Rövid áttekintés
- Okok és kockázati tényezők: az ok nem teljesen tisztázott; genetikai kockázati tényezők, terhesség és szülés alatti problémák, külső kockázati tényezők, mint például az alvási környezet
- Tünetek: A SIDS csecsemőket általában holtan találják. A „látszólag életveszélyes esemény” légzésleállással, petyhüdt izmokkal és sápadt bőrrel jelentkezik.
- Diagnózis: Halál után a holttest boncolása.
- Kezelés: Lehetséges kísérlet az újraélesztésre
- Lefolyás és prognózis: Megnövekedett kockázat a testvérek számára a SIDS után
- Megelőzés: Kockázati tényezők kiküszöbölése, alvás hálózsákban, hűvös szobahőmérséklet, tárgy nélkül az ágyban, füstmentes környezet, alvás saját ágyban a szülők közelében, stb.
Mi a hirtelen csecsemőhalál szindróma?
A hirtelen csecsemőhalál szindróma azt jelenti, hogy a gyermek hirtelen és váratlanul meghal. Egy látszólag egészséges csecsemő vagy kisgyermek tragikus halálát az orvosok hirtelen csecsemőhalál szindrómának vagy SIDS-nek is nevezik. A SIDS-t köznyelvben „bölcsőhalálnak” vagy „hirtelen csecsemőhalálnak” nevezik. Az okokat nem lehet biztosan meghatározni.
A definíció szerint a hirtelen csecsemőhalál szindrómáról akkor beszélünk, ha egy gyermek váratlanul meghal 365 életnapja előtt, azaz élete első évében. A legtöbb haláleset az élet első két napjában, valamint az élet második és ötödik hónapja között következik be. A halálesetek körülbelül 80 százaléka hat hónapos életkor előtt következik be. Ezt követően a SIDS kockázata csökken. A fiúkat gyakrabban érintik, mint a lányokat.
Hirtelen csecsemőhalál szindróma: okok és kockázati tényezők
A hirtelen csecsemőhalál szindróma okát a mai napig nem sikerült véglegesen meghatározni. A szakértők feltételezik, hogy több tényező kölcsönhatása áll fenn. Ezek egyrészt a terhesség lefolyására és a gyermek fizikai állapotára, egészségére vonatkoznak (endogén kockázati tényezők).
Másodszor, a környezeti tényezők, azaz a külső hatások döntő szerepet játszanak a hirtelen csecsemőhalál szindrómájában (exogén kockázati tényezők).
Az életfenntartó funkciók zavarai
Még egy csecsemőnek is megvannak ezek az életfenntartó reflexei, de előbb meg kell érniük. A hirtelen csecsemőhalál szindróma esetén a szakértők azt feltételezik, hogy ezek a kontrollfunkciók kudarcot vallanak. Az alvás közbeni csökkent O2 vagy megnövekedett CO2 szint már nem kompenzálódik – a gyermek meghal.
A gének, mint kockázati tényező
A kutatók azt találták, hogy a SIDS-es gyermekek ikrei és testvérei hatszorosára növelik annak kockázatát, hogy hirtelen csecsemőhalál szindróma miatt halnak meg. Ezért azt gyanítják, hogy a genetikai felépítésben bekövetkezett változások szerepet játszanak. Ezek befolyásolják a hírvivő anyagok anyagcseréjét és az életfunkciók szabályozását – nő a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázata.
A problémás szülés, mint kockázati tényező
Különféle tanulmányok vizsgálták a születési folyamat és a hirtelen csecsemőhalál szindróma közötti összefüggést. E vizsgálatok szerint a koraszülötteknél fokozott a SIDS kockázata. Ez vonatkozik a többszülött gyermekekre is. Azok az újszülöttek, akiknek születés közben vagy után légzési problémái vannak, szintén ki vannak téve a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatának.
Kockázati tényezők hajlamos helyzet és túlmelegedés
A legtöbb csecsemő álmában hal meg a kora reggeli órákban. A többséget a szülők hason fekvő helyzetben találják meg. A SIDS csecsemők gyakran át vannak ázva az izzadságtól, és fejüket a takaró alatt fekszenek. Ha a csecsemők hason alszanak, jelentősen megnő a SIDS kockázata: A hason fekvő testhelyzetet tekintik a hirtelen csecsemőhalál szindróma legnagyobb kockázati tényezőjének.
A SIDS kockázata még nagyobb, ha az ágynemű nagyon puha, vagy ha további párnák, plüssállatok, ruhák és takarók vannak az ágyban. Ezek a dolgok akadályozhatják a légzést. A gyermek túl sok szén-dioxidot szív be újra, miközben a belélegzett levegő egyre kevesebb oxigént tartalmaz. A gyermek ezt a hiányt sem kompenzálni, sem céltudatos mozdulatokkal felszabadítani nem tudja. A csecsemő hirtelen halála küszöbön áll.
Ugyanakkor a csecsemő testében felhalmozódik a hő. Feltételezhető, hogy ez a túlmelegedés a fizikai funkciókat is rontja. Ha a szív- és érrendszeri szabályozás kudarcot vall, az hirtelen csecsemőhalálhoz vezethet.
Kockázati tényező fertőzések
A csecsemő szervezete lázzal reagál a méreganyagaira, ami viszont megterheli a keringést, és fokozott folyadékvesztéshez vezet. Mindezek veszélyeztetik a gyermek központi szabályozó mechanizmusait, és növelik a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát.
Kockázati tényező stressz és társadalmi státusz
Egyre többen érzik úgy, hogy a stressz megterheli. Öntudatlanul átruháznak egy részét a gyerekeikre. A tanulmányok azt mutatják, hogy a szülői stressz növeli a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát, különösen a csecsemők és a kisgyermekek esetében.
Úgy tűnik, hogy a fiatal anyai életkor (20 év alatti) és a szorosan elhúzódó terhesség szintén növeli a SIDS kockázatát. További tényezők közé tartozik az alacsony családi anyagi és társadalmi helyzet.
Kockázati tényezők dohányzás, kábítószer, alkohol.
A tanulmányok azt mutatják, hogy ha az anyák dohányoznak vagy kábítószert fogyasztanak a terhesség alatt, az sok esetben nemcsak az embrió vagy a magzat fejlődési rendellenességeihez vagy fejlődési rendellenességeihez vezet. Ezenkívül növeli a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát.
Vannak-e olyan jelek, amelyek előrevetítik a hirtelen csecsemőhalál szindrómáját?
A legtöbb SIDS-gyermek szülője már halottnak találja a babáját az ágyban. Gyakran néhány órával azelőtt minden normális volt, a gyerek jól volt, rugdosott és nevetett – ami miatt ez az esemény éppoly váratlan, mint fájdalmas.
A hirtelen csecsemőhalál szindrómától az úgynevezett „látszólag életveszélyes esemény” (ALE) különbözik. Ebben az esetben az érintett csecsemők csak nagyon gyengén – vagy egyáltalán nem – lélegzik, hirtelen és minden látható ok nélkül. Az izmok elernyednek. A bőr sápadt vagy kékes lesz. Ezenkívül néha fulladás vagy fulladás jelei vannak.
Az ALE akkor fordul elő, amikor a gyermek alszik és ébren van. Azoknak a szülőknek, akik ezt észlelik, még van esélyük újraéleszteni gyermeküket.
Hogyan diagnosztizálható a hirtelen csecsemőhalál szindróma?
A hirtelen csecsemőhalál szindrómában meghalt csecsemőt ezután felboncolják. Ez azt jelenti, hogy törvényszéki orvosok vagy patológusok vizsgálják meg a gyermek testét. Meghatározzák, hogy belső vagy külső okok okozták-e a gyermek halálát.
A „hirtelen csecsemőhalál szindróma” (vagy „SIDS”) diagnózis tehát a kizárás diagnózisa, amelyet akkor állítanak fel, ha más halálokot nem lehet azonosítani.
Mi a teendő vészhelyzetben?
A kezelés gyakran túl későn érkezik – a SIDS-csecsemők észrevétlenül halnak meg álmukban. Ha a szülők vagy más felnőttek légzés- és keringési leállást észlelnek, azonnal hívni kell a sürgősségi orvost. A sürgősségi orvos kiérkezéséig tartó időszakban újraélesztéssel megmentheti a gyermek életét. A csecsemők újraélesztése magában foglalja a mellkaskompressziót és a mentőlégzést, akárcsak egy felnőttnél:
Fektesse a csecsemőt a hátára, a fejét semleges helyzetben (nem túlfeszítve). Az elején 5 lélegzetet kell venni, majd 30 mellkasi kompressziót, majd 2 lélegzetet. Ezt követően mindig 30:2 arányban váltogasd. Ez azt jelenti: nyomja meg 30-szor, lélegezzen 2-szer.
Mi a prognózis a hirtelen csecsemőhalál szindróma után?
A csecsemő hirtelen csecsemőhalál szindróma miatti elvesztése súlyos csapás az egész család számára. De ez általában nem jelenti a végét: sokaknak a veszteség után még egy gyerekük születik. Ha azonban a szülők már elveszítették egy gyermeküket a hirtelen csecsemőhalál szindróma miatt, megnő annak a kockázata, hogy későbbi testvére születik. Az orvosok azt javasolják, hogy kerüljék az ismert kockázati tényezőket, és ezáltal minimalizálják a SIDS kockázatát.
A „nyilvánvalóan életveszélyes esemény” esetében egy egyszeri előfordulás után megnő a másik, valamint a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázata.
Hogyan előzhető meg a hirtelen csecsemőhalál szindróma?
A szakértők néhány intézkedést javasolnak a SIDS kockázatának csökkentésére. Az érintett gyermekeknél gyakran előforduló külső kockázati tényezők kiküszöbölésére irányulnak.
A prevenciós intézkedések nagyon hatékonynak tűnnek, amint az a statisztikákból is kitűnik. A csecsemők számára indított különféle biztonságos alvási környezeti kampányok jelentősen csökkentették a SIDS-esetek számát az elmúlt évtizedekben.
- Hanyatt fekvő pozíció alváshoz
- Megfelelő ágy
- Füstmentes környezet
Tedd a babát a hátára aludni
A hirtelen csecsemőhalál szindróma elleni leghatékonyabb intézkedés az, ha nem aludjuk el hason a babát. Helyezze a hátára, hogy szabadon lélegezzen.
Minél kevesebb ágynemű, annál jobb
Ne tegyen az ágyba plusz lepedőt, párnát, plüssállatot vagy állatbőrt. Ez csökkenti annak a kockázatát, hogy a gyermek túlmelegszik, vagy valamit a légutak elé helyez. Ügyeljen arra, hogy az alvófelület szilárd legyen, nehogy a baba belesüllyedjen.
Használjon hálózsákot
Helyezze gyermekét egy életkorának megfelelő méretű hálózsákba alváshoz. Állandó hőmérsékletet biztosít. A legfontosabb, hogy megakadályozza a hason fekvő helyzetbe fordulást, ami elősegíti a hirtelen csecsemőhalál szindrómáját. Ha nincs hálózsákja, takarja le a gyermeket egy lapos takaróval, és szorosan húzza be. Így a gyermek nem gurul be olyan könnyen az ágyneműbe, és nem csúszik a feje a takaró alá.
Kerülje a túl sok hőt
Hagyja a babát az ágyában, de ne egyedül.
Ezt a pontot korábban a SIDS kockázati tényezőjeként tárgyalták. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a kisgyermek együttaltatása a szülői ágyban csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát. Egy tanulmány azonban azt állítja, hogy az újszülötteket valószínűleg még jobban érinti a hirtelen csecsemőhalál szindróma, amikor úgynevezett együtt alszanak.
Ezért helyezze gyermekét egy külön saját ágyba, és helyezze azt a szülei ágya mellé. Ez lehetővé teszi, hogy vészhelyzetben időben cselekedjen, és megelőzze a hirtelen csecsemőhalál szindrómáját.
Vegyen részt a megelőző vizsgálatokon
A rendszeres szűrések fontosak a csecsemő esetleges betegségeinek, fejlődési rendellenességeinek korai felismerése érdekében. A gyermekorvos emellett hasznos tanácsokkal is rendelkezik a hirtelen csecsemőhalál szindróma megelőzésére. Vegye komolyan a betegség tüneteit, és ne habozzon gyermekorvoshoz fordulni. Mivel a fertőzések növelik a SIDS kockázatát.
Szoptatás és cumi véd
Számos tanulmány kimutatta, hogy a cumi átlagosan csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát. Az orvosok azzal magyarázzák az előnyt, hogy a cumi szopása edzi és kitágítja a felső légutakat. Ezenkívül kevésbé mélyen alszik el a babák. A szülőknek ezért azt tanácsolják, hogy kínáljanak cumit a babáknak, de ne erőltessenek rájuk.
A hirtelen csecsemőhalál szindróma orvosi irányelvei azt is javasolják, hogy az anyák lehetőség szerint szoptassák csecsemőjüket az első életévben. Korábban azt hitték, hogy a cumi csökkenti a szoptatás sikerességét. Ma már világos, hogy a két intézkedés együttesen, a cumi és a szoptatás csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát.
Füstmentes környezet!
A dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál szindróma kockázatát. Tehát ne dohányozzon a terhesség alatt vagy után. Ez vonatkozik az apára, a rokonokra és a barátokra is, akik a csecsemő vagy terhes nő közelében vannak. A füstmentes környezet hatékonyan védi gyermekét, és csökkenti a hirtelen csecsemőhalál szindróma valószínűségét.
