Mi a thoracotomia?
A thoracotomia során a sebész a bordák közötti bemetszésen keresztül nyitja ki a mellkast. A bemetszés helyétől és méretétől függően különböző változatok léteznek.
Posterolaterális thoracotomia
A posterolaterális („hátulról és oldalra”) thoracotomia a thoracotomia leggyakoribb típusa. Mivel a bemetszés ívben fut a lapockatól a mellkasig az ötödik és hatodik borda között (5. bordaköz, 5. ICR), egyrészt nagy behatolást eredményez a mellkasba, másrészt számos szerkezetet. például izmok és szövetek megsérülnek.
Anterolateralis thoracotomia
Az anterolateralis („elölről és oldalról”) thoracotomia a legfontosabb és egyben tolerálható alternatívája a posterolaterális thoracotomia számára. A bemetszés ívben történik a mellkas alapja alatt, a hónalj közepétől a szegycsontig. Így a hát széles izma (latissimus dorsi izom) megkímélik. Ezenkívül a bordák kevésbé oszlanak szét az eljárás során.
Kagylós thoracotomia
Axilláris thoracotomia
A hónaljban ("a hónaljban") végzett thoracotomia nagyon izomkímélő eljárás, kevés hegesedést hagy maga után. Nagy műtétre azonban nem alkalmas. A bemetszés a negyedik bordaközi térben (bordaközi tér) található.
Kis diagnosztikai thoracotomia (minithoracotomia)
A minithoracotomia mindössze hat-nyolc centiméter hosszú bemetszést tartalmaz. Használják például szövetminták tüdőből való eltávolítására, vagy csövek elhelyezésére a vér vagy más testnedvek elvezetésére (mellkasi drén).
Medián sternotomia
A medián ("középső") szternotómiában a sebész átvágja a szegycsontot a hosszanti tengelye mentén.
Mikor végeznek mellkasi műtétet?
A thoracotomiára akkor kerül sor, amikor a sebésznek a mellkason belül kell műtétet végeznie. Ez magában foglalja a tüdőn, a szíven, az aortán és a nyelőcsőn végzett eljárásokat. A torakotómia segít abban is, hogy gyors áttekintést kapjon a mellkason belüli helyzetről vészhelyzetekben, például vérzés esetén, és ennek megfelelően járjon el.
Mit csinálsz mellkasi műtét alatt?
A legtöbb thoracotomiában a beteg az oldalán fekszik (oldalsó helyzet). Amint az általános érzéstelenítés érvénybe lép, a sebész – változattól függően – bemetszi a bőrt, és a mögöttes zsírszöveten keresztül eljut az izomzatig. Ezeket a lehető legkíméletesebben vágják át, a bordaközi teret kinyitják és lassan szélesítik egy úgynevezett bordavisszahúzó segítségével. Ezáltal a sebész hozzáfér a mellüreghez, ahol további sebészeti beavatkozásokat végezhet.
A thoracotomia lezárása előtt mellkasi dréneket lehet elhelyezni, hogy lehetővé tegyék a vér vagy más testnedvek elvezetését. A sebész eltávolítja a bordavisszahúzót, és összevarrja a bordaközi teret. Végül az izom- és szövetrétegeket és a bőrt varratokkal lezárják.
Medián sternotomia esetén a szegycsontot csontfűrésszel kell levágni a mellkas kinyitásához. A szternotómia során a beteg a hátán fekszik. Drótokat használnak a szegycsont stabilizálására, hogy a műtét után megfelelően össze tudjon nőni.
Milyen kockázatokkal jár a thoracotomia?
- Műtét utáni vérzés
- Szívritmuszavarok
- Szív elégtelenség
- Tüdőgyulladás
- Borda törések
- Az idegek sérülése
- Sebgyógyulási rendellenességek
Mire kell figyelnem mellkasi műtét után?
A thoracotomia utókezelése az eljárás okától is függ. A sebész az utolsó konzultáció során megbeszéli Önnel a műtét menetét és a nyomon követést. A vízelvezető csövek körülbelül egy-öt napig maradnak a sebben. Az öltéseket általában két hét elteltével távolítják el, amikor a varrat meggyógyult.
Mivel a thoracotomia jelentős beavatkozás, a következő hetekben nyugodtan kell végeznie. Kezelőorvosa tájékoztatja Önt arról, hogy mikor és hogyan kezdheti el újra a testsúlyt. Az ezt követő fizikoterápia segíthet az izom- és ízületi mobilitás helyreállításában.
