A törvényben előírt Egészség a biztosítótársaságok különféle megelőző vizsgálatokat kínálnak a nőknek az éves nőgyógyászati részeként rák szűrés. Ezen vizsgálatok között szerepel a nyaki kenet teszt.
Mi a nyaki kenet teszt?
A nyaki kenet a sejtek kenetje a méhnyak. A sejteket a méhnyak pamut törlővel vagy spatulával. A méhnyak kenet egy sejt kenet a méhnyak. A kenet érdekében a nőgyógyász tüskét helyez be a hüvelybe, hogy kissé megnyújtsa, hogy a nőgyógyász jobban láthassa a méhnyakot. Ezután a sejteket a méhnyakról veszik vattapálcikával vagy spatulával. A nőgyógyász általában azonosíthatja a szembetűnő szöveti elváltozásokat vagy lehetséges kórokozók mikroszkóp alatt. A sejtkenetet ezután egy speciális laboratóriumba küldik, ahol úgynevezett Pap-tesztet végeznek a megváltozott sejtek, rák előtti elváltozások vagy méhnyakrák korai szakaszban, és szükség esetén kezelni tudja őket.
Funkció, hatás és célok
A méhnyak kenetvizsgálata az egyik nőgyógyászati szűrés, amelynek célja a kialakulás kockázatának csökkentése méhnyakrák nőkben. Méhnyakrák a nők egyik leggyakoribb rákos megbetegedése. A Pap-kenetet azért végezzük, hogy diagnosztizálhassuk és kezelhessük a méhnyakot rák a lehető legkorábban, egyrészt a betegség kialakulásának megelőzésére, másrészt pontosan a korai felismerés révén. A Pap-teszt már kimutathatja a sejtváltozásokat és rendellenességeket. Ezt a tesztet körülbelül 1970 óta hajtják végre Németországban a nőgyógyászati szűrővizsgálatok részeként. A diagnosztika ezen fejlesztései, valamint az élet- és higiéniai körülmények javulása a méhnyak arányának csökkenéséhez vezetett. rák. A méhnyakkenet-tesztet Pap-tesztnek is nevezik felfedezője, Papanicolaou görög orvos után. Nem ritka, hogy ezen vizsgálat során abnormális változásokat észlelnek, de ezek nem feltétlenül jelentenek rákot. Lehetnek gyulladások vagy enyhe sejtváltozások is, amelyek újra eltűnhetnek. Ha a Pap-teszt során rák előtti elváltozást észlelnek, a legtöbb esetben a rendellenes szövet eltávolítható, megakadályozva ezzel a betegség kialakulását. Általában évekbe telik, mire a méhnyakrák kialakul, és az ismételt éves Pap-kenet felhasználható az új sejtek képződésének figyelemmel kísérésére, így a méhnyak-kenetekkel végzett rendszeres éves szűrés a legbiztonságosabb megelőző intézkedés. A nyaki kenet értékelését általában a müncheni nómenklatúra szerint végzik, amely öt csoportra osztja a megállapításokat. Ha rendellenességeket vagy tumorsejteket találnak, további diagnosztika intézkedések mint például szövetminta vagy méhkaparás elő vannak adva. Nem ritka, hogy a kenet rendellenes sejtleleteket tár fel, de a legtöbb esetben ezek ártalmatlanok és továbbra is figyelemmel kísérik őket. Ha a nyaki kenet alapján daganatot gyanítanak, a biopszia általában egy szövetmintát vesznek és laboratóriumba küldik. Annak ellenére, hogy a méhnyakrák a rendszeres szűrés ellenére is előfordulhat, a legbiztonságosabb szűrésnek tekintik, mivel a sejtlelet rendellenességei még a betegség tüneteinek megjelenése előtt megjelennek. A rendszeres éves rákszűrés ezért minden nő számára ajánlott, és a legtöbbjük kihasználja. Ha pedig a méhnyakrákot a méhnyak kenetvizsgálata észleli, a gyógyulás esélye általában jobb, mert a szűrés általában korai stádiumban észleli a rákot. Ha az eredmények rendellenesek, de nem drámai, akkor a méhnyak kenetet 3 hónap elteltével megismételjük a változások felmérése érdekében.
Kockázatok, mellékhatások és veszélyek
Annak ellenére, hogy a méhnyak kenetvizsgálata általában korai stádiumban képes kimutatni a méhnyakrákot, vagy megakadályozhatja annak kitörését korai beavatkozás, a teszt nem nyújt teljes bizonyosságot. Marad fennmaradó kockázat, hogy a sejtek rendellenességeit figyelmen kívül hagyják, és a rák a rendszeres szűrés ellenére kialakul. De mivel a betegség hosszú ideig fejlődik, és a kenetvizsgálatot évente végzik, a vizsgált nők mintegy 90% -ánál rendellenes eredményeket észlelnek. Egy másik kockázat az, hogy abnormális leletek és kapcsolódó szorongás fordulhat elő, még akkor is, ha minden orvosilag rendelés. Vannak olyan megállapítások is, amelyek önmagukban elmúlnak. Enyhe vagy mérsékelt változások esetén a nőgyógyászok általában hajlamosak megfigyelni és várni, és néhányszor megismételni a tesztet néhány hetes időközönként, hogy ne riasztják el a nőket. Ha a sejt rendellenességei több kenet után is megmaradnak, további diagnosztika intézkedések kell venni. További hátrány, hogy a méhnyak kenet a méhnyakrák korai felismerését biztosítja, a rákot azonban nem méh or petefészkek. Ezért a nyaki kenetet kombinálják nőgyógyászati vizsgálat az petefészkek és általában ultrahang vizsgálata méh petefészkek a szűrővizsgálatok során. Az alattomos dolog ezekben a rákokban az, hogy általában csak akkor okoznak tüneteket, ha a rák már előrehaladott állapotban van. Ha egy nőnél már diagnosztizálták a méhnyakrákot és sikeresen kezelték, továbbra is rendszeres szűrést kell végeznie. A Pap-teszt hátrányainak ellensúlyozására HPV-tesztet fejlesztettek ki. A méhnyakrák fő oka feltételezhető, hogy emberi papillomavírusok, és ez az új teszt kimutathatja őket a méhnyak sejtjeiben. Ez a teszt azonban még nem része a törvényben előírt szűrővizsgálatoknak, ezért még nem helyettesítheti a méhnyak kenetpróbáját.
