Mi a célja az antitestvizsgálatoknak?
Az antitest-tesztek lehetővé teszik, hogy következtetéseket vonjanak le egy korábbi koronavírus-fertőzésről. Egyes esetekben az orvosok arra is használhatják őket, hogy utólag észleljék az alacsony tünetű Covid-19-betegség lefolyását. Elvileg az oltás hatékonyságának ellenőrzésére is lehet használni őket – de a jelentősége ebben az összefüggésben általában korlátozott.
Ellentétben a PCR tesztekkel és a gyors antigéntesztekkel, az antitest tesztek nem alkalmasak akut fertőzés tisztázására. Az immunrendszer csak a betegség későbbi szakaszában termel kimutatható antitesteket a vírus ellen. Az orvosok tehát nem az aktuális egészségi állapotának ellenőrzésére használják a teszteket, hanem arra, hogy kiderítsék, korábban fertőződött-e meg Sars-CoV-2-vel.
Mi az az antitest teszt?
Tehát koronavírus esetén az orvosok olyan fehérjemolekulákat keresnek a vérében, amelyek a jellegzetes vírusstruktúrák (nukleokapszid, tüskefehérje) ellen irányulnak.
A pozitív antitestteszt az immunitás bizonyítékának tekintendő?
A jelenlegi jogi helyzet szerint az ellenanyag-teszt önmagában nem tekinthető az immunitás hivatalos bizonyítékának. Ezért nem tervezik a CovPass alkalmazásban való tárolását. Bizonytalan, hogy ezt a rendeletet a közeljövőben módosítják-e.
Egy személy hivatalosan nem tekinthető felépültnek, amíg a pozitív PCR-teszt legalább 28 napos el nem éri.
Immunis vagyok, ha már átesett a Covid-19?
Az immunológiai adatok a Sars-CoV-2 fertőzés túlélése után körülbelül hat-nyolc hónapos védőhatásra utalnak. A felépülteket legkorábban a betegség után hat hónappal kell beoltani. Ekkor elegendő egy adag vakcina.
Hasznos-e az antitestteszt oltás után?
Az, hogy az oltás után hasznos-e az antitestteszt, az egészségi állapotától függ. Az Állandó Védőoltási Bizottság (STIKO) azonban jelenleg nem javasolja az oltás sikerességének országos ellenőrzését antitestvizsgálatokkal.
Vannak azonban bizonyos betegcsoportok, akiknél a teszt hasznos lehet. Ez különösen igaz, ha bizonyos, már meglévő állapotok vannak jelen, amelyek legyengült immunrendszerhez kapcsolódnak.
Például a krónikus gyulladásos betegségekben – például Crohn-betegségben, reumás ízületi gyulladásban vagy sclerosis multiplexben – szenvedő betegek gyakran kapnak immunszuppresszív gyógyszereket. Az ilyen kezelés bizonyos körülmények között gyengítheti a vakcinaválaszt. A szerzett immunhiányban szenvedő betegek gyengébb immunválaszt is mutathatnak a koronavírus elleni vakcinákra.
A legjobb, ha ezt megbeszéli kezelőorvosával. Meg tudja beszélni Önnel a konkrét esetben a további eljárást, és segít értelmezni a vizsgálati eredményeket.
Hogyan működik az antitest teszt?
Az antitestvizsgálatok az úgynevezett szerológiai vizsgálatok közé tartoznak, amelyekhez Öntől vérminta szükséges. A különböző gyártók ma már különféle antitesttesztek széles skáláját kínálják. Különféle eljárások vannak:
Antitest gyorsteszt
Egyes tesztközpontok úgynevezett antitest gyorsteszteket alkalmaznak. A tesztet közvetlenül a vizsgálóállomáson végzik el és értékelik. 20-30 percen belül megkapja az eredményt. Ehhez két-három csepp vért vesznek – általában az ujjbegy megszúrásával.
Jelenleg csak képzett személyzet végez ilyen gyorsteszteket. Otthoni használatra nem állnak rendelkezésre. A piacon elérhető tesztek minősége is nagyon változó – az eredmények jelentősége ezért korlátozott.
Az érzékenység azt a megbízhatóságot jelenti, amellyel a teszt megtalálja a kimutatandó antitestet.
A specifitás azt a bizonyosságot jelenti, amellyel a teszt megállapítja, hogy a kérdéses antitest nincs jelen a mintában.
Antitest öntesztek beküldő készlettel
Néhány, az interneten kínált antitesttesztet saját maga is elvégezhet. Az értékelés azonban itt, a laboratórium második lépésében történik.
Egy mellékelt lándzsával otthon vesz néhány csepp vért az ujjbegyéből, és egy mellékelt száraz vérkártyára helyezi. Ezt követően postai úton küldje el a borítékkal együtt. A laboratórium ezt követően értékeli a mintát, és elküldi Önnek az eredményt.
A mintavétel legmegbízhatóbb módja valószínűleg egy orvos vagy képzett egészségügyi szakember. Ezután orvosa elküldi a vérmintát egy speciális laboratóriumba. Az eredményeket általában néhány nappal később kapja meg.
Az akkreditált laboratóriumban végzett antitest-teszteket nagyon megbízhatónak és pontosnak tekintik, mivel speciális kimutatási technikákat (ELISA, ECLIA) alkalmaznak.
Mikor pozitív az antitest teszt?
A koronavírus-fertőzés után időbe telik, amíg a szervezet antitesteket termel. Csak körülbelül hét-tizennégy nappal a fertőzés vagy a vakcinázás után vannak bizonyos antitestek az érintett személy vérében.
Az ilyen kimutatások gyakran csak három héttel a fertőzés gyanúja után érnek el megbízható eredményeket.
A különböző tesztek különböző értékelési eljárásokon is alapulhatnak. Például az eredményeket „arányértékként” (úgynevezett arányértékként) is megadhatjuk. Ez azt jelenti, hogy az eredményt a vizsgálandó minta és a referenciaminta arányaként adják meg. Ennek megfelelően a 0.8-nál kisebb érték negatív tesztet, az 1.1-nél nagyobb érték pozitív eredményt ír le.
Alternatív megoldásként az eredményt abszolút értékként (antitesttiter) is megadhatjuk. A laboratóriumok az eredményt gyakran BAU/ml egységben adják meg ("kötő antitest egység" milliliterenként). Jelenleg vita tárgyát képezik azok a pontos küszöbértékek, amelyeknél a teszt (ebben az egységben) pozitívnak tekinthető. Körülbelül 20–40 BAU/ml közötti küszöbértéket feltételeznek. Az ennél az átmeneti tartománynál nagyobb érték a védő antitestek magas (vagy magasabb) szintjét jelzi.
Mennyibe kerül egy antitest vizsgálat?
Mik azok az antitestek?
Az antitestek olyan fehérjemolekulák, amelyeket a szervezet fertőzésre vagy védőoltásra válaszul termel. A vérben vagy az egyes sejtek közötti területen találhatók.
Az emberi immunrendszer működésével és egyes összetevőivel kapcsolatos részletes információk itt találhatók.
Milyen funkciói vannak az antitesteknek a szervezetünkben?
Az antitestek felismerik a káros idegen szervezet, vírus vagy akár toxin – szaknyelven antigén – egyes szerkezeteit.
Ennek során az antitestek a következő biológiai funkciókat látják el:
Semlegesítés: az antitestek célzottan képesek felismerni és kötődni az idegen antigénekhez. Ha egy antitest megtapad egy antigén felületén, akkor károsító funkciója általában lelassul, vagy akár teljesen meg is akadályozza.
Opszonizáció: Ez az antitestek második hatásmechanizmusa. Miután az antitestek felismerték és semlegesítették a kórokozót, egyidejűleg megjelölik azt az emberi test scavenger sejtjeinek. Ez lehetővé teszi a szervezet számára, hogy a kórokozókat gyorsabban ártalmatlanná tegye, vagy eltávolítsa őket a szervezetből.
Milyen típusú antitesteket termel szervezetünk?
A szakértők az antitesteket tulajdonságaik – és megjelenésük időpontja alapján – különböző osztályokba osztják. A korai immunválaszt megkülönböztetik a késői immunválasztól. Ez utóbbira az úgynevezett IgG antitestek, az előbbire az úgynevezett IgM és IgA antitestek jellemzőek.
A szakértők a korai immunválaszból a későibe történő átmenetet úgynevezett szerokonverziónak nevezik. A (meglévő) immunitás fontos mutatója a késői immunválasz: az IgG antitestek.
A következő antitest-osztályok vesznek részt a (humorális) immunválaszban:
IgA antitestek: Szintén az antitestek korai osztálya, amelyek az IgM antitestekhez hasonlóan a kórokozók elleni első védekezés részét képezik. Idővel ezek is eltűnnek, és helyükre célzottabb IgG antitestek lépnek.
IgG antitestek: immunitási markereknek számítanak. Ez a késői osztály csak körülbelül két-hat hét után alakul ki. Ezek „érett” antitestek. Célzottabban ismerik fel, kötik és semlegesítik a kórokozót, mint a korai antitestosztályok. Hosszú távú immunvédelem csak akkor feltételezhető, ha az IgG antitestek kimutathatók.
Mellesleg, a két vakcinaadag közötti ajánlott intervallum a különböző antitestosztályok kialakulásának időbeli ismeretén alapul. A szervezetnek bizonyos időre van szüksége ahhoz, hogy befejezze a korai antitestekről az érett antitestekre való átmenetet („affinitás-érés”).
Hogyan történik az antitest vizsgálat a laboratóriumban?
A laboratóriumban végzett antitest-kimutatások különösen érzékenyek és megbízhatóak. Nemcsak minőségi megállapításokat tesznek lehetővé – például, hogy a vérminta tartalmaz-e bizonyos koronavírus elleni antitestet –, hanem mennyiségük meghatározását is (antitesttiter-meghatározás).
A legelterjedtebb módszerek az úgynevezett ELISA elven (enzyme-linked immunosorbent assay) alapuló módszerek.
Ennek az elvnek a továbbfejlesztése az úgynevezett ECLIA módszer – egy mozaikszó, ami az „elektrokemilumineszcencia immunoassay” rövidítése. Az ECLIA nagyon megbízható diagnosztikai és automatizált észlelési módszernek számít.
A páciens mintáját mesterségesen előállított koronavírus-antigénekkel keverik össze. Ha egy tesztszemély vére most koronavírus elleni antitesteket tartalmaz, ezek az összetevők jól meghatározott módon kölcsönhatásba lépnek egymással.
Így az antitest-titer kvalitatív és kvantitatív meghatározása is megbízhatóan lehetséges.
