Rövid áttekintés
- Mi az a Lyme-kór? Kullancscsípés által terjesztett bakteriális fertőzés, általában a meleg évszakban. Lappangási idő: A harapástól az első tünetek megjelenéséig napok, hetek és hónapok telik el
- Elterjedés: Erdővel és növényekkel lakott Európában és Észak-Amerikában.
- Tünetek: kiterjedt, gyakran gömbölyded bőrpír (vándorló bőrpír), influenzaszerű tünetek fejfájással, végtagfájdalom, láz; paresztézia, bénulás, idegfájdalom neuroborreliosisban; ízületi gyulladás (Lyme-artritisz); a szívizom gyulladása (Lyme carditis).
- Diagnózis: Vér- és/vagy agy-gerincvelői folyadék (CSF) vizsgálattal történő kimutatás; ritkábban az ízületből és a bőrből vett minták.
- Kezelés: antibiotikumokkal több hétig
- Megelőzés: Bőrvizsgálat minden szabadtéri tevékenység után, a kullancs korai és szakszerű eltávolítása.
Lyme-kór: leírás
A Lyme-kórt mozgékony, spirális baktériumok okozzák: a Borrelia baktériumok. Megfertőzik az embereket és más emlősöket. A vérszívó rovarok hordozóként szolgálnak. A baktériumok csak ezeknek a parazitáknak a harapásán keresztül juthatnak be más élőlények bőrébe.
Hazánkban a Lyme-kór az esetek túlnyomó többségében kullancscsípés (nem kullancscsípés), mégpedig a közönséges erdei kullancs (Ixodes ricinus) csípésével terjed. Alkalmanként az élőlényeket más vérszívók, például lólegyek, szúnyogok vagy bolhák is megfertőzik. Nincs közvetlen fertőzés emberről emberre.
Embereknél a borrelia leggyakoribb betegsége a Lyme borreliosis. Szinte világszerte előfordul a mérsékelt éghajlati övezetekben és így a mi szélességi köreinken is. A trópusokon és a szubtrópusokon a Borrelia-betegség egyéb formái is gyakoriak, például a tetű vagy a kullancsok által terjesztett visszaeső láz. Utazók vagy menekültek ritkán hozzák.
Lyme-kór
A Lyme-borreliosis (más néven Lyme-kór) a kullancsok által terjesztett leggyakoribb betegség Európában. Bizonyos közeli rokon Borrelia baktériumok okozzák, amelyek mindegyike a Borrelia burgdorferi sensu lato (Bbsl) fajkomplexumhoz tartozik.
Az, hogy egy területen hány kullancs fertőzött Lyme-kór kórokozóival, kis területeken nagymértékben változik – a fertőzési arány 35 és XNUMX százalék között változik. És nem mindig, ha egy fertőzött kullancs megcsíp egy embert, nem terjeszti a borreliát. Még az átadás után is csak a fertőzöttek kis hányada kapja meg a Lyme-kórt (jó egy százalék).
A betegek prognózisa nagymértékben függ a gyors kezeléstől: a korai stádiumban észlelt és kezelt Lyme-kór általában teljesen meggyógyul. Bizonyos körülmények között azonban a betegség súlyos szövődményekhez, másodlagos betegségekhez és késői szövődményekhez vezethet.
Lyme borreliosis: előfordulása
Nincsenek tipikus Lyme-kóros területek, amint ez például a TBE-ből (kora nyári meningoencephalitis) ismeretes. A Lyme-kór Európa és Észak-Amerika összes erdős és növényekkel borított területén előfordul.
Mivel a kullancsok okozzák az emberben a Lyme-kórt, a betegség szezonálisan halmozódik fel – a kullancsok a meleg időjárástól függenek (a közönséges erdei kullancs körülbelül 6°C-on válik aktívvá). Ebben az országban ezért a Lyme-kór április és október között (vagy meleg idő esetén az év elején vagy később) megfertőződhet. A legtöbb fertőzés a nyári hónapokban fordul elő.
Lyme borreliosis: lappangási idő
Általában napok vagy hetek telik el a kullancscsípés és a Lyme-kór első tüneteinek megjelenése között. Az inkubációs időszak a fertőzés és a betegség kezdete közötti idő.
A betegségben szenvedők körülbelül felénél jelentkezik a bőr jellegzetes kipirosodása, az úgynevezett vándorvörösség, az orvosi nevén erythema migrans. A lappangási idő átlagosan hét-tíz nap. Azoknál a fertőzötteknél, akiknél nem alakul ki vándorló bőrpír, a betegség gyakran csak hetekkel a fertőzés után válik észrevehetővé olyan általános tünetekkel, mint a fáradtság, megduzzadt nyirokcsomók és enyhe láz.
Emellett vannak olyan betegek, akiknél a szervfertőzés jelei csak hetekkel, hónapokkal, esetenként évekkel a fertőzés után mutatkoznak. Ide tartoznak a bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans) vagy a fájdalmas ízületi gyulladás (Lyme arthritis).
Az idegrendszer (neuroborreliosis) vagy a szív Lyme-kór (Lyme carditis) tünetei általában csak néhány héttel a fertőző kullancscsípés után jelentkeznek.
Mivel a Lyme-kór lappangási ideje is meglehetősen hosszú lehet, egyes betegek már nem emlékeznek a kullancscsípésre. Ezt gyakran észre sem vették.
Lyme-kór: tünetek
A Lyme-kór sokféleképpen megnyilvánulhat. Sok Lyme-kórban szenvedő ember kezdetben semmilyen tünetet nem mutat. Más esetekben a harapás helyén bőrpír alakul ki, amely lassan megnövekszik. Az orvosok ezt erythema migransnak vagy vándorló bőrpírnak nevezik. Ezt influenzaszerű tünetek kísérhetik, például fejfájás, végtagfájdalom és láz.
Kullancscsípés után a Borrelia baktériumok elterjednek a szövetben. Bizonyos körülmények között a vérrel az egész testben elterjednek, és így megfertőzik a különböző szerveket. Ilyen módon máshol is előfordul a bőr kipirosodása.
Egyes esetekben a fertőzés átterjed az idegrendszerre. Ezután neuroborreliosis alakul ki (lásd alább). Ritkábban a Borrelia baktériumok más testszerveket, például a szívet is megfertőzik.
A késői hatások közé tartoznak a krónikusan gyulladt, fájdalmas és duzzadt ízületek (Lyme-artritisz) vagy a progresszív bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans).
A Lyme-kór jellemző jeleiről és az esetleges késői hatásokról a Lyme-kór – tünetek című cikkben olvashat bővebben.
Neuroborreliózis
A neuroborreliosis akkor alakul ki, amikor a Borrelia baktériumok hatással vannak az idegrendszerre. Gyakran a gerincvelő ideggyökerei begyulladnak (radiculitis), ami gyötrelmes, égető idegfájdalmat okoz. Leginkább éjszaka figyelhetők meg.
Ezenkívül a neuroborreliózist petyhüdt bénulás (például az arcon) és neurológiai hiányosságok (bőrérzékelési zavarok) kísérhetik. Különösen a gyermekek gyakran kapnak agyhártyagyulladást.
A neuroborreliosis általában gyógyítható. Súlyos esetekben azonban károsodás maradhat. Nagyon ritkán a neuroborreliosis krónikusan előrehalad, a központi idegrendszer (agy, gerincvelő) jellemzően begyullad. Az érintett személyek egyre gyakrabban szenvednek járás- és hólyagzavaroktól.
A neuroborreliosis tüneteiről, diagnosztizálásáról és kezeléséről minden fontosat elolvashat a Neuroborreliosis című cikkben.
Lyme-kór: okok és kockázati tényezők
A Lyme borreliosis kórokozói a Borrelia burgdorferi sensu lato fajcsoportba tartozó baktériumok. A kullancsok továbbítják ezeket a borreliákat az emberre. Nincs közvetlen fertőzés emberről emberre. Ezért egyetlen Lyme-kóros ember sem fertőző! Vagy másképp fogalmazva: a betegségben szenvedők nem fertőzőek!
A kullancsok a Lyme-kór kórokozóit terjesztik
Minél idősebb egy kullancs, annál nagyobb a kockázata annak, hogy Lyme-kór kórokozóit hordozza. A kullancsnak ugyanis először önmagát kell megfertőznie a baktériumokkal: kis rágcsálókkal és más, a Borrelia baktériumot hordozó erdőlakókkal fertőződik meg. A baktériumok nem betegítik meg magát a kullancsot, hanem életben maradnak a gyomor-bélrendszerében.
A kullancsok különösen a füvekben, leveleken és bokrokban élnek. Innentől villámgyorsan ráakadhat az elhaladó emberekre (vagy állatokra). A vér szívásához meleg, nedves és sötét helyekre vándorol a testen. Különösen népszerű például a hónalj és a szemérem. A kullancsok azonban a test bármely más részéhez is hozzátapadhatnak.
A Lyme-kór azonnali fertőzése?
Míg a kullancs vért szív az emberből, átadhatja a borrelia baktériumokat. Ez azonban nem azonnal, hanem csak több órás szívás után következik be. A borrelia baktériumok a kullancs belében találhatók. Amint a kullancs elkezd szívni, a baktériumok a kullancs nyálmirigyeibe vándorolnak, majd a nyállal bejutnak a megharapott személy testébe.
Nem lehet biztosan megmondani, hogy a kullancsnak mennyi ideig kell szopnia legalább ahhoz, hogy a Lyme-kór fertőzése valószínű legyen. Az átvitel valószínűsége a borrelia típusától is függ. Általában úgy gondolják, hogy a Lyme-kór kockázata alacsony, ha egy fertőzött kullancs 24 óránál rövidebb ideig szívja az embert. Ha a vérliszt hosszabb ideig tart, megnő a Lyme-kór átvitelének kockázata.
Lyme-kór: vizsgálatok és diagnózis
Kullancscsípés – igen vagy nem? A kérdésre adott válasz fontos támpont az orvos számára. Mivel azonban a Lyme-kór első tünetei gyakran csak hetekkel vagy hónapokkal a fertőzés után jelentkeznek, sok beteg nem emlékszik a kullancscsípésre, vagy nem is vette észre először. Azt azonban legalább elmondhatják az orvosnak, hogy volt-e rá esély: aki gyakran megy sétálni például erdőbe vagy rétbe, vagy a kertbe gaz, könnyen elkaphat egy kullancsot.
Az orvost a kullancscsípés lehetőségén túl a páciens pontos tünetei is érdeklik: A betegség korai szakaszában a vándorló bőrpír különösen informatív. Az orvost tájékoztatni kell az általános tünetekről is, mint például a fejfájás és a végtagfájdalom. A betegség későbbi szakaszaiban a betegek gyakran tartós ízületi vagy idegi fájdalmakról számolnak be.
A Lyme-kór gyanúját végre laboratóriumi vizsgálatok is igazolhatják. Az orvos például vér- vagy idegfolyadékmintában kereshet Borrelia elleni antitesteket (neuroborreliosis esetén). Az ilyen laboratóriumi eredmények értelmezése azonban nem mindig egyszerű.
A Lyme-kór diagnózisáról bővebben a Lyme-kór – teszt című cikkben olvashat.
Lyme-kór: kezelés
A borrelia más baktériumokhoz hasonlóan antibiotikumokkal is leküzdhető. A gyógyszerek típusa, dózisa és alkalmazásának időtartama elsősorban a Lyme-kór stádiumától és a beteg életkorától függ. Például a betegség korai stádiumában lévő felnőttek általában doxiciklin hatóanyagot tartalmazó tablettákat kapnak. Kilenc év alatti gyermekeknél (vagyis a zománcképződés befejeződése előtt) és terhes nőknél viszont ez az antibiotikum nem alkalmazható. Ehelyett az orvos például amoxicillint ír fel.
A betegség későbbi szakaszaiban (krónikus neuroborreliosis stb.) az orvosok gyakran antibiotikumokat is alkalmaznak, például ceftriaxont vagy cefotaximot. A gyógyszereket általában tabletta formájában, de néha vénás infúzió formájában is beadják (pl. ceftriaxon).
Az antibiotikum-terápia sikere különösen a kezelés kezdetén múlik: A Lyme-kór korai szakaszában a kezelés általában hatékonyabb, mint a későbbi szakaszokban.
A Lyme-kór kezeléséről bővebben a Lyme-kór – terápia című cikkben olvashat.
Lyme-kór: a betegség lefolyása és prognózisa
A terápia gyors megkezdése nagyon fontos Lyme-kórban. A betegség lefolyását és prognózisát jelentősen befolyásolja, hogy a baktériumoknak volt-e ideje elterjedni és elszaporodni a szervezetben. Megfelelő kezelés mellett a tünetek általában teljesen eltűnnek.
Bizonyos körülmények között azonban a Lyme-kór tünetei továbbra is fennállnak. Néha a betegek élete végéig enyhe arcidegbénulást szenvednek. Más szenvedőknek elhúzódó ízületi fájdalmaik vannak. Az immunrendszer fertőzésen túl tartó reakciója itt okoz gyulladást.
A korai jelek gyakran hiányoznak vagy észrevétlenek maradnak, ezért a Lyme-kórt később észlelik és kezelik. A Lyme-kór kezelése a betegség ilyen előrehaladott stádiumában mindig nehéz. Néha további antibiotikum-kezelést igényel.
A hónapokig tartó antibiotikum terápia, többszöri ismétlés vagy több szer kombinációja az orvosi irányelvek szakértői szerint nem javasolt!
Egyes esetekben az emberek anélkül fertőződnek meg, hogy a betegség egyértelmű jeleit észlelnék. Náluk a Borrelia elleni antitestek minden korábbi betegség nélkül kimutathatók. A fertőzés tehát önállóan és az immunrendszer segítségével gyógyul.
Ha azonban a Lyme-kórt legyőzték és spontán módon vagy terápiával meggyógyították, az nem biztosít immunitást. Ez azt jelenti, hogy az ember később újonnan megfertőződhet Lyme-kórral és megfertőzheti azt.
Lyme-kór utáni szindróma
A poszt-borreliózis szindróma különösen népszerű az egészségügyi magazinokban vagy a médiában. Azonban nincs egyértelmű meghatározás, amely leírná ezt a klinikai képet. A média beszámol olyan betegekről, akik például izomfájdalomra, fáradtságra, hajtóerőhiányra vagy koncentrációs problémákra panaszkodnak.
Az eddigi vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy ezek a nem specifikus panaszok nem fordulnak elő gyakrabban, mint általában a Borrelia fertőzésen átesett embereknél. Ezért sok szakértő kételkedik abban, hogy az állítólagos „borreliosis utáni szindróma” valójában a Lyme-kórhoz kapcsolódik.
A Borrelia fertőzés ismert késői hatásai a tartós bőrelváltozások (acrodermatitis chronica atrophicans), ízületi gyulladás (Lyme arthritis) vagy neurológiai tünetek (krónikus vagy késői neuroborreliosis).
Ha az érintett személyek poszt-Borreliosis szindróma tüneteitől szenvednek, tanácsos tisztázni e tünetek egyéb lehetséges okait. Például a krónikus fáradtság vagy a rossz koncentráció oka lehet vírusfertőzés vagy akár rejtett depresszió. Ezután az orvos megfelelő kezelést kezdeményezhet.
Lyme-kór és terhesség
Korábbi esetleírások és kis tanulmányok kezdetben azt sugallták, hogy a terhesség alatti Borrelia fertőzés megzavarta a magzat fejlődését. Az újabb tanulmányok azonban még nem erősítették meg ezt a feltételezést.
Ennek ellenére nincs olyan bizonyíték, amely kétségtelenül kizárná a terhesség alatti fertőzés káros hatásait. Emiatt az orvos a terhesség alatti Lyme-kórt is következetesen antibiotikumokkal kezeli. Erre a célra olyan hatóanyagokat választ, amelyek nem károsítják sem az anyát, sem a születendő gyermeket.
A jelenlegi ismeretek szerint azoknak a nőknek, akiknek már volt Lyme-kórja, és megfelelő kezelésben részesültek a teherbeesés előtt, nem kell aggódniuk.
Ezenkívül nincs bizonyíték arra, hogy az anyák szoptatással átadhatják a Lyme-kórt.
Lyme-kór: megelőzés
A Lyme-kór elleni védekezés egyetlen kiindulópontja a kullancs: Kerülje el a kullancscsípéseket, vagy távolítsa el a már szopott kullancsot a lehető leghamarabb. A következő tippek érvényesek:
Ha kint van az erdőben és a réteken, vagy kertészkedsz, lehetőleg világos színű (fehér) ruhát viselj. Ezeken könnyebben észrevehető a kullancs, mint a sötét textíliákon. A karokat és a lábakat is takarja le ruházat, hogy a kis vérszívók ne találjanak olyan könnyen bőrkontaktust.
Használhat kullancs- vagy rovarriasztó szereket is. Ne feledje azonban, hogy ezek nem nyújtanak 100%-os védelmet a kullancscsípés ellen, és csak néhány óráig hatásosak.
Kerülje a parancsikonokat a magas fűben és bokrokban. Ehelyett maradjon a kövezett ösvényeken.
A szabadban töltött idő után mindenesetre alaposan meg kell vizsgálni az egész testet kullancsok szempontjából. Ellenőrizze kedvenceit is, hogy nem találnak-e kullancsokat: A paraziták átkerülhetnek macskájáról vagy kutyájáról Önre.
Ha szívó kullancsot talál a bőrén, azonnal és szakszerűen távolítsa el: Finom csipesszel vagy kullancscsipesszel fogja meg a kullancsot közvetlenül a bőr felett, és lassan, csavarás nélkül húzza ki. Eközben a lehető legkevesebbet nyomja, nehogy az állat testnedvei a sebbe préseljék. Ellenőrizze azt is, hogy nem szakította-e le véletlenül a testet, miközben a parazita feje még a sebben van.
Ha olajjal vagy más anyaggal próbálja megmérgezni vagy megfojtani a bőrén kiszívott kullancsot, növeli a fertőzésveszélyt! Mert a túlélésért folytatott küzdelemben a kullancs még több borreliát terjeszthet.
Ezután fertőtleníteni kell a szúrt sebet. Ez nem véd a Lyme-kór ellen, de megelőzi a sebfertőzést.
Kullancscsípés után elővigyázatosságból (Lyme-kór diagnózisa nélkül) nem ajánlott antibiotikumokat szedni.
Nincs Lyme-kór elleni védőoltás!
A kullancsok által is terjesztett kora nyári meningoencephalitis (TBE) ellen olthatnak az orvosok. Különösen ajánlott azoknak, akik veszélyeztetett területeken élnek vagy oda utaznak. A Lyme-kór ellen azonban nincs megelőző védőoltás.
