Az Elsberg-szindróma az ágyéki gerinc gyulladásos betegsége, amely egyenértékű a polyradiculitisszel. Gyulladás gyakran érinti a sacralis ideggyökereket, valamint az alsó conus medullarist és cauda equinát gerincvelő. A szindróma kedvező prognózisúnak tekinthető.
Mi az Elsberg-szindróma?
A betegségek polyradiculitis csoportjában több ideggyökér érintett gyulladás. Az idegszövet patohisztológiai változásai a gyulladás. A polyradiculitis az Elsberg-szindróma is. A tünetegyüttest Charles Elsberg amerikai idegsebészről kapta, aki először a 20. században írta le a betegséget. A betegségben az alsó gerincvelő, beleértve a sacralis ideggyökereket is, gyullad. Ezek az ideggyökerek a keresztcsont a csontos medence hátulján. A gyulladás által érintett az alsó conus medullaris és a cauda equina is gerincvelő. A polyradiculitis sacralis és a radiculitis sacralis orvosi kifejezéseket az Elsberg-szindrómával szinonimában használják. A mai napig az Elsberg-szindrómát nem vizsgálták véglegesen. Elsberg eredeti leírását is módosították. Például már nem krónikusan progresszív betegségre, hanem többnyire regresszív betegségre utal.
Okok
Az Elsberg-szindróma pontos okát még nem sikerült meghatározni. Valószínűleg a Guillain-Barré-szindróma egyik változata. Ez a perifériás gyulladásos változásokkal járó akut klinikai kép idegrendszer. A Guillain-Barré-szindróma oka szintén ismeretlen. A neurológiai betegség azonban valószínűleg egy autoimmun kóros mechanizmusból származik, amely a test termelését okozza autoantitestek gangliozidok és mielin ellen. Az Elsberg-szindróma esetén összefüggés áll bizonyos vírusfertőzésekkel, mint pl herpesz 2. típusú szimplex, citomegalovírus, HIV és Epstein-Barr vírus. Az Elsberg-szindróma azonban egyformán előfordulhat a neuroborreliosis nagyobb kontextusában is. Más források járványkitörésről beszélnek keringési rendellenességek, érrendszeri gyulladás vagy féregfertőzés esetén.
Tünetek, panaszok és jelek
Az Elsberg-szindrómában szenvedő betegek klinikai képe megfelel az úgynevezett kúp-cauda szindrómának. Az érzékenység csökkenését az L3 gerincvelő szegmensének disztális részén radicularis kíséri fájdalom, gyakran súlyos, és a lábak petyhüdt bénulását eredményezheti. Általában hólyag ürítés vagy szexuális diszfunkció is előfordul. A rektális diszfunkció az Elsberg-szindrómából is származhat. Az érzékszervi rendellenességek gyakran ágyéki és szakrális dermatómákká strukturálódnak. Leggyakrabban olyan paresztéziák, amelyek kellemetlen, fájdalmas testérzettel társulnak, és bizsergéssel, zsibbadással vagy elalvással, hideg és a hőérzékelési rendellenességek. A legtöbb esetben a tünetek viszonylag rövid idő alatt és hirtelen jelentkeznek. A reflektív rendellenességek, például az úgynevezett piramiscsatorna jelei, meglehetősen atipikusak az Elsberg-szindrómára. A piramis pályák elváltozása helyett a gerincvelő farokrészeinek mielitisa van.
Diagnózis és lefolyás
A diagnózis érdekében, ha Elsberg-szindróma gyanúja merül fel, a neurológus cerebrospinalis folyadék (CSF) vizsgálatot végez és a gerincvelőt átszúrja, hogy a cerebrospinális folyadékot a külső kamrából kapja laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Elsberg-szindrómában a laboratóriumi diagnosztikai CSF-elemzés kimutatja a cytoalbumin disszociációját, pleocytosisát és IgG-emelkedését. Mágneses rezonancia képalkotás szükség lehet a térfoglaló elváltozások kizárására. Megkülönböztető diagnózis figyelembe kell venni a conus cauda szindrómát is, amely gyakran társul az ágyéki gerinc herniated lemezeivel vagy a tumor térben való részvételével. Az Elsberg-szindrómában a betegség lefolyásával kapcsolatos orvosi vélemény megváltozott az első leírása óta. Elsberg a betegséget krónikusan progresszívnek minősítette, és meglehetősen kedvezőtlen lefolyást jelzett. A múlt azonban bebizonyította, hogy általában nem progresszív betegségről van szó. A megfigyelt esetek sok esetben a tünetek teljesen megszűntek.
Mikor kell orvoshoz menni?
Hirtelen fellépő érzékszervi zavarok esetén hólyag diszfunkció vagy rektális diszfunkció, minden esetben orvoshoz kell fordulni. Bár a tünetek nem feltétlenül jelzik az Elsberg-szindrómát, szinte mindig egy komoly mögöttes alapon állnak feltétel ezt orvosilag tisztázni kell, és ha szükséges, kezelni kell. Ha olyan tünetek jelentkeznek, mint bizsergés, zsibbadás vagy a lábak meglazulása, akkor valószínű az Elsberg-szindróma - legkésőbb orvosi tisztázásra van szükség. Ha a tünetek súlyosak, az Elsberg-szindrómát sürgősségi orvoshoz vagy a legközelebbi kórházhoz kell fordulni. Különösen igaz ez azokra az emberekre, akiket már fizikailag legyengített egy másik betegség. Ha hirtelen észreveszik az Elsberg-szindróma tüneteit, minden esetben sürgősségi orvosi tisztázásra van szükség. Egyébként olyan súlyos szövődmények, mint a porckorongsérv vagy érzékeny hideg és érzékszervi zavarok alakulhatnak ki. További kockázati csoportok a meglévő neuroborreliosisban szenvedő betegek, keringési rendellenességek, érgyulladások vagy féregfertőzések. Az ilyen és hasonló állapotú betegeknek azonnal beszélniük kell az elsődleges orvosukkal, ha a fenti tünetek bármelyikét észlelik.
Kezelés és terápia
Elsberg-szindrómában terápia elsősorban az alapbetegségtől függ. Adminisztráció of immunglobulinok és a kortikoszteroidok elősegíthetik a tünetek enyhülését. A Guillain-Barré-szindróma változataként az Elsberg-szindróma teljesen gyógyítható. Az időben történő diagnózis elősegíti a gyógyulást. A Guillain-Barré-szindrómához hasonlóan a betegség enyhe formáiban is a megelőzés a fő gond trombózis és a fertőzés. Fizikoterápia segíthet a betegnek az izomkontroll visszanyerésében láb parézis. A megmagyarázhatatlan etiológiájú betegséget a betegek gyakran nagyszerűnek tartják sokk. A pszichológiai szorongás megzavarhatja a sikerét fizikoterápia. Ezért a pszichoterápiás ellátás javíthatja a gyógyulás esélyét. Immunterápia áll rendelkezésre Guillain-Barré szindróma esetén akut és súlyos esetekben. Ez a fajta kezelés megfontolható az Elsberg-szindrómás betegeknél is. Bármelyik immunglobulinok az érintett személynek a terápia vagy plazmaferezist alkalmaznak. Terápia val vel immunglobulinok sokkal szelídebb és kevesebb mellékhatása van, mint a plazmaferezishez. Ez a kezelés azonban magas költségekkel jár, és kevésbé hatékonynak bizonyul Guillain-Barré-szindrómában. A plazmaferezis különösen alkalmas gyorsan haladó, hosszan tartó tanfolyamokra. Katétert helyezünk a vér rendszer. Egy gép pumpálja a beteget vér ki és vissza a testből az immunglobulinok tisztítására.
Kitekintés és előrejelzés
A saját entitásként ellentmondásos Elsberg-szindróma általában kedvező lefolyást mutat. Eredetileg Charles Elsberg New York-i idegsebész progresszív betegségként írta le. Ma már árnyaltabb a kép. A legtöbb esetben regresszív tünetek figyelhetők meg. Az Elsberg-szindróma oka azonban még nem tisztázott. Így az sem biztos, hogy csak egy tünetegyüttesről van szó, amelynek több lehetséges oka lehet. A betegség prognózisa azonban minden egyes esetben ettől függ. Még a lehetséges alapbetegségek is eltérhetnek a lefolyásuk és a prognózisuk szempontjából. Így az Elsberg-szindróma összefüggése a herpesz szimplex, az citomegalovírus vagy a HIV vírus, valamint neuroborreliosis, de féregfertőzés, érgyulladás vagy keringési rendellenességek le van írva. Ezen állapotok mindegyikének megvan a maga lefolyása, és így befolyásolja a kialakuló Elsberg-szindróma prognózisát. Klinikailag az Elsberg-szindróma hasonló a kúp-cauda-szindrómához, amelyet a herniált lemezek bénulása vagy a daganatokban helyet foglaló folyamatok jellemeznek. Az Elsberg-szindrómát kortikoszteroidokkal tüneti módon kezelik. A tünetek tartós visszafejlődése azonban csak az alapbetegség kezelésével érhető el. Ha visszafordíthatatlan változások még nem történtek meg, a tünetek feloldása terápia nélkül is lehetséges az alapbetegség gyógyulása után. Ritkábban, mint az Elsberg által leírt esetben, a tünetek progresszív krónikus fejlődést mutatnak.
Megelőzés
Az Elsberg-szindróma elsődleges okát még nem határozták meg véglegesen. Emiatt a tünetegyüttest nehéz megakadályozni. Mivel azonban az azonnali diagnózis növeli a kedvező lefolyás esélyét, az érintetteknek orvoshoz kell fordulniuk, amikor bekövetkezik az idő, és a deréktáji gerinc legkisebb érzékszervi zavarait is tisztázni kell.
Utógondozás
A legtöbb esetben az Elsberg-szindróma utókezelésének lehetőségei erősen korlátozottak. Ebben az esetben az érintett személy az orvos kezelésétől függ, elsősorban a tünetek enyhítése és a további szövődmények megelőzése érdekében. Mivel ez nem eredményezhet öngyógyulást, mindig orvosi vizsgálatot és kezelést kell végezni. Az Elsberg-szindróma kezelését általában gyógyszeres kezeléssel hajtják végre. A betegek a tünetek enyhítése érdekében a gyógyszer rendszeres szedésétől függenek. Gyermekek esetében a szülőknek ellenőrizniük kell a gyógyszer megfelelő alkalmazását, és kétségek vagy bizonytalanság esetén forduljon orvoshoz. Továbbá a fertőzéseket általában meg kell akadályozni. Mivel nem ritka, hogy szükség van az érintett személy pszichológiai kezelésére, a szülők és a saját családjának segítsége és támogatása szintén nagyon pozitív hatással lehet az Elsberg-szindróma további lefolyására, és megakadályozhatja a további pszichológiai zavarokat. Általában az érintettnek nyugodtan kell tennie, és kerülnie kell a megterhelést vagy a stresszes helyzeteket. Azt, hogy a szindróma csökkenti-e a beteg várható élettartamát, nem lehet egyetemesen megjósolni.
Itt tudod megtenni magad
A gyulladásos tünetek jobb gyógyulásához vagy enyhítéséhez különösen hasznos, ha a beteg egészséges és stabil immunrendszer. Ehhez kiegyensúlyozott diéta, elegendő testmozgás és a káros anyagok, például a nikotin or szerek fontosak. Jó tudatosság Egészség elősegíti a tünetek javításához szükséges fizikai erőforrásokat. A mozgásmintákat optimalizálni kell, hogy megakadályozzák a csontrendszer károsodását. Egyoldalú fizikai feszültség vagy a csontok el kéne kerülni. A testtartásokat hosszú ideig nem szabad ugyanabban a helyzetben tartani. Ez felesleges megterhelést jelent a test számára. Az ellentevékenységek hasznosak a kompenzációban. Ezenkívül a sporttevékenységek támogatják az izmok fejlődését és az általános jólétet. Az érzelmi megkönnyebbülés érdekében tanácsos beszélgetéseket folytatni barátaival, rokonaival vagy olyan emberekkel, akik szintén érintettek. Közös cserében megvitathatják a nap kihívásait, és tippeket adhatnak a panaszok jobb kezeléséhez. Ha ez nem elég, a páciensnek tanácsos pszichológiai segítséget kérnie. Ezen felül, mint a egyensúly a mindennapi életben a kikapcsolódás módszerek segítenek a mentális enyhítésében feszültség. Olyan technikákkal, mint elmélkedés or jóga, a beteg stabilizálhatja pszichéjét és csökkenti a stresszt a mindennapi életből.
