Chiasma-szindróma

Bevezetés / Anatómia

A chiasma a látóideg. Itt mindkét szem orr retina felének rostjai kereszteznek az ellenkező oldalra. Az optikai traktus követi a kiazmust. Az optikai chiasm sérülései chiasm-szindrómához vezetnek.

Meghatározás

A chiasma szindróma a három jellemző jellemző előfordulásának a neve:

  • Bitemporális arcvesztés (ami azt jelenti, hogy a vizuális benyomás csak kívülről hiányzik, azaz pislogott látás van)
  • A látásélesség csökkentése az egyik vagy mindkét oldalon
  • Optikai atrófia (a látóideg idegsejtjeinek pusztulása)

A Chiasma-szindrómára nagyon jellemzőek a hormonzavarok egyensúly a gyakori daganatok okozzák agyalapi mirigy Az agyalapi mirigy a szabályozó egység a hormonok. A látómező bitemporális hibáit (csak kívülről) az okozza, hogy a helyigény megnyomja a látóideg keresztezve és ezáltal főleg az orr retina felének rostjait összenyomva.

Az orr retina felek a látómező megfelelő részeit, nevezetesen az időbeli, azaz kifelé elhelyezkedő feleket jelentik. - gyakori fejfájás

  • Hormonális egyensúlyhiány és
  • Dupla képek. A látómező hibái mellett a sella turcica (török ​​nyereg) röntgenváltozásait is észlelik.

Ez a csontos szerkezet az alap koponya amelyben a agyalapi mirigy (hipofízis) található. Az agyalapi mirigy daganatait el kell távolítani. Megkönnyebbülés után a látásélesség és a látómező helyreállhat.

A hosszú távú károkat azonban nem lehet kizárni. Az ok általában egy tömeg (általában daganatok), amely a chiasmot nyomja. A legtöbb esetben az agyalapi mirigy (agyalapi mirigy) daganata, ritkábban a tüneteket a agyhártya (meningiómák).

Továbbá aneurysma (szélesedés) hajók (gyakran nyaki artéria = med. carotis) képes összenyomni a látóideg keresztezés és tüneteket okozhat. Továbbá tömegek a látóideg maga (gliomas = jóindulatú daganat) a chiasmáig terjedhet. - Cerebrum

  • Kisagy
  • Gerincvelő
  • Agyalapi mirigy