Rövid áttekintés
- Tünetek: Fájdalom az érintett ízületben, az ízület mozgása nem lehetséges, duzzanat és véraláfutás lehetséges.
- Prognózis: A sérülés általában két héten belül gyógyul, ha az ízületet pihentetik.
- Okai: az ízület természetes határain túli gyors rotációs mozgása, gyakran sportolás közben
- Kockázati tényezők: elhízás, mozgáshiány, gyakori irányváltással járó sportok, egyenetlen terepen való sportolás, korábbi szalagkárosodás, veleszületett kötőszöveti betegség
- Kezelés: Fájdalomcsillapítók, ízület immobilizálása, elsősegélynyújtás PECH szabály szerint (pihenés, jég, kompresszió, emelkedés)
- Diagnózis: Tünetek és anamnézis alapján végzett vizsgálat, szalaghúzódás és szalagszakadás megkülönböztetése képalkotó technikákkal
- Megelőzés: Korábbi szalagsérülés esetén megelőzésképpen kötést viselni, rendszeresen, mértékkel gyakorolni.
Mi az a szalaghúzódás?
Az erő alkalmazása miatt a szalagok, amelyek valójában nem túl rugalmasak, hosszában megnyúlnak. Az erő intenzitásától és a szalag erősségétől függően többé-kevésbé megfeszül – egy bizonyos mértékig. Egy bizonyos szakasz túllépése után a szalag néha teljesen vagy részben elszakad (szalagszakadás).
A szalagfeszülés a szalagsérülés első foka. A második fokozat a részleges szakadás, míg a harmadik fokozat, a szalagszakadás a legsúlyosabb forma.
Sportágtól függően egyes ízületek különösen veszélyeztetettek: A röplabdában például jellemző az ujjak szalagszakadása; a labdasportokban, például a fociban vagy a teniszben, a lábfejet és a bokát különösen gyakran érinti a szalagfeszülés. A keresztszalagok és a térd belső szalagjai gyakran megsérülnek a láb rángatózó, csavaró mozgása során, például síelés vagy focizás során.
Ha összehasonlítjuk a szalagfeszülések gyakoriságát az egész testen, azt találjuk, hogy a szalagok megfeszülése esetén a térd vagy a láb gyakrabban érintett, mint az ujjak. Az ínszalag-húzódások a legkevésbé a könyökben vagy a vállban fordulnak elő. Az ínszalag-húzódások az összes sportsérülés mintegy 20 százalékáért felelősek. Nehéz azonban meghatározni, hogy hány ínszalag-húzódás fordul elő a mindennapi életben, mert nem minden esetet vizsgálnak meg, diagnosztizálnak és kezelnek.
Hogyan nyilvánul meg a szalaghúzódás?
A szalaghúzódás tünetei a sérülés helyétől és mértékétől függően változnak. Míg a szenvedők általában csekély kényelmetlenséget éreznek az enyhe nyújtás miatt, a súlyos szalaghúzódás vagy -szakadás gyakran súlyos fájdalmat okoz. A fájdalom elsősorban mozgás közben jelentkezik – például járás közben.
Függetlenül attól, hogy szalaghúzódás vagy szalagszakadás van jelen, az orvos képalkotó vizsgálati eljárásokkal tesz különbséget. Ilyen diagnosztika nélkül nem lehet különbséget tenni. Gyakran, amikor egy szalag megfeszül, már nem lehet súlyt nehezíteni a bokára, a lábfejre vagy a térdre. Ha az ínszalag elszakad, néha „pattanást” hall.
A szalagfeszülés és -szakadás után az ízület észrevehetően instabil. Ez további szalagfeszülések kialakulásának valószínűségét teszi lehetővé. A teljes gyógyulás érdekében az érintett ízületet immobilizálják és kellően hosszú ideig pihentetik. Műtétre lehet szükség a további szalagsérülések elkerülése érdekében.
Mennyi ideig tart a gyógyulás?
Ezalatt az ízület alig bír el súlyt; sport és hosszabb futás nem jöhet szóba. Ha a fájdalom vagy duzzanat ez idő után sem enyhül, szalagszakadás lehetséges, amivel az érintetteknek minden esetben orvoshoz kell fordulniuk.
Az, hogy valaki szalagfeszüléssel nem tud-e dolgozni, és meddig, az az érintett ízülettől és természetesen a végzett foglalkozástól függ. Ez vonatkozik az olyan tevékenységekre is, mint például a vezetés. Mindenesetre célszerű az ízületi sérüléseket jól gyógyítani, hogy elkerüljük az esetleges késői hatásokat.
Ha egy ínszalag-húzódást nem kezelnek, az érintett ízület instabilitása késői következményként jelentkezhet. A helytelen helyzet károsítja az ízületi porcot, ami idő előtti ízületi kopáshoz (arthrosist) vezet.
Okai és kockázati tényezők
A szalagfeszülés általában sportolás közben jelentkezik, amikor az ízület túlzott vagy nagyon hirtelen megterhelésnek van kitéve. Az ujjak ízületei, a térdízületek és a lábfej bokaízületei különösen érzékenyek a szalagfeszülésre. Klasszikusan a szalagfeszülés gyors csavaró mozgások során jelentkezik. Egy bizonyos fokig természetes, egészséges forgás lehetséges.
Ezt követően egy lassú mozgás során a szalagok automatikusan leállítják a forgást. Finom érzékelők találhatók a szalagokban és az izmokban, amelyek ezt a feszültséget jelzik az agynak. Az érintettek a szalagok megnyúlását „húzó” érzésként érzékelik, amely a test és az ízületek helyzetének megváltozásával ismét megszűnik.
Ha nagyon gyors a mozgás, akkor a túlzott feszültség nem korrigálható, így a szalag túlfeszül, és akár el is szakadhat.
A térdízület sérülésének tipikus mechanizmusa a térd forgatása rögzített lábbal. A fociban például gyakran megesik, hogy a sportolók cipőikkel beakadnak a gyepbe. Ezért szalaghúzódás esetén a boka és a térd különösen gyakran érintett. Ez általában a síelésnél is így van, amikor a síléc elakad a hóban, miközben a test többi része tovább forog.
Nagyon gyakoriak a bokaszalagok sérülései is. Például kocogás, túrázás vagy egyenetlen terepen való sportoláskor egy óvatlan pillanat gyakran már „bokacsavarodáshoz” vezet. Különösen gyakori a szupinációs trauma”, amelyben az érintettek nem a talpal lépnek, hanem a láb külső szélén gördülnek át, és így csavarják ki a bokáját.
Bár a szalaghúzódás általában sportolás közben jelentkezik, a hétköznapi helyzetekben is előfordul. Például, ha lecsúszik a lépcsőn, vagy kicsavarja a bokáját, a szalagok is túlzott igénybevételnek vannak kitéve, és az ínszalag megfeszülése következik be.
Az ilyen „kisebb sérülést” is mindenképpen érdemes orvossal megvizsgáltatni, ha erős duzzanat és tartós fájdalom jelentkezik. Főleg, ha a fájdalom vagy a duzzanat szalagfeszülés után sem múlik, ínszalagszakadás is lehetséges.
Bizonyos tényezők általában növelik a szalagfeszülés kockázatát. A szalagok nyújtásának kockázati tényezői a következők:
- Elhízottság
- Mozgáshiány
- Gyors iramú, gyakori irányváltással járó sportok (squash, tollaslabda, tenisz, röplabda, síelés, foci stb.)
- Sportolás egyenetlen terepen
- A szalagok korábbi sérülései (szalagfeszülés, szalagszakadás)
- Veleszületett kötőszöveti betegségek, például Marfan-szindróma vagy Ehlers-Danlos-szindróma
A szalagrándulás gyanúja esetén a megfelelő kapcsolattartó az ortopédiai szakember. Az orvoshoz vezető úton próbálja meg a lehető legnagyobb mértékben rögzíteni az érintett ízületet. Lábsérülések esetén ezt például mankóval lehet elérni.
Az orvosi rendelésen az orvos először kérdéseket tesz fel aktuális panaszaival és korábbi betegségeivel vagy korábbi műtéteivel kapcsolatban (kórtörténet). A lehető legpontosabban írja le a baleset lefolyását és a tüneteket. Az orvos által feltehető gyakori kérdések a következők:
- Hol lokalizálódik a fájdalom?
- Mi történt pontosan a balesetben?
- Volt már sérülésed ezen az ízületen?
- Műtötték már az ízületet?
- Sportolsz valamit? Ha igen, milyen sportokat és milyen intenzíven?
Megpróbálja óvatosan mozgatni az ízületet is. Ha az ínszalag elszakad, az érintett ízület rossz helyzetben lehet. A szalagfeszülés pontos mértékének meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.
További vizsgálatok:
Az ínszalag húzódása vagy szakadása különféle képalkotó technikákkal megjeleníthető. Az ortopédiai gyakorlatban általában ultrahangos gépet használnak, amellyel az ortopéd könnyen átlátja a felületesen elhelyezkedő szalagok (például a bokaízület) szalagsérüléseit. A mélyebben fekvő szalagok, például a térd keresztszalagjai jobban láthatók mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével.
Kezelés
Szalaghúzódás esetén különféle terápiás lehetőségek jöhetnek szóba. A legfontosabb, hogy lazán viseljük az ízületet, és ne terheljük tovább.
Elsősegélynyújtás: „PECH” – Mi a teendő ínszalag ficam esetén?
Közvetlenül a sérülés után bizonyos intézkedések megtételével javítja a prognózist („elsősegélynyújtás”). A szükséges intézkedéseket jól összefoglalja az úgynevezett „PECH-szabály”. Itt az egyes betűk jelentése:
P a PAUSE: Azonnal hagyja abba az erőkifejtést, és üljön vagy feküdjön le. Még akkor is, ha a fájdalom elsőre elviselhetőnek tűnik. Ha például néhány perc elteltével folytatja a sportolást, fennáll a veszélye a sérülés súlyosbodásának.
C: KOMPRESSZIÓ: Ha lehetséges, alkalmazzon kompressziós kötést. Ez megakadályozza a vérzést is a szövetbe.
H KIEMELÉS: Tartsa magasan a sérült területet. Ez megkönnyíti a vénás vér visszaáramlását a szívbe. Ez csökkenti a duzzanatot.
Még ha a fájdalom gyorsan csillapodik is, a sérülést orvossal kell megvizsgálni. A szalagfeszülés megkülönböztetése a szalagszakadástól laikus számára lehetetlen, az orvos számára pedig csak további vizsgálattal lehetséges.
Ha szalagsérüléssel folytatja a sportolást, annak súlyos következményei lehetnek: Ha a sérülés nem gyógyul megfelelően, az ízület instabilitása időnként visszatérő sérüléseket okoz. Ha az ízület helytelenül marad, fennáll az ízületi kopás (arthrosis) veszélye.
Feszült szalagok: kezelés orvos által
A sérült ízülettől függően különböző stabilizációs lehetőségek állnak rendelkezésre:
Ízszalag nyújtás: bokaízület
A bokaízület szalagfeszülése esetén az ízület stabilizálására és tehermentesítésére funkcionális kötszereket, úgynevezett szalagokat alkalmaznak. Ebből a célból az orvos rugalmas tapaszokat ragaszt a bőrre, amelyek állítólag átveszik a szalag funkcióját. Ezenkívül a sínek vagy a klasszikus kötések megakadályozzák, hogy a láb újra elcsavarjon.
Ízszalag nyújtás: térd
A térd szalagfeszülése esetén a kezelőorvos nyújtó sínt alkalmaz a térdízület immobilizálására. Ezenkívül a lábat gyakran kötszerekkel rögzítik. Vannak speciális sínek is, amelyek lehetővé teszik a térd korlátozott mozgását (ortézisek).
Ízszalag húzódás: Ujj
Az ujj szalagfeszülése esetén az érintett ujjat általában stabil kötéssel rögzítik a szomszédos ujjhoz. Ily módon a szalagos apparátus többé nincs megterhelve, és meggyógyul.
Feszült szalagok: Meddig kell betegszabadságot kivenni?
Ezt újabb vizsgálat követi. Ha a szalaghúzódás jól gyógyult, és alig fáj, akkor visszatérhet a munkához. A profi sportolóknak mindenesetre több hétig nyugodtan kell viselniük magukat. Ha újra elkezdi az edzést, először csak könnyű gyakorlatokat végezzen, és fokozatosan nehezedjen az ízületre.
A többnyire ülő embereknek általában nem kell betegszabadságot kivenniük, vagy csak néhány napra. Próbálja meg emelni a lábát munka közben is, és járjon lassabban és óvatosabban, mint általában. Általában nincs betegszabadság az ujj ínszalag ficam esetén, hacsak nem kell kétkezi munkát végezni vagy számítógépen gépelni.
Megelőzése
Mivel egy korábbi ínszalagsérülés növeli az újbóli sérülés kockázatát, a megelőzés egyik módja a merevítő viselése megelőző intézkedésként, például sportolás közben. További stabilitást biztosít.
