Tendinitis: lefolyás, tünetek

Rövid áttekintés

• Tünetek: fájdalom, duzzanat, bőrpír, reggeli merevség, feszültség érzés, ropogtatás mozgás közben
• Kezelés: Immobilizálás sínnel vagy szoros kötéssel, szükség esetén hűtés, gyógytorna, gyulladáscsökkentő kenőcsök és tabletták, kortizon injekciók, súlyos esetekben műtét
• Okok és kockázati tényezők: Az ínhüvelyek gyulladása az ízületek túlterhelése vagy helytelen terhelése miatt, például sportolás közben, munkahelyen vagy zenélés közben; ritkán sérülés vagy fertőzés miatt
• Diagnózis: A gyulladás tünetei és jellegzetes jelei alapján; ritkán röntgenvizsgálat
• Prognózis: Általában jó, ha az ízület immobilizált; Kezelés nélkül krónikus progresszió lehetséges
• Megelőzés: Bemelegítő gyakorlatok, „bemelegítő játékok”, ízületbarát technikák és akciósorok, technikai segédeszközök használata

Mi az íngyulladás?

Előfordulhat, hogy az ínhüvely begyullad, különösen túlzott használat esetén. Magát a tendovaginitist meg kell különböztetni az ínhüvelygyulladástól (tendinitis).

A tendovaginitis elvileg bármely ínhüvelyben előfordulhat. Különösen gyakran érinti az ujjakat vagy a csuklót, néha a lábfejet is. Az alkar, a felkar, a könyök, a váll, a térd hátsó része, a lábszár, a bokája vagy a nagylábujj is érintheti.

A kéz ínhüvelygyulladásának ismert speciális formái a csattanó ujjak és a quervaini tendovaginitis. Mindkét betegségben az inak összehúzódnak, ezért az orvosok tendovaginitis stenosans (stenosis = szűkület) néven emlegetik őket.

Ha a tünetek az ujjak belső oldalán jelentkeznek, akkor az ujjpattanásról lehet szó. Erről bővebben a Snap finger cikkben olvashat.

Hogyan nyilvánul meg az ínhüvelygyulladás?

Az ínhüvelygyulladás gyakran alattomosan kezdődik. Általában a gyulladás öt jele ismerhető fel:

• Vörösség (rubor)
• Duzzanat (daganat – nem a rák értelmében)
• Fájdalom (dolor)
• Felmelegedés (kalória)
• Funkcionális károsodás (functio laesa)

Hogyan fejlődik az ínhüvelygyulladás az adott helyeken?

A fő tünet az érintett ínhüvely feletti fájdalom (pl. fájdalom a csuklóban). Ez a fájdalom felerősödik, ha az ízületet, pontosabban az érintett inat aktívan vagy passzívan mozgatják. Az érintett ízület felett általában duzzanat és bőrpír látható. Gyakran előfordul a reggeli merevség és a feszültség érzése is. Egyes betegek ropogós érzést éreznek az ízület mozgatásakor. Az orvosok ezután tendovaginitis crepitansról beszélnek.

Kezelés

Konzervatív terápia

Az íngyulladást súlyosbító és a fájdalmat súlyosbító mozgások elkerülése érdekében gyakran célszerű rögzíteni a kezet, a lábfejet vagy az érintett ízületet sínnel vagy szoros kötéssel. Az immobilizáció azonban csak rövid távú legyen, mert lehetséges, hogy az ín egyébként az ínhüvelyhez tapad.

Ennek megfelelően a sínek vagy rögzített kötszerek mellett úgynevezett stabil szalagok is használhatók az ízület rögzítésére. Az orvosok csak speciális helyzetekben alkalmaznak gipszet, mivel az ízületet csak rövid ideig szabad rögzíteni.

Az erősítő és nyújtó fizioterápiás gyakorlatok általában pozitív hatással vannak az izmokra és az inakra. Fizikai vagy manuális terápia is korrigálja a krónikus helytelen terhelést.

Néha az orvosok gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókat, például nem szteroid gyulladáscsökkentő szereket (NSAID) alkalmaznak. Ilyen például az ibuprofen és a diklofenak. Tabletta formájában is bevehetők. A gyulladáscsökkentő kenőcsök is sok esetben hasznosak.

Szükség esetén (pl. ismétlődő fájdalmas ínhüvelygyulladás esetén) az orvos célzott kortizon injekciót ad be. Gyulladáscsökkentő hatásúak és általában jól segítenek, de nem adják be olyan gyakran, mint amennyi szükséges. Az ismételt kortizon injekciók olyan nemkívánatos hatással járhatnak, hogy károsíthatják az ínszövetet.

Otthoni jogorvoslatok: mit tehetsz magad?

Állítólag különféle házi gyógymódok segítenek az ínhüvelygyulladás gyulladása és fájdalma ellen. Példák:

• Állítólag a tormával, gyógyító agyaggal vagy túróval történő felvitel is segít.
• A propoliszos kenőcs (méhgyanta) gyulladáscsökkentő hatású.

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Sebészet

Ha az intenzív konzervatív kezelés ellenére fájdalom és visszatérő tendovaginitis jelentkezik, az orvosok gyakran fontolóra veszik a műtétet. Ezt gyakran járóbeteg alapon végzik, és általában helyi érzéstelenítésben (vagy szükség esetén általános érzéstelenítésben) végzik. Az érzéstelenítés típusától függően a betegek azonnal elhagyják a klinikát a beavatkozás után (helyi érzéstelenítéssel), vagy néhány óra múlva (általános érzéstelenítéssel).

Utógondozás

A műtét után célszerű azonnal könnyű mozgásgyakorlatokat kezdeni, hogy elkerüljük az összenövést. A varratokat körülbelül tíz nappal a műtét után távolítják el. A heg még mindig fájdalmas lesz az első néhány hétben. Idővel azonban a fájdalom enyhül, és a műtéti heg érzékenyebbé válik. Tevékenységétől függően körülbelül két-három hét múlva térhet vissza a munkába.

Lehetséges szövődmények

Mint minden műtétnél, az ínhüvely műtéttel is előfordulhatnak szövődmények, például ha az idegek véletlenül megsérülnek. Ritka, hogy egy ideg nő a hegszövetbe. Ha a fájdalom és a kellemetlen érzés egy tünetmentes időszak után kiújul, újabb műtétre lehet szükség.

További komplikáció, hogy a műtéti seb elfertőződhet. Ezután antibiotikummal kell kezelni.

Alternatív gyógyászat és homeopátia

• Orbáncfű
• árnika
• Illóolajok, például bergamott, levendula, narancs, citrom a bedörzsöléshez

Állítólag fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és olykor hűsítő hatásúak a szerek.

A gyógynövényes szerek gyakran hatékonyak, még tudományos szempontból is. A hagyományos fájdalomcsillapítók azonban általában hatékonyabbak. Beszéljen kezelőorvosával arról, hogy a gyógynövények jó kiegészítései lehetnek-e a terápiának.

A homeopátia területén az ínhüvelygyulladás kezelésére léteznek olyan kezelések, amelyek az Acidum fluoricum („fluorhidrogénsav”) vagy a Bryonia („fehérrépa”) hígításán alapulnak.

A homeopátia fogalma ellentmondásos. Hatékonysága nem igazolható hagyományos orvosi, tudományos és bizonyítékokon alapuló kritériumok szerint.

Okai és kockázati tényezők

Sérülések is okozhatják a gyulladást. Néha egy reumás betegség váltja ki a tendovaginitist. Csak nagyon ritkán a baktériumok felelősek a gyulladásért (szeptikus tendovaginitis).

A gyulladásos reakció hatására az ín és az ínhüvely megduzzad, így az ínhüvelyben lévő finom folyadékfilm már nem elegendő az ín sima mozgásához. Néha az ín még az ínhüvelyébe is beleakad.

Ez növeli a gyulladást és további fájdalmat okoz. Az ín és az ínhüvely felülete a gyulladásos reakció következtében gyakran megváltozik, mozgás közben tapintható és hallható dörzsölő érzést okozva (tendovaginitis crepitans).

Fingers

Az ujjak hajlító inai az ujj belső oldalán a tenyérbe, az ujj felső részén lévő extensor inak pedig a kéz hátsó részébe nyúlnak be. Ha az ínhüvelyük begyullad, mozgás közben fájnak az ujjak.

Csukló

A csukló ínhüvelyei gyakran begyulladnak és fájdalmat okoznak. Az ok általában akut vagy krónikus túlterhelés, illetve az itt futó inak helytelen terhelése.

Az inak helyi zúzódása néha az ínhüvely (és néha maga az ín) gyulladását is okozza. A kéz hajlító inai különösen megterhelik olyan sportok során, mint a hegymászás, torna, evezés vagy asztalitenisz. A hangszerekkel, például gitárral, hegedűvel vagy zongorával való intenzív gyakorlás szintén gyakran az oka annak, amikor egy ínhüvely begyullad a csukló területén.

Gyakori forma az úgynevezett tendovaginitis stenosans de Quervain. Ebben az esetben a csuklóban a hüvelykujj alatti két ínhüvely gyulladt (az ún. első extensor ín rekeszben): A rövid feszítőizom és a hüvelykujj rövid feszítő izma. Mozgáskor fáj a hüvelykujj, főleg fogásnál.

Fájdalom a karban

A könyökfájdalom gyakran a teniszkönyök jele, amelyet az állandó túlterhelés és az inak szakadásához vezető mikrotraumák okoznak. A teniszkönyök azonban az alkar izmainak ínbetéteinek gyulladása, ezért nem ínhüvelygyulladás. Az ínhüvelygyulladás okozta karfájdalom inkább az alkarra lokalizálódik.

Láb

A lábban lévő tendovaginitis kevésbé gyakori, mint a kézben. A láb ínhüvelyei a bokaízület szintjén helyezkednek el. Gyakran begyulladnak olyan embereknél, akik aktívan sportolnak, akár lábsérülés, akár a bokaízület krónikus instabilitása miatt.

Vizsgálatok és diagnózis

Ha gyanítja a tendovaginitist, a legjobb, ha konzultál egy általános orvossal vagy egy ortopéd szakorvossal. A tendovaginitis általában könnyen diagnosztizálható az anamnézis és a fizikális vizsgálat alapján. A kórtörténetének rögzítése érdekében kezelőorvosa részletesen beszélni fog Önnel a tüneteiről. A következő kérdéseket teheti fel:

• Végzett mostanában szokatlanul megerőltető munkát a kezével, például kertészkedést vagy költözést?
• Mi a foglalkozásod? Sokat dolgozol a számítógép billentyűzetén?
• Milyen mozgások okozzák a fájdalmat?
• Meddig volt jelen a fájdalom?
• A gyulladáscsökkentő gyógyszerek segítenek?

Képalkotó vizsgálatok

A képalkotó eljárások általában nem szükségesek, és csak kivételes esetekben alkalmazzák. A csontos elváltozások kizárása érdekében két síkban is lehet röntgenfelvételeket készíteni. Az ultrahang az ín vizualizálására is használható. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) az inakat is láthatóvá teszi.

A betegség lefolyása és prognózisa

Az íngyulladás gyakran elhúzódó lefolyású. Az akut gyulladás krónikussá válásának megelőzése érdekében fontos az ízület védelme a tünetek kezdetétől. Az ínhüvelygyulladás prognózisa azonban jó mindaddig, amíg a kiváltó mozgásokat lehetőleg elkerüljük, és nincs más állapot, mint például a reuma vagy az ízületi gyulladás.

Megelőzés

Az ülő tevékenységhez a dinamikus irodai szék segíthet elkerülni az ízületek és a hát megterhelését, valamint a túl hosszú mozdulatlan ülés okozta problémákat (pl. trombózis).

Számos fizikai tevékenységhez léteznek speciális testhelyzetek vagy technikák, amelyek kímélik a hátat és az ízületeket, valamint megfelelő technikai segédeszközök.

Sportolásnál, zenélésnél célszerű az izmokat, inakat, ízületeket alaposan bemelegíteni, hogy megelőzzük a konkrét problémákat. Ez a bemelegítéstől és nyújtó gyakorlatoktól a hangszerekkel végzett fokozatos bemelegítésig terjed.