Klindamicin: hatások, felhasználások, mellékhatások

Hogyan működik a klindamicin

A klindamicin gátolja a baktériumok fehérjetermelő képességét. Mivel azonban a fehérjék rendkívül fontosak a baktériumsejtek felépítésében, az antibiotikum ezáltal megakadályozza a baktériumok növekedését és szaporodását.

A klindamicin jól működik a staphylococcusok (gram-pozitív baktériumok) és az anaerobok (oxigénmentes környezetben szaporodó baktériumok) ellen.

Felszívódás, lebomlás és kiválasztódás

A klindamicin szájon át történő beadás után jól felszívódik a szervezetben a gyomor-bél traktuson keresztül. Vénás véredénybe vagy vázizomba történő beadás fecskendővel és kanüllel is lehetséges.

A gyógyszer nagy része a májban metabolizálódik, majd a széklettel választódik ki. Kis mennyiség változatlan formában hagyja el a szervezetet a vizelettel.

A klindamicin külsőleg is alkalmazható. Hüvelykrém vagy gél formájában az antibiotikum gátolja a baktériumok növekedését az alkalmazás helyén.

Mivel a klindamicin könnyen felszívódik a szövetekben, és felhalmozódik többek között a csontszövetben, a csontok és ízületek fertőzései (például osteomyelitis, szeptikus ízületi gyulladás), valamint a fog- és állkapocs régió fertőzései esetén használják.

Az antibiotikum további alkalmazási területei (javallatai) a következők:

  • A fül, az orr és a torok fertőzései (például akut középfülgyulladás, arcüreggyulladás, mandulagyulladás és pharyngitis)
  • A medence és a has területe, valamint a női nemi szervek fertőzései (például hüvelygyulladás, bakteriális vaginosis)
  • A lágy szövetek fertőzései

Hogyan kell alkalmazni a klindamicint

Belső használatra

Ehhez hideg, előzőleg felforralt vizet adunk a palackon lévő jel alá. Az üveget le kell zárni, és óvatosan rázni, amíg a szemcsék teljesen fel nem oldódnak. Amint a hab teljesen leülepedt, töltse újra pontosan a jelig. A most használatra kész szuszpenziót minden használat előtt alaposan fel kell rázni, és nem szabad 25 fok felett tárolni.

A napi adag a fertőzés típusától és súlyosságától függ. Általában 0.6 és 1.8 gramm klindamicin között van – három-négy adagra osztva. Az alkalmazás időtartama a fertőzés típusától és a betegség lefolyásától is függ, ezért azt az orvos határozza meg.

Külső használat

Egy klindamicin hüvelykrémet applikátorral viszünk fel a hüvelyre. A kezelést lefekvés előtt kell elvégezni, és nem szabad menstruáció alatt elkezdeni.

Milyen mellékhatásai vannak a klindamicinnek?

A klindamicin hasmenést okozhat, különösen szájon át szedve. Az antibiotikum ugyanis elősegíti egy bizonyos baktérium elszaporodását a bélben, amely a bélnyálkahártyát károsító méreganyagot termel.

Egyes betegeknél ez vastagbélgyulladást okozhat, amelyet láz, súlyos hasmenés vérkeverékkel, hasi görcsök és hányinger kísér. Hasmenés esetén ezért elővigyázatosságból abba kell hagyni az antibiotikumot, és orvoshoz kell fordulni.

A betegek több mint egy százalékánál a klindamicin alkalmazásakor bizonyos májenzimek (szérum transzaminázok) enyhe, átmeneti emelkedése következik be. Vénás véreren keresztül történő beadást követően fájdalom és phlebitis, majd vérrögképződés (thrombophlebitis) léphet fel.

Mit kell figyelembe venni a klindamicin alkalmazásakor?

Ellenjavallatok

A klindamicin nem alkalmazható klindamicinnel vagy linkomicinnel szembeni túlérzékenység esetén.

Károsodott májműködésben, az idegekből az izomba történő jelátvitel zavaraiban (pl. myasthenia gravis, Parkinson-kór) és az emésztőrendszeri betegségek (pl. vastagbélgyulladás) anamnézisében szenvedő betegeknél az antibiotikum alkalmazásakor különös elővigyázatossággal kell eljárni.

Kölcsönhatások

Az antibiotikum csökkentheti a fogamzásgátló tabletta hatékonyságát. Ezért elővigyázatosságból további mechanikus fogamzásgátlást kell alkalmazni a kezelés alatt (pl. óvszerrel).

A klindamicin és a makrolid antibiotikumok (például eritromicin, klaritromicin, azitromicin vagy roxitromicin) egyidejű alkalmazása nem tanácsos, mivel mindkét hatóanyag azonos módon hat, és így gyengíti egymás hatását.

A klindamicin fokozhatja az izomrelaxánsok (a vázizmok átmeneti ellazulását okozó gyógyszerek) hatását, mivel az antibiotikum izomlazító hatással is rendelkezik. Ezért szükség esetén az izomrelaxánsok adagját az orvos ennek megfelelően módosítja.

A klindamicin a CYP3A4 enzimen keresztül bomlik le. Más gyógyszerek, amelyek erősen stimulálják a CYP3A4 enzimaktivitást (beleértve a rifampicint, fenitoint, fenobarbitált, egyes HIV-gyógyszereket), korlátozhatják a klindamicin hatékonyságát.

Terhesség és szoptatás

A klindamicin tartalék antibiotikum a terhesség alatt. Csak akkor szabad használni, ha megfelelőbb alternatívák nem választhatók.

A szoptatás ideje alatt lehetőség szerint előnyben kell részesíteni az egyéb antibiotikumokat, például a penicillinek, cefalosporinok és makrolidok használatát. Ha azonban a klindamicin kényszerítően indokolt, a betegek folytathatják a szoptatást.

A klindamicint tartalmazó készítmények Németországban, Ausztriában és Svájcban receptkötelesek, és csak vényre kaphatók a gyógyszertárakban.

Mióta ismert a klindamicin?

A klindamicin kémiailag közeli rokona a linkomicinnek, amelyet bizonyos baktériumok (Streptomyces lincolnensis) termelnek, és az 1950-es években fedezték fel. A felfedezést a nebraskai Lincoln város közelében lévő talajkultúrákban tették (innen a linkomicin elnevezés).

A klindamicint linkomicinből nyerik kémiai reakcióval. Ez utóbbihoz képest erősebb és jobban felszívódik a szervezetben. A klindamicin 1968 óta van a piacon.

Amit a klindamicinről is érdemes tudni

Mivel a klindamicin megváltoztatja a bél természetes bakteriális kolonizációját, hasmenés léphet fel. Megelőző intézkedésként speciális gyógyászati ​​élesztőt (pl. Saccharomyces cerevisiae) tartalmazó készítmények is szedhetők.