Mi a thymus?
A csecsemőmirigy fontos szerepet játszik az emberi immunrendszerben. Ebben a kis szervben a fehérvérsejtek (T-limfociták vagy T-sejtek) egy része megtanulja felismerni és megtámadni az idegen sejteket. Ennek érdekében itt úgy alakítják ki az immunsejteket, hogy meg tudják különböztetni a szervezet saját felületi struktúráit (antigénjeit), például baktériumokat vagy vírusokat az idegen antigénektől. Ez azért fontos, hogy megakadályozzuk, hogy az immunsejtek megtámadják saját szervezetüket, és úgynevezett autoimmun betegségeket okozzanak.
A csecsemőmirigy jobb és bal lebenyből áll, mindkettőt kötőszöveti kapszula veszi körül. Ebből a kapszulából a kötőszövet szálai áthaladnak a lebenyeken, és a csecsemőmirigyet sok kis lebenyre osztják, amelyeket lobuli thyminak neveznek. Minden lebeny egy halvány velőzónából (medulla) áll, amelyet egy sötétebb kéreg vesz körül.
A csecsemőmirigy medulláris zónájában a jellegzetes Hassall testek találhatók. Könnyen felismerhetők, különösen mikroszkóp alatt. A Hassall-testek valószínűleg fedőszöveti sejtekből (hámsejtekből) állnak, amelyek egymásba rendeződnek, és ennek a rétegződésnek köszönhetően kis hagymának tűnnek. Funkciójuk még nem tisztázott, de feltételezhető, hogy segítik az immunsejtek érését.
A csecsemőmirigy változása
Az újszülöttben a csecsemőmirigy öt centiméter hosszú és két centiméter széles. Gyermekkorban egészen a pubertásig a csecsemőmirigy eléri 35-50 grammos maximális tömegét. Az ivarérettségtől a csecsemőmirigy összezsugorodik. Funkció- és szövetváltozás. Idős korban túlnyomórészt zsír és kötőszövet található ott, és a súly körülbelül három grammra csökken. Ezt a folyamatot thymus involúciónak nevezik. Az immunsejtek képződésének nagy része azonban már ez előtt befejeződött.
Regressziója után a másodlagos nyirokszervek (nyirokcsomók, lép) veszik át a csecsemőmirigy funkcióit.
Mi a csecsemőmirigy funkciója?
A csecsemőmirigyet a csontvelővel együtt elsődleges limfoid szervnek nevezik. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer a csecsemőmirigyben és a csontvelőben fejlődik és érik.
Ebből a célból az immunsejtek több állomáson haladnak át:
Csontvelő
A multipotens őssejtek” a csontvelőből vándorolnak; ezek olyan prekurzor sejtek, amelyek alapfunkciója már kialakult, de a fejlődés még nem fejeződött be.
Thymus
Ezek a sejtek a véráramon keresztül jutnak el a csecsemőmirigyhez. Az imprinting és a differenciálódás eléréséhez a progenitor sejteknek (timocitáknak) át kell jutniuk a csecsemőmirigyen a kéregből a velőrégióba, majd vissza kell engedniük a véráramba T-limfocitákként.
Az impresszum folyamata három lépésben zajlik. Ezt követően kiválogatják azokat a sejteket, amelyeket nem megfelelően „kiképeztek”, vagy nem elég jól. Ebben a folyamatban a benyomott sejtek több mint 90 százaléka eltűnik.
A lenyomatolási és szelekciós folyamat végén a fennmaradó T-limfociták megtanulták megkülönböztetni az endogén és az exogén szöveteket azáltal, hogy ennek megfelelően felismerik a felszíni struktúrákat. Később képesek azonosítani és megtámadni a baktériumokat, vírusokat, parazitákat vagy daganatsejteket, miközben a szervezet saját sejtjeit megkíméli.
Transzfer a nyirokcsomókba
„Tréningük” után a T-limfociták visszakerülnek a vérbe, és így eljutnak a nyirokcsomókba. Ott arra várnak, hogy felhasználják őket. Ha egy T-sejt felismeri a nagyon különleges felszíni molekuláját egy behatolóban, ez a T-sejt elszaporodik. A klónok együtt például baktériumokat támadnak meg. Így lehet leküzdeni a fertőzést.
Thymus mirigy: hormontermelés
Miért nevezik ezt a szervet csecsemőmirigynek? A csecsemőmirigy funkciója a timozin, a timopoietin I és II termelése is. Ezek a hormonok szerepet játszanak a T-limfociták érésében és differenciálódásában a csecsemőmirigyben.
Hol található a csecsemőmirigy?
Milyen problémákat okozhat a csecsemőmirigy?
A csecsemőmirigy összetett szerkezete miatt a rendellenességek gyakrabban fordulhatnak elő. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a funkciója károsodott. Ha, akkor a károsodás különösen fiatal korban játszik szerepet, amikor a csecsemőmirigy aktív.
Például vannak olyan veleszületett rendellenességek, amelyekben a csecsemőmirigy egyáltalán nem fejlődött ki (csecsemőmirigy aplasia), vagy csak részben fejlődött ki. Ez a fejlődési rendellenesség kifejezett immunhiányokhoz vezethet, amelyek fokozott érzékenységet okoznak a fertőzésekre. A csecsemőmirigy-aplázia gyakran más örökletes rendellenességeket is kísér, mint például a DiGeorge-szindróma, a retinoid embriopátia, a Louis-Bar-szindróma vagy a Wiskott-Aldrich-szindróma.
Különösen korai csecsemőkorban a csecsemőmirigy megnagyobbodhat (tartós csecsemőmirigy-hiperplázia), és megnyomhatja a légcsövet, ami légzési nehézségeket okozhat. A legtöbb esetben azonban ez spontán módon visszafejlődik.
Úgy tűnik, hogy a csecsemőmirigy szerepet játszik a vázizmok egy bizonyos súlyos autoimmunológiai betegségében (myasthenia gravis pseudoparalytica) – sok betegnél a csecsemőmirigy is megnagyobbodott.
