Apátia a csecsemőkben

Az apátia az apátiát, a reagálatlanságot és a külső ingerekre adott reakció hiányát jelenti, mint például a beszéd, a felemelés vagy a megérintés. Szűkebb értelemben az apátia az éberségi állapot zavara. A központi idegrendszerre hat, és nagyon súlyos és veszélyes tünet csecsemőknél. Ezért ha apátiát észlel vagy gyanít a babánál, forduljon orvoshoz.

Különösen azoknál a csecsemőknél, akik még nem tudják megfogalmazni magukat, az apátia (valamint a nyugtalanság és az ivási nehézségek) egy súlyos fertőző betegség, mérgezés vagy anyagcserezavar kezdeti tünetei lehetnek. Csecsemőbetegségeknél nem feltétlenül jelentkezik láz, még súlyos fertőzéseknél sem.

Mik az apátia jelei?

Ha tudni szeretné, hogy babája valóban eszméletlen és apatikus, vagy csak fáradt, figyeljen a következőkre:

  • Tényleg felébred a baba, amikor felveszed?
  • Erősen megfogja és felhúzza magát, amikor kinyújtja a kezét?
  • Szemkontaktust teremt és mosolyog?
  • Iszik (nagyon fontos)?
  • Van-e hosszabb ébrenléti periódusa (vagyis nem válik azonnal újra álmossá, amikor leteszi)?

Mit tehetek az apátia ellen?

Hallgass az érzéseidre is: ha azt veszed észre, hogy eleven és aktív babád „valahogy más”, nevezetesen kedvetlen és apatikus, mindenképpen figyeld őt, és ha kétségeid vannak, mindig fordulj orvoshoz (még akkor is, ha semmiért).

Kérjük, vegye figyelembe, hogy minél fiatalabb egy csecsemő, annál kevésbé jellemzőek az általános fertőzések, mérgezések vagy egyéb betegségek. A tudat elhomályosodása ilyenkor késői tünet!