Mely védőoltások fontosak csecsemők és gyermekek számára?
A védőoltások olyan súlyos betegségek ellen védenek, amelyek potenciálisan súlyosak és akár halálosak is lehetnek – például a kanyaró, a mumpsz, a rubeola, a diftéria és a szamárköhögés. Sok más országgal ellentétben Németországban nincs kötelező védőoltás, de vannak részletes oltási ajánlások. Ezeket a Robert Koch Intézet (RKI) Állandó Oltási Bizottsága (STIKO) dolgozza ki, és közzéteszi az oltási naptárban, amelyet évente felülvizsgálnak és frissítenek.
A STIKO ajánlásai a következő kórokozók vagy betegségek elleni védőoltásokat írnak elő csecsemőknek, gyermekeknek és serdülőknek 18 éves korig:
- Rotavírus: A rotavírus a gyermekek gyomor-bélrendszeri betegségeinek egyik leggyakoribb kiváltója. A rendkívül fertőző kórokozó súlyos hasmenést, hányást és lázat okozhat. A rotavírus fertőzések különösen veszélyesek lehetnek a kisgyermekek számára.
- Tetanusz: A Clostridium tetani típusú baktériumok a legkisebb bőrelváltozáson keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, és veszélyes fertőzést okozhatnak. A baktériumok mérge nagyon fájdalmas izomgörcsöket okoz. Ha nem kezelik, a betegek meghalnak, és a tetanuszfertőzés még kezelés mellett is gyakran végzetes.
- Szamárköhögés (pertussis): A bakteriális fertőzést hosszan tartó, görcsös köhögési rohamok kísérik, amelyek hetekig is kiújulhatnak. A szamárköhögés különösen veszélyes lehet újszülöttekre és csecsemőkre.
- Haemophilus influenzae B típusú (HiB): A HiB baktériumok által okozott fertőzés súlyos szövődményekkel járhat, mint például agyhártyagyulladás, tüdőgyulladás, epiglottitis vagy vérmérgezés (szepszis), különösen az első életévben.
- Gyermekbénulás (poliomyelitis): Ezt a rendkívül fertőző vírusfertőzést röviden „bénulásnak” is nevezik. Főleg a gyermekeket érinti. A gyermekbénulást a bénulás tünetei jellemzik, amelyek egy életen át tarthatnak. Súlyos esetekben a koponya idegei is érintettek, ami halálhoz vezethet.
- Hepatitis B: A vírus által kiváltott májgyulladás gyermekeknél az esetek 90 százalékában krónikus lefolyású. Az érintetteknél megnövekszik a cirrhosis vagy a májrák kialakulásának kockázata.
- Pneumococcus: Ezek a baktériumok például agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást és középfülgyulladást okozhatnak. Azok a gyermekek, akiknek gyenge immunrendszerük van, vagy már fennálló állapotuk van, különösen érzékenyek a súlyos lefolyásokra és az életveszélyes szövődményekre.
- Kanyaró: A közhiedelemmel ellentétben ez a vírusos betegség korántsem veszélytelen. Súlyos lehet, különösen öt év alatti és idősebb gyermekeknél, és olyan szövődményekhez vezethet, mint a középfül-, tüdő- vagy agygyulladás (encephalitis). Csak 2018-ban világszerte 140,000 XNUMX ember halt meg kanyaró következtében (főleg XNUMX év alatti gyermekek).
- Mumpsz: Ez a vírusos fertőzés, közismertebb nevén kecskepete, fájdalmas gyulladáshoz vezet a fültőmirigyekben. Gyermekkorban a betegség általában ártalmatlan, de serdülőknél és felnőtteknél gyakrabban fordulnak elő szövődmények, amelyek néha maradandó következményekkel járnak, mint például halláskárosodás, csökkent termékenység vagy meddőség.
- Rubeola: Ez a vírusfertőzés elsősorban csecsemőknél és kisgyermekeknél fordul elő, és általában szövődmények nélkül zajlik le. Terhes nőknél más a helyzet: A rubeola fertőzés súlyos károsodást okozhat a születendő gyermekben (pl. szervi rendellenességek), különösen a terhesség korai szakaszában. A vetélés is lehetséges.
- Bárányhimlő (varicella): Ez a vírusfertőzés általában simán lezajlik. A szövődmények (például tüdőgyulladás) ritkák. A bárányhimlő a terhesség első hat hónapjában veszélyes – a gyermek károsodást szenvedhet (pl. szemkárosodás, fejlődési rendellenességek). A röviddel születés előtti fertőzés a gyermek halálához vezethet.
Minden, a STIKO által javasolt oltást az egészségbiztosítás fedez.
Gyermekkori védőoltások: Mikor melyik védőoltás gyermekeknek?
Az alapimmunizálás többszöri oltással történik 6 hetes és 23 hónapos kor között. Ha ez idő alatt elmaradt az oltás, azt a lehető leghamarabb be lehet és kell pótolni. 17 és XNUMX éves kor között több emlékeztető oltás is esedékes.
Oltási ajánlások csecsemők és kisgyermekek számára (6 héttől 23 hónapig)
- Rotavírus: alapimmunizálás legfeljebb három oltással. Az első oltás 6 hetesen, a második oltás 2 hónapos korban, a harmadik oltás 3-4 hónapos korban, ha szükséges.
- Tetanusz, diftéria, pertussis, HiB, poliomyelitis, hepatitis B: standard három oltás az alapimmunizáláshoz 2, 4 és 11 hónapos korban (koraszülötteknél négy oltás, egy további oltás a harmadik élethónapban). Utóoltás 15 és 23 hónapos kor között. Hat adagból álló kombinált vakcinát általában az összes fenti betegség elleni immunizálásra alkalmaznak egyidejűleg.
- Pneumococcus: alapimmunizálás három oltással: első oltás 2 hónapos korban, második oltás 4 hónapos korban, harmadik oltás 11-14 hónapos korban. Utóoltás 15-23 hónapos korban.
- Meningococcus C: egy oltás az alapimmunizáláshoz 12 hónapos kortól.
Oltási javaslatok gyermekeknek és serdülőknek (2-17 éves korig)
- Tetanusz, diftéria és pertussis: minden szükséges emlékeztető oltás 2–4, 7–8 vagy 17 éves kor között ajánlott. Két emlékeztető oltás – az egyik 5-6 éves korban, a második 9-16 éves kor között. Gyakran alkalmaznak négyszeres kombinált vakcinát, amely a tetanusz, diftéria és pertussis elleni védelem mellett védelmet nyújt a gyermekbénulás ellen is.
- Poliomyelitis: emlékeztető oltásra 2 és 8 éves kor között, illetve 17 éves kor között lehet szükség. Az emlékeztető oltás 9 és 16 éves kor között javasolt.
- HiB: 2-4 éves korban szükség lehet emlékeztető oltásra.
- Hepatitis B, meningococcus C, kanyaró, mumpsz, rubeola, varicella: minden szükséges felzárkóztató oltás 2 és 17 éves kor között.
- HPV: két oltás az alapimmunizáláshoz 9 és 14 éves kor között. Esetleg szükséges felzárkóztató oltások 17 éves korig.
Gyermekkori védőoltások: A STIKO aktuális oltási javaslatait tartalmazó táblázat itt található.
Gyermekkori védőoltások: miért olyan fontosak?
Bár a legtöbb védőoltás nem nyújt 100 százalékos védelmet a fertőzésekkel szemben, megnehezíti a kórokozók szaporodását és terjedését. Csökkentik a betegség időtartamát és a súlyos szövődmények arányát. Ezért javasolják az orvosok és a neves egészségügyi intézmények a csecsemők és gyermekek oltását – a WHO-tól kezdve a nemzeti egészségügyi hatóságokig, például a német Robert Koch Intézetig. Mert a szakértők egyetértenek: csak a korai védőoltással lehet hatékonyan megállítani vagy akár meg is szüntetni a járványokat és világjárványokat.
A védőoltás kockázatos elkerülése
Egyes szülők kíváncsiak arra, hogy valóban szükséges-e a sok korai gyermekkori védőoltás. Hiszen a védőoltások is okozhatnak mellékhatásokat. Nem lenne jobb, ha hagynánk a természetet, és hagyjuk, hogy az utódok átesjenek az „ártalmatlan” gyermekbetegségeken?
De ez nem ilyen egyszerű: a gyermekkori betegségek, mint a kanyaró, a szamárköhögés, a mumpsz vagy a rubeola nem ártalmatlanok, sőt akár halálhoz is vezethetnek – még Németországban is. Emellett állandó fogyatékosságok, például agykárosodás, bénulás, vakság és süketség is újra és újra előfordulnak.
Példa a kanyaróra: Mi történik, ha sokan lemondanak a kanyaró elleni védőoltásról?
Körülbelül 790,000 2019 gyermek született Németországban 170-ben. Védőoltás nélkül legtöbbjük kanyarót kapna. Körülbelül 230 gyermek halna bele az agyhártyagyulladás veszélyes szövődményébe; mintegy XNUMX gyermekben maradna lelki sérülés. Ezenkívül a kanyarónak más szövődményei is vannak, mint például a bakteriális tüdőgyulladás és a középfülgyulladás, amely későbbi szervkárosodással jár.
Életveszélyes kanyarópartik
Egyes szülők kanyarópartikra küldik gyermekeiket, hogy konkrétan megfertőződhessenek. A szakértők ezt felelőtlenségnek tartják, mert a gyerekeket szándékosan életveszélyes kockázatnak teszik ki.
A be nem oltott és nem fertőzött személyek esetében annak a kockázata is nő, hogy tinédzser korukig vagy felnőttkorukig nem fertőződnek meg. A kockázat különösen nagy a távolsági utakon, mivel sok utazó országban magas a betegség előfordulási aránya a nem megfelelő oltási arány miatt. Azonban minél idősebb a fertőzött, annál súlyosabbak a szövődmények.
Gyermekkori védőoltások: Mellékhatások
Élő vakcinával történő oltás esetén a beoltott betegség enyhe tünetei egy-három héttel később átmenetileg megjelenhetnek. Ilyen például a rotavírus elleni oltás után fellépő enyhe hasmenés és a kanyaró elleni oltás után fellépő enyhe bőrkiütés.
Csecsemők oltása: mellékhatások
Az alapimmunizáláshoz a legtöbb védőoltás csecsemőkorban történik. A cél az utód mielőbbi megóvása a fenyegető betegségektől. Általában minden vakcina nagyon jól tolerálható és alaposan tesztelt. Kifejezetten engedélyezettek erre a fiatal korosztályra is. Az oltás fent említett mellékhatásai (pír és duzzanat az injekció beadásának helyén, enyhe kellemetlen érzés, nyugtalanság stb.) természetesen csecsemőknél is előfordulhatnak. Általában azonban ártalmatlanok, és néhány nap múlva maguktól eltűnnek.
Csecsemőoltások: előnyei és hátrányai
Egyes szülők bizonytalanok, és azon tűnődnek, vajon valóban be kellene-e oltaniuk gyermeküket csecsemőkorukban. Attól tartanak, hogy a fiatal szervezet még nem éri el a vakcinát, és rossz mellékhatások vagy akár vakcina károsodások lépnek fel. Ráadásul egyesek úgy vélik, hogy jót tesz az immunrendszernek, ha átvészeli a tipikus „gyermekkori betegségeket”.
- A be nem oltottak védtelenek olyan súlyos betegségek ellen, mint a kanyaró, rubeola, diftéria vagy szamárköhögés. Főleg a csecsemőknek gyakran kevés az agresszív kórokozókkal való szembenézés. Emiatt jelentősen megnő a súlyos betegségek, sőt a halálozás kockázata.
- Egy fertőzés maradandó károsodást okozhat.
- A betegség átvészelése legyengíti a szervezetet, így fogékonyabbá válik a további fertőzésekre.
A vakcina károsodásának jelentősége
Az oltás maradandó károsodása nagyon ritka Németországban. Ezt mutatja, ha megnézzük az Országos Oltási táblát: 219-ban például országosan 2008 kérelmet nyújtottak be oltási károk elismerésére, ebből 43-at ismertek el. Ez a beadott védőoltások számához képest rendkívül alacsony szám: 2008-ban csak a kötelező egészségbiztosítás terhére közel 45 millió oltóadagot adtak be.
Ennek fényében a legtöbb szakértő azt javasolja a szülőknek, hogy a STIKO ajánlásainak megfelelően oltsák be gyermekeiket. Ennek az az oka, hogy a gyermekkori védőoltások jelentik az egyetlen hatékony védelmet a potenciálisan életveszélyes betegségek terjedése ellen.
