Meghatározás
A „bénulás láb”Felöleli az összes olyan klinikai képet, amelyeken a láb már nem képes önként vagy megfelelő erővel végrehajtani a fiziológiailag lehetséges mozgásokat. Ezt okozhatják maguk az izmok megbetegedései, de a funkció elvesztése vagy az izmok működési zavarai is idegek ellátja az izmokat. A bénulás mértéke a láb az októl függően változik, ahol általános különbséget tesznek a lábizmok teljes bénulása (plegie) és a bénulás között, amelyben a mozgás legyengült állapotban lehetséges (paresis). A monoparézis vagy monoplegia láb az a helyzet, amikor a bénulás csak az egyik lábát érinti, míg a paraparesis ill kétoldali bénulás a lábak mindkét lábának bénulását írja le.
Okok
A láb bénulása alapvetően a test három szintjén fordulhat elő. Az ok a idegrendszer, magában az izomban vagy az ideg és az izom közötti átmenetnél. Ha a idegrendszer felelős a bénulásért, számos kiváltó tényező vezethet a tünetekhez.
Középen, azaz a agyEgy ütés gyakran a bénulás oka. Hasonlóképpen, a gerincvelő formájában kétoldali bénulás ugyanahhoz a rendellenességhez vezethet. Ha a kárt a idegrendszer kívül fekszik agy és a gerincvelő (központi idegrendszer), perifériás károsodásnak nevezzük.
Ebben az esetben egy ideg megsérülhet, például traumával, vagy kompresszálódhat egy porckorongsérvvel (prolapsus), így már nem tudja ellátni funkcióját, nevezetesen az izom összehúzódását. Ha a láb bénulásának oka magukban az izmokban rejlik, akkor ez általában örökletes izombetegségeknek köszönhető, amelyekben az egyes izomsejtek felépítésében fellépő hibák azt jelentik, hogy az izmok nem tudják fiziológiailag ellátni a funkciójukat. Ez a helyzet például az izomdisztrófiákkal.
Ha a jelátvitel a idegek az izmok zavart, ezt nevezzük a neuromuszkuláris átmenet zavarának. Ezek a betegségek meglehetősen ritkák, és általában örökletes betegségek összefüggésében fordulnak elő. Végül a láb bénulása pszichológiailag is kialakulhat, és megfigyelhető például a disszociatív rendellenesség pszichiátriai klinikai képén.
Az ágyéki gerinc porckorongsérvének összefüggésében néha előfordulhat a láb bénulása. Ez annak köszönhető, hogy a idegek az ágyéki gerinc területén lévő lábakért felelős kilép a gerincvelő és ezért ezen a területen porckorongsérvvel tömöríthető. Ily módon korlátozható a nagylábujj emelése, vagy egy kiterjedtebb porckorongsérv esetén a teljes izomcsoportok megbénulhatnak.
A bénulás tüneteit általában fenyegetőbbnek érzékelik, mint az érzékszervi zavarokat (bizsergés, zsibbadás), ezért általában azonnali orvosi ellátást igényelnek. Ez is jó dolog: Gyors (általában műtéti) kezeléssel gyakran a bénulás tüneteinek azonnali, jelentős javulása érhető el. A leggyakoribb porckorongsérv a negyedik és az ötödik csigolya közötti ágyéki gerinc területén jelentkezik.
Ha a megfelelő idegek érintettek, az egyik a L4 szindróma vagy a kár mélyebb lokalizálása esetén a L5 szindróma. -ban L4 szindróma, Továbbá a fájdalom az elülső lábrészben, amikor a motoros működésért felelős idegrostok megsérülnek, a térd meghosszabbításának és a csípő hajlításának korlátozására is számítani kell. Ban,-ben L5 szindróma, a lábemelés motoros működését befolyásolja, ami azt jelenti, hogy a láb és a nagylábujj már nem emelhető fel.
Ez járáskor szembetűnő járási mintát eredményez, mivel az érintett a térd és a csípő erőteljesebb hajlításával próbálja kompenzálni a lábemelés hiányát. andIn sclerosis multiplex (MS), az idegeket, amelyek védő- és szigetelőhüvelyként veszik körül az idegeket, gyulladásos folyamat károsítja, ami rontja az egész ideg működését. Következésképpen a bénulás az SM által kiváltott egyik tünet.
Mivel az SM többnyire relapszáló-remitáló betegség, a bénulás sok betegben egy éjszakai bizonytalanságként nyilvánul meg a gyaloglás során. Az azonnali orvosi vizsgálat megerősítheti az SM visszaesésének gyanúját.Kortizon sokk a terápia ezután csökkentheti a visszaesés időtartamát és intenzitását, és javíthatja az SM hosszú távú prognózisát is. A Guillain-Barré-szindróma (GBS) több ideggyök gyulladása. A betegség mechanizmusai még nem teljesen ismertek, de feltételezhető, hogy autoimmun betegségről van szó az idegsejtek membránjaival szemben.
Sok esetben egy közelmúltbeli bakteriális vagy vírusfertőzés feltételezhető az autoimmun reakció kiváltójának. A GBS-t a növekvő bénulás, azaz a lábaktól kezdődő és felfelé terjedő bénulás jellemzi. Ezek jellemzően szimmetrikusan, azaz mindkét oldalon fordulnak elő.
Nyilvánvaló, hogy a láb bénulása nem a vállba történő injekció után következik be, hanem csak a farizomba történő injekció után. De még az utóbbi esetben is az ilyen tünetek abszolút kivételt jelentenek. A bénulás tünetei annak a ténynek köszönhetők, hogy az injekció elütötte és megrongálta egy ideget, amely felelős a lábizmok motoros ellátásáért.
A bénulást gyakran érzelmi zavar kíséri zsibbadás formájában. Ha a bénulási tünetek valóban az injekció miatt következnek be, akkor közvetlenül az oltás után jelentkeznek. A bénulás későbbi előfordulása nem magyarázható az injekcióval, és meg kell vizsgálni más lehetséges okokat.
A műtétet követő lábbénulás tünetei általában nem túl súlyosak, ha úgynevezett gerinc érzéstelenítés (gerincvelő érzéstelenítése) került beadásra, mivel a műtét után a lábak érzéstelenítése nem tűnik el hirtelen. Ezenkívül a lábműtét (pl. Ízületi műtét) eredményeként fellépő duzzanatok szintén jelentősen korlátozhatják a láb mobilitását, és ezzel szimulálhatják a bénulást. Különös figyelmet kell azonban fordítani a hátsó műtétek utáni esetleges bénulás előfordulására a lábon, különösen az ágyéki gerinc területén.
Ez az a terület, ahol a lábak ellátásáért felelős idegek megjelennek a gerincvelőben. Következésképpen ezek az idegek különösen veszélyeztetettek az ágyéki gerinc területén végzett műveletek során. Azonban még ilyen műveletek során is a bénulás viszonylag ritka, és ha mégis előfordul, általában néhány napon belül jelentősen javul.
Pánikrohamok gyakran nemcsak a névadó hirtelen félelemérzetet foglalja magában, hanem olyan fizikai tüneteket is, mint a szívdobogás, izzadás, nyelési nehézség, légszomj vagy akár bénulás. Ez utóbbiakat az érintettek gyakran különösen riasztónak tartják, és így meghosszabbíthatják a pánikroham időtartamát. Ebben az esetben fontos az érintettek előzetes tájékoztatása arról, hogy az ilyen bénulási tüneteket a pánikroham megnyilvánulásaként kell értelmezni, és általában perceken belül újra eltűnnek.
