Étvágycsökkentő

Szinonima

elmélet, antiadiposita

Bevezetés

Az étvágycsökkentők a súlycsökkentésre törekvő, olykor nagyon különböző hatóanyagok csoportja. E cél elérésének módja változó. Az a néhány gyógyszer, amelyet túlsúly kezelésére engedélyeztek vagy fejlesztés alatt áll, nagyjából három csoportra osztható hatásmechanizmusuk szerint:

  • Az első csoport az étvágy csökkentésével vagy a jóllakottság érzetének növelésével éri el a súlycsökkentést.

Közvetlenül a központi felé hat idegrendszer (CNS), az hypothalamus. - A második csoport gátolja bizonyos élelmiszer-összetevők, különösen a zsírok felszívódását a belekben. - A harmadik csoport aktív összetevőkből áll, amelyek szerkezetükben hasonlóak az endogénhez hormonok a gyomor-bél traktusból és így utánozzák működésüket. Vannak más, eltérő mechanizmusú hatóanyagok, amelyek kezelését jelenleg tesztelik elhízottság, mások nem javallottak az elhízás kezelésére, de eltérő jelzésekkel rendelkeznek. Például pajzsmirigy hormonok (tiroxin) növeli az alapanyagcsere sebességét, ami gyorsabb lebontásához vezet kalória szállított.

Jelzések

Ahogy a neve is sugallja, az Antiadiposita alkalmazását csak a betegek számára fenntartják túlsúly. Túlsúly abban az értelemben elhízottság (elhízás) definíció szerint a testtömeg-index 30 kg / m2 vagy annál nagyobb, de a 25 kg / m2 vagy 28 kg / m2 feletti BMI-vel rendelkező betegeknél szintén szükség lehet kezelésre, ha már más kockázati tényezőik vannak a szív-és érrendszer (kardiovaszkuláris kockázati tényezők), mint pl magas vérnyomás vagy nagyon magas koleszterin szintek (hypercholesterinaemia). Minél több ilyen rizikófaktor van egy páciensnél, annál nagyobb a kockázata például a szív- és érrendszeri betegségeknek

  • Szívkoszorúér betegség
  • Szívroham ill
  • ütés

Engedélyezett hatóanyagok

Németországban jelenleg négy hatóanyagot engedélyeznek a elhízottság. orlisztát gátlásával csökkenti a zsírok felszívódását a gyomor-bél traktusban enzimek (lipázok) felelősek a zsírfelosztásért. A vizsgálatok során csökkentett zsírtartalommal kombinálták diéta.

A betegek fogyása, akik követték a diéta és elvette orlistat összehasonlították azokkal, akik diétát követtek, és placebót (orlisztát kinézetű, de hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszert) szedtek. Egyes betegeknél mindkét csoportban súlycsökkenést tapasztaltak, de a orlistat csoport, a betegek aránya fogyás magasabb volt. A tanulmányok azonban azt is kimutatták, hogy az orlisztát alatt fogyókúrás betegek a gyógyszer abbahagyásától számított egy éven belül visszanyerték kezdeti súlyukat.

A vizsgált betegeknél a koncentráció kedvezőtlen LDL koleszterin csökkent az orlistat kezelés alatt, míg a kedvező HDL a koleszterinszint emelkedett. Továbbá a böjtölés vér cukorszint és vérnyomás megfigyelték. Az orlisztát tehát számos kardiovaszkuláris rizikófaktorra volt pozitív hatással.

Az orlisztátot egyszerre legfeljebb hat hónapig szabad bevenni. Hacsak a kezdeti súly legalább 5% -os súlycsökkenése nem jelentkezik 12 hét elteltével, a kezelést fel kell függeszteni. A mellékhatások elsősorban azok, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a zsír székletürítésének fokozásához, például alacsonyabbak hasi fájdalom, puffadás székletürítéssel és ürítési késztetéssel a székletig inkontinencia.

A mellékhatások aránya magas zsírtartalmú diéta, ami egy másik oka annak, hogy alacsony zsírtartalmú étrendet kell követni. Az orlisztát vény nélkül kapható a gyógyszertárakban, kb. 32 euró 42 darab 60 mg-os kapszula esetében, vagy 44 euró 84 darab 60 mg-os kapszula esetén. Jelenleg még három étvágycsökkentőt engedélyeznek Németországban, és mindhárom közvetlenül a központban támad idegrendszer (CNS) és az amfetaminok csoportjába tartoznak: amfepramon, fenilpropanolamin (szintén: norephedrin) és D-norpseudoefedrin (szintén: katin).

Ezek a gyógyszerek bizonyos messenger anyagokat (neurotranszmittereket), például adrenalint szabadítanak fel idegsejt végeket, és így a közvetett szimpatomimetikák csoportjába tartoznak, azaz stimulálják a szimpatikusat idegrendszer és így növekszik szív arány és vér nyomás. Ezek a hírvivő anyagok egyrészt növelik az energia-anyagcserét azáltal, hogy aktiválják a szimpatikus idegrendszermásrészt étvágygátláson keresztül hatnak. A szimpatomimetikumok mellékhatásainak spektruma nagy, mert nem csak ott hatnak, ahol kívánják.

Az alkalmazás időtartama ezért - a gyógyszertől függően - négyre, legfeljebb 12 hétre korlátozódik. A néha drámai mellékhatások miatt ezen gyógyszerek egyikét alaposan meg kell fontolni az előny-kockázat pontos felmérése során. 30 kapszula ampepramon hatóanyaggal körülbelül 29 euróba kerül (Regenon®), 30 kapszula fenilpropanolamin hatóanyaggal körülbelül 29 euróba kerül (Recatol®), 15 ml norpszeudoefedrin hatóanyaggal kb. 25 euróba kerül (Alvalin®).

  • Idegesség
  • Nyugtalanság
  • Álmatlanság
  • Szívritmuszavar
  • Nagy nyomás a pulmonalis erekben (pulmonalis hipertónia)
  • Pszichológiai rendellenességek a pszichózisokig (drogpszichózis)

Más hatóanyagok hatékonyságát kísérleti vizsgálatok során tesztelték és tesztelik. Például az újrafelvétel gátlóinak csoportjába tartozó gyógyszerek szerotonin, noradrenalin és dopamin (pl. tesofensin). Továbbá jelenleg a hatóanyagokat tesztelik, amelyek hasonlóak a hormonok a gyomor-bél traktus és néhányat már alkalmaznak a cukorbetegség mellitus (pl. exenatid).

Az amfetamin-phentermin és az antiepileptikus topiramát kombinációját szintén jelenleg tesztelik. Eddig ezt a kombinációs készítményt hatékonyabbnak találták, mint az orlisztát, kevésbé súlyos mellékhatásokkal. Ezen gyógyszerek mellett még mindig számos gyógynövényes gyógyszer vagy alternatív gyógyászati ​​termék használható a súlycsökkentéshez.

Meg kell jegyezni, hogy a növényi gyógymódok nem mindig ártalmatlanok. Az ilyen hatóanyagoknak súlyos mellékhatásai is lehetnek, különösen akkor, ha helytelenül és orvosi felügyelet nélkül használják őket. A növényi étvágycsökkentők csoportjába olyan „természetes stimulánsok” tartoznak, mint pl

  • Koffein, pár vagy fekete tea
  • Ballaszt- és duzzadó szerek, például guar- és bolhamagok és
  • Az energia-anyagcserét fokozó hatóanyagok (növényi szimpatomimetikumok), mint például az efedrin