Az inkontinencia ezen formája esetén a vizelési inger hirtelen és nagyon gyakran jelentkezik – néha óránként többször is – annak ellenére, hogy a hólyag még nem telt meg. Az érintettek gyakran már nem érnek ki időben a WC-re. A vizelet csobogva jön ki. Vannak, akik vegyes inkontinenciában is szenvednek. Ez a stressz és a kényszerinkontinencia kombinációja.
Túlfolyó inkontinencia: Amikor a hólyag megtelt, kis mennyiségű vizelet folyamatosan kifolyik. Az érintettek gyakran állandó vizelési ingert is éreznek.
Extrauretrális vizelet inkontinencia: Itt is folyamatosan, ellenőrizetlenül szivárog a vizelet. Ez azonban nem a húgyúton keresztül történik, hanem más nyílásokon (orvosilag: extraurethralis), például a hüvelyen vagy a végbélnyíláson keresztül.
Székleti inkontinencia
Különbséget tesznek a vizelet inkontinencia és a széklet inkontinencia között. Az inkontinencia ezen formája kevésbé gyakori. A széklet inkontinenciában szenvedő betegeknek nehézséget okoz a béltartalom és a bélgázok visszatartása a végbélben.
Az inkontinencia ezen formájának okairól, kezeléséről és diagnosztizálásáról a széklet inkontinenciáról szóló cikkben mindent olvashat.
Az inkontinencia okai
Ez két fontos feladatot teljesít: Tárolja a vizeletet, és a kívánt időpontban (amennyire lehetséges) kiüríti magát. A tárolás során a hólyag izma ellazul. Ez a hólyag kitágulását és feltöltését okozza. Ugyanakkor a záróizom megfeszül, így a vizelet nem folyik ki azonnal újra a húgycsövön keresztül. Az ürítéshez a húgyhólyag izomzata összehúzódik, míg a záróizom a medencefenék izmaival együtt ellazul. A vizelet a húgycsövön keresztül folyik ki.
Stressz-inkontinencia esetén a hólyagnyak és a húgycső közötti záró mechanizmus már nem működik. Ennek oka például az, hogy a medencefenék szövete megsérült, például balesetben vagy férfiaknál prosztata műtét vagy hüvelyi szülés után nőknél. Az idegek sérülései és irritációja, valamint a húgyhólyag kitüremkedése szintén stresszinkontinenciát vált ki. Ezenkívül olyan kockázati tényezők is kedveznek, mint:
- Krónikus köhögés
- Nehéz terhek gyakori emelése
- Mozgáshiány (rosszul edzett medencefenék!)
- Nőknél: a kismedencei szervek lefelé süllyedése, pl. a méh megereszkedése
Ezeken a pontokon fennáll annak a veszélye, hogy a kötőszövet feladja magát, például olyan stresszek miatt, mint a terhesség és szülés, a méh lesüllyedése vagy a menopauza során bekövetkező hormonális változások, amelyek vizelettartási zavart okoznak.
Sürgős inkontinencia:
- Idegkárosodás vagy irritáció műtét következtében.
- Neurológiai betegségek, például szklerózis multiplex, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, agydaganat vagy szélütés
- A hólyag állandó irritációja, például hólyagkövek vagy húgyúti fertőzések (cystitis) miatt
- Nem megfelelően kezelt cukorbetegség (diabetes mellitus): A megemelkedett vércukorszint által termelt toxinok hatással vannak az idegrendszerre.
- Pszichológiai okok
Reflex inkontinencia:
Túlfolyó inkontinencia:
Ebben a formában a húgyhólyag kivezető nyílása blokkolva van, és megzavarja a vizelet áramlását, például férfiaknál prosztata-megnagyobbodás (mint jóindulatú prosztata-megnagyobbodás) vagy húgycsőszűkület miatt. Ez utóbbi oka lehet daganat vagy húgyúti kövesség.
Extrauretrális inkontinencia:
Különféle gyógyszerek (például vízhajtók, antidepresszánsok, neuroleptikumok) és az alkohol is súlyosbíthatják a fennálló vizelet-inkontinenciát.
Mit lehet tenni az inkontinencia ellen?
Az inkontinencia kezelésére többféle módszer létezik. Az inkontinencia terápiát egyedi esetekben az inkontinencia formájához, okához, valamint a beteg élethelyzetéhez igazítják.
Biofeedback tréning: Vannak, akik nehezen érzik a medencefenék izmait, valamint a záróizmokat tudatosan érzékelik és irányítják. A biofeedback tréning során egy kis szonda a végbélben vagy a hüvelyben méri a medencefenék összehúzódásait, és vizuális vagy akusztikus jelet vált ki. A páciens így láthatja, hogy a medencefenék gyakorlatok során valóban megfeszül-e vagy ellazítja-e a megfelelő izmokat.
WC tréning (hólyagtréning): Itt a páciensnek egy ideig úgynevezett vizelési naplót kell vezetnie. Ebben a naplóban a páciens rögzíti, hogy mikor érzett vizelési ingert, mikor vizelt, mennyi vizelet távozott, és hogy a vizelés kontrollált vagy kontrollálatlan volt-e. A betegnek azt is fel kell jegyeznie, hogy mit és mennyit ivott egy nap vagy éjszaka folyamán.
A WC-képzést csak orvosi felügyelet mellett végezze.
Hormonkezelés: Menopauza alatti vagy utáni ösztrogénhiány okozta inkontinencia esetén az orvos helyi ösztrogénkészítményt, például kenőcsöt ír fel az érintett nőknek.
Katéter: Reflex inkontinencia esetén előfordulhat, hogy a hólyagot rendszeresen ki kell üríteni katéteren keresztül.
Sebészet: Az extrauretrális inkontinenciát mindig műtéti úton kezelik, például a sipoly lezárásával. Ha az inkontinencia a prosztata megnagyobbodása miatt következik be, általában műtétre is szükség van. Ellenkező esetben vizelet-inkontinencia esetén a műtét csak akkor jöhet szóba, ha a nem műtéti terápiás intézkedések nem hozzák meg a kívánt sikert.
Vizelet inkontinencia: helyes ivás
Különösen vizelet-inkontinencia esetén az ivás hirtelen döntő szerepet kap az érintetteknél: az ellenőrizetlen vizeletszivárgástól való félelem miatt igyekeznek minél kevesebbet inni. Ez azonban nem javít az állapoton – éppen ellenkezőleg: elégtelen folyadékbevitel mellett a vizelet koncentráltabbá válik a hólyagban, ami gyakran fokozza a vizelési ingert és irritálja a hólyag nyálkahártyáját.
Ha vizelet-inkontinenciája van, beszélje meg orvosával, hogy mennyit iszik és a nap mely szakaszaiban. A vizeletürítési naplóban pontos nyilvántartást vezet a folyadékbevitelről és a vizelésről (lásd fent: WC-képzés). Ezen feljegyzések alapján az orvos megfelelő ivási mennyiségeket és időpontokat fog javasolni Önnek.
Segíti az inkontinencia kezelését
Inkontinencia: mikor kell orvoshoz fordulni?
Inkontinencia: vizsgálatok és diagnózis
Az orvos egy interjú során először a páciens pontos tüneteire és kórtörténetére (anamnézisére) kérdez rá. Ezáltal megtudja, hogy valaki az inkontinencia milyen formájától szenved, és részletesebben leszűkíti a lehetséges okokat. Az anamnézis beszélgetés lehetséges kérdései a következők:
- Mióta van kontrollálatlan vizeletszivárgása?
- Milyen gyakran vizeletet?
- Érez-e valamilyen fájdalmat?
- Milyen esetekben fordul elő akaratlan vizeletszivárgás?
- Érzi, hogy a hólyag tele vagy üres?
- Volt már műtéted? szültél gyereket?
- Van valamilyen alapbetegsége (cukorbetegség, sclerosis multiplex, Parkinson-kór stb.)?
vizsgálatok
Különféle vizsgálatok segítik az inkontinencia tisztázását. Az, hogy az egyes esetekben melyik módszerek hasznosak, többek között az inkontinencia típusától és súlyosságától függ. A legfontosabb vizsgálatok a következők:
- Nőgyógyászati vizsgálat: A vizelet inkontinencia okaként például méhsüllyedés vagy hüvelysüllyedés állapítható meg.
- Vizelet- és vérvizsgálatok: fertőzések vagy gyulladások bizonyítékai.
- Urodinamika: Vizeletinkontinencia esetén az orvos urodinamikai vizsgálatokkal méri fel a hólyag működését. Például az uroflowmetria elektródákkal méri a vizelet mennyiségét vizelés közben, a hólyag kiürülésének időtartamát, valamint a has- és medencefenék izomzatának aktivitását.
- Cisztoszkópia: Ez bizonyos esetekben szükséges például a hólyag nyálkahártyájának gyulladásának vagy a hólyag daganatainak kimutatásához.
- Sablonteszt: Itt először egy száraz sablont mérünk le és helyezünk be. Egy meghatározott időszak végén, az előírt mennyiségű ivással és fizikai erőfeszítéssel, ezt a sablont újra lemérjük, és megmutatja, hogy mennyi vizelet távozott el akaratlanul.
Inkontinencia: Megelőzés
Számos intézkedés létezik az inkontinencia megelőzésére vagy előrehaladásának megakadályozására:
Ha túlsúlyos, akkor csökkentse a súlyt. A túlsúly az inkontinencia fontos kockázati tényezője. Növeli a nyomást a hasüregben, és így elősegíti az inkontinenciát vagy súlyosbítja a meglévő inkontinenciát. Érdemes tehát megszabadulni a felesleges kilóktól. Ez pozitív hatással van a medencefenék edzés sikerére is.
Fogyasszon húgyhólyagbarát ételeket. Kerülje az olyan ételeket, amelyek irritálják a húgyhólyagot, például forró fűszereket vagy kávét.
Gyakran Ismételt Kérdések
A témával kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre a Gyakran ismételt kérdések az inkontinenciáról című cikkünkben találja meg a választ.
