Rövid leírás
- Mi az agnózia? Agnóziában az érintett személy már nem ismeri fel az érzékszervi ingereket, bár az észlelés megmarad, az érzékszerv ép, a figyelem és az értelmi képességek nem sérülnek.
- Okok: bizonyos agylebenyek károsodása, pl. szélütés, agydaganat, agytályog vagy olyan betegségek, amelyekben az egymást követő agyszövetek elhalnak (mint az Alzheimer-kórban).
- Tünetek: Az agnózia típusától függően, pl. képtelenség a látottak azonosítására (vizuális agnózia) vagy a hangok felismerésére (auditív agnózia).
Agnosia: definíció
Agnóziában az érintett személy már nem ismeri fel az érzékszervi ingereket, bár maga az észlelés megmarad. Így az érzékszervek megfelelően működnek, és nincs mentális károsodás sem (például demencia). Ehelyett az agnózia az információfeldolgozás zavarán alapul, például agyvérzés következtében. Viszonylag ritka.
Az agnosia formái
- vizuális agnózia speciális formákkal, mint a prozopagnózia, színes agnózia
- tapintható agnosia
- térbeli agnózia
- szaglóagnosia
- hallási agnosia
- autotopagnosia
- Anosognosia
Agnosia: okok és lehetséges betegségek
Az agnózia az agy bizonyos lebenyeinek károsodásából ered: nyakszirti, parietális vagy temporális lebeny – ezek mindegyike a nagyagy része. Például a vizuális agnóziát az occipitalis lebeny károsodása okozza – az agy leghátsó része, amelynek feladatai közé tartozik a vizuális információfeldolgozás. Ezzel szemben az akusztikus agnózia hátterében a halláshoz nélkülözhetetlen hátsó halántéklebenyek (temporális lebeny) területének károsodása áll. Az autotopagnózis a parietális lebeny sérüléséből adódik.
Az agykárosodás lehetséges okai a következők:
- Fej sérülése
- ütés
- Agytumor
- Agyi tályog
- Az agyszövet progresszív bomlásával járó betegségek (például Alzheimer-kór)
Agnosia: tünetek
Vizuális agnózia
Vizuális vagy optikai agnózia (vagy más néven lélekvakság) esetén az érintett személy nem tudja összekapcsolni az optikai észleléseket az optikai emlékekkel. Ez azt jelenti, hogy a páciens lát egy tárgyat (tárgyat, arcot stb.), de nem ismeri fel. Ha azonban hallja a tárgyat, vagy például megtámadja, lehetséges, hogy felismeri.
A vizuális agnózia különböző altípusokra oszlik, például:
- Prosopagnosia (arcvakság): Az érintett egyének nem tudják felismerni és megkülönböztetni az ismerős arcokat (családtagok, barátok stb.). Ehelyett más jellemzőkre kell támaszkodniuk (hang, ruházat, gesztusok stb.) az egyének azonosításához.
- asszociatív agnózia: Itt az érintett személy felismeri egy tárgy (például kalapács) alakját és formáját, de nem ismeri a jelentését. Vagyis nem tudja, mire való a kalapács.
- Szín-agnózia: Az érintett személyek érzékelik a színeket, de nem tudják felismerni és megnevezni azokat. Az agnóziának ezt a formáját nem szabad összetéveszteni a színvaksággal – olyan állapottal, amelyben az érintett egyének nem érzékelik az egyes színeket vagy az összes színt.
Tapintási agnosia
A taktilis agnóziát sztereoagnosiának, asztereognóziának vagy tapintási vakságnak is nevezik. Úgy értjük, hogy képtelenség valamit csak tapintással vagy érintéssel azonosítani (vizuális ellenőrzés nélkül), bár a tapintásérzék normálisan működik. Így az érintett személy csak érintéssel és tapintással nem tud tárgyakat, anyagokat felismerni és megnevezni.
Térbeli agnózia
Ebben a felismerési zavarban az érintett személy nem tud tájékozódni sem a térben, sem a saját testén.
Szaglóagnosia
Auditív agnózia
A hallási agnóziát a lélek süketségének is nevezik. Jellemzője, hogy az érintett személy ép hallás ellenére nem képes hangokat vagy hangokat azonosítani, illetve összefüggésükben felismerni. Például, ha a szomszéd szobában csörög egy telefon, akkor hallja, de nem tudja telefoncsörgésként felismerni. Vagy hallja az egyes hangokat, de nem tudja őket dallamként felismerni a szövegkörnyezetükben.
autotopagnosia
Autotopagnosiában az érintett személy nem tudja meghatározni és megnevezni saját testrészeit, és nem tudja megfelelően lokalizálni a bőringereket a testén, bár a felületi érzékenység érintetlen.
Anosognosia
Agnosia: Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha az agnózia újból fellép, az agyműködési zavarra figyelmeztet. Ha agyvérzés az oka, akkor vészhelyzetről van szó, amelyet azonnal orvosnak kell kezelnie!
Agnosia: Mit csinál az orvos?
Az agnosia diagnosztizálásához az orvos az érintett szenzoros területtől függően különféle vizsgálatokat és vizsgálatokat végez. Például, ha vizuális agnózia gyanúja merül fel, felkéri a pácienst, hogy nevezzen meg különféle tárgyakat (például toll, könyv stb.), vagy mutassa be használatukat. A prosopagnosia kimutatása érdekében a betegnek névadás céljából rokonok vagy ismert személyiségek fényképeit mutatják be.
Az ilyen vizsgálatok előkészítése során az orvosnak meg kell győződnie arról, hogy a beteg megértette az utasításait, és nincs-e további afázia (beszédzavar) – mint például az autotopagnosia esetében. Ha a betegnek nehézségei vannak kifejezni magát, és nehezen érti meg, amit valaki mond, ez meghamisíthatja a teszt eredményét.
Ha az agnosia valóban jelen van, akkor tisztázni kell az okát. Az agy képalkotása, például számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével segíthet. Ily módon például olyan térfoglaló folyamatokat lehet azonosítani, mint a daganat vagy az agyvérzés, mint az agykárosodás és így az agnózia oka.
Az agnosia kezelése
Másrészt az agnózia kezelésének célja, hogy a betegek minél könnyebben élhessék meg a mindennapi életet károsodásukkal együtt. A foglalkozási terapeuták és a logopédusok például megmutathatják az érintetteknek, hogyan tudják kompenzálni hiányosságaikat. Például egy prozopagnózisban (arcvakság) szenvedő beteg arra edz, hogy felismerje az embereket az arcuktól eltérő jellemzők alapján, mint például a hajszín és a frizura, a hang vagy a járás.
Agnosia: Mit tehetsz te magad
A rokonok mindenesetre nagy támaszt jelenthetnek. A legjobb, ha megbeszéljük a kezelőorvossal vagy a terapeutával, hogyan tudják hatékonyan támogatni az agnosiás beteget.
