Az akut parézis - köznyelven akut bénulás - (ICD-10-GM R29.8: Az idegrendszert és a mozgásszervi rendszert érintő egyéb és meghatározatlan tünetek) a legtöbb esetben az agyi ischaemia következtében kialakuló neurológiai hiánytünet (csökkent vér áramlás: kb. - az esetek 80% - a) vagy koponyaűri vérzés (a koponya; parenchymás, subarachnoidális, sub- és epidurális, valamint supra- és infratentorialis vérzés) / intracerebrális vérzés (ICB; agyvérzés); vérzés: az esetek körülbelül 20% -a). A diagnózis általában a átmeneti iszkémiás támadás (TIA), azaz a vér hirtelen keringési zavara agy 24 órán belül megszűnő neurológiai rendellenességekhez, vagy apopleksiához (ischaemiás infarktus vagy vérzéses infarktus), és ezáltal tartós neurológiai rendellenességekhez vezet.
A lehetséges téves diagnózisok tehát a differenciáldiagnózisok átmeneti iszkémiás támadás és apopleksiia (lásd ott a „Differenciáldiagnózisok” részben).
Frekvencia csúcs: A TIA túlnyomórészt idősebb korban (> 60 év) jelentkezik. Az apoplexia túlnyomórészt középkorban jelentkezik: 55 éves kor után a stroke kockázata 10 évente megduplázódik!
Tanfolyam és prognózis: Az akut parézist sürgősséginek tekintik, ezért azonnali kórházi tisztázást igényel egy kórházban,ütés egység ”(kórházon belüli speciális szervezeti egység a stroke-betegek kezdeti kezelésére). Az akut parézis lefolyása és prognózisa az alapbetegségtől függ.
