Apocytosisban a mirigysejtek membránja elválasztódik a tartályokban lévő váladékkal együtt. Ez az apokrin mirigyek szekréciós módja, amely az exocitózis speciális formája és elsősorban az emlőmirigyet érinti. A hormonális rendellenességek egyensúly megváltoztathatja az apocytosis viselkedését.
Mi az apocitózis?
Ez az apokrin mirigyek szekréciós módja, és főleg az emlőmirigyet érinti. A mirigyes sejtek különféle módon választják el váladékukat az emberi testben. A merokrin és a holokrin szekréció mellett az apokrin szekréció is az emberi szekréció egyik módja. Az apokrin szekrécióban exocitózis történik, ahol a sejt belsejében lévő vezikulák összeolvadnak a sejt membrán hogy felszabadítsák a váladékukat. Az apocytosis ezen exocitotikus folyamatok speciális formájára utal az apokrin mirigy sejtekben. A váladékot ezzel a mirigy egy részével együtt fojtják el sejt membrán konténerekben. A regenerálás lehetővé teszi, hogy ez a folyamat sejtenként többször is előforduljon a membránveszteség ellenére. Így mind az exocitózis, mind az apocytosis a mirigyek és a mirigy sejtjeinek szekréciós módja. Az exocitózis ritkán fordul elő, különösen az emberi szervezetben. A legjellemzőbb példa az emlőmirigy apozitotikus zsírcsepp szekréciója. Az emlőmirigyen kívül az emberekben a szekréció módja kizárólag az illatmirigyeknek és a csillómirigyeknek tulajdonítható. Az orvostudomány megkülönbözteti a specifikusat a nem specifikus apocitózistól. A nem specifikus forma akkor van jelen, ha a mátrix vezikulák citoszollal szekretálódnak.
Funkció és szerep
Az exocitózis az endokrin és az exokrin mirigy sejtjeinek fontos szekréciós módja. 50 nm átlagos átmérőjű szekréciós vezikulák keletkeznek, mindegyiket kettős membrán zárja el. A mirigy sejt felszabadítja a vezikulák sejttartalmát a kiválasztó csatorna lumenjébe. A szekréciós vezikulák általában a sejtek Golgi-készülékében képződnek. Azonban leválhatnak az endoplazmatikus retikulumról, vagy az endocitotikus vezikulákból is eredhetnek. Mindkét esetben a mirigysejt a vezikulákat szállítja a magához sejt membrán, amellyel a vezikulamembrán végül összeolvad. Fúzió után a vezikulák sejtmembránja enged és a vezikulák tartalma felszabadul. Ez a folyamat megfelel az exocitózisnak, mivel számos endokrin és exokrin mirigy sejtben van jelen, és ezért szerepet játszik a hormonokban egyensúly izzadással történő hőszabályozásig. Az apocytosis a leírt folyamatok speciális formája, amely sokkal ritkábban fordul elő, és elsősorban az utódok táplálásában lát el feladatokat. Ez kifejezetten az emlőmirigy specifikus apocitózisára vonatkozik. Az emlőmirigy sejtjeinek szekréciós vezikulái megfelelnek a zsírcseppeknek. Termelésüket a nem ösztönzi hormonok és a laktációs hormon prolaktin Az hormonok az emlőmirigy sejtjeinek receptoraihoz kötődnek és ezáltal apozitózist indítanak el. Fehérjék a zsírcseppek külső felületeihez kapcsolódva kötődik az apikális sejtmembrán integrálfehérjéihez. Ily módon a zsírcseppek a lumenbe vándorolnak, és csatolt sejtmembránja kifelé dudorodik. A lumen felé vezető úton a membrán alkalmazkodik a vezikulum alakjához, alul lekerekedik és összeolvad. Ily módon a sejtmembrán összehúzódik a citoplazmával és a lipidcseppekkel. A váladék csak a környező membrán és a vezikulum felszakadásával szabadul fel a citoplazmából. A sejt így veszít kötet a szekréció során, mivel a váladékkal együtt felszabadítja saját citoplazmáját és membránkomponenseit. Regenerációs képességüknek köszönhetően az emlőmirigy sejtjei többször képesek apocitózist végrehajtani a kötet.
Betegségek és rendellenességek
Az illatmirigyek és az emlőmirigy zsíros váladékot választanak ki az apocytosis során. A helyi savköpeny zavarai sebezhetővé tehetik ezeknek a mirigysejteknek a területeit a bakteriális fertőzések és vezet nak nek tályog képződés. Az illatmirigyek tályogai gyakran együtt járnak fekély képződés vagy gyulladásos reakciók. A feltétel úgy is ismert mint pattanás inversa és főleg serdülőket érinti a pubertás alatt. Ban,-ben kötőszöveti Az érintett terület olykor kiterjedt flegmon formája a bőr, amelyek kékes elszíneződéssel jelennek meg, és kiterjedésüktől függően okozhatnak vérmérgezés. Az emlőmirigy gyakori betegsége kóros tej kisülés.Ez a jelenség az egyik vagy mindkét oldalon előfordulhat. Függetlenül attól terhesség, a mirigyek apocitózison mennek keresztül és tejszerű váladékot szabadítanak fel a tej csatornák. A szekréciós mirigy rendellenességét galaktorrhea-nak is nevezik. Általában abnormális hormonális egyensúly Felelős érte tej termelés, amely stimulálja a mirigyeket az apozitózis termelésére. A legtöbb esetben, prolaktin kifejezetten előállítják. Ezt az úgynevezett hiperprolaktinémiát okozhatja például gyógyszeres kezelés vagy feszültség. Ritkábban, jóindulatú agy daganatok felelősek a termelésért, amelyek maguk is felszabadulnak hormonok. Daganatos betegségek hatással lehet magára az emlőmirigyre is. Ez a jelenség bizonyos körülmények között az apocytosis megváltozott viselkedésében is megnyilvánul, különösen a hiányzó apocytosisban terhesség. Ezt a jelenséget azonban nem szabad összekeverni a későbbi tejáramlás hiányával terhesség. Ha az egyik vagy mindkét emlő nem termel tejet, akkor a mirigyszövetben továbbra is előfordulhat apocitózis. A legtöbb esetben az áramlás hiányának oka egyszerűen az úgynevezett tejállapot. Ebben az esetben, bőr benövi a tejcsatornák nyílását, és a kiválasztott cseppek felhalmozódnak a kiválasztó csatornákban. A tejtermelésben a hormonális egyensúly mellett a táplálkozás és a psziché is szerepet játszik. Ezért a terhesség utáni csökkent tejmennyiség nem értelmezhető automatikusan aggasztó forgatókönyvként.
