Rövid áttekintés
- Kezelés: Az égési seb súlyosságától vagy mélységétől függően változik
- Okok és kockázati tényezők: Erős hőhatásnak való kitettség (pl. érintkezés forró folyadékokkal, lángokkal, sugárzással)
- Tünetek: Fájdalom, hólyagosodás, bőrelszíneződés, fájdalomérzet elvesztése stb.
- Diagnózis: Interjú (kórtörténet), fizikális vizsgálat, vérvétel, tűpróba, bronchoszkópia
- A betegség progressziója és prognózisa: Az égési sérülés mélységétől és mértékétől, életkorától, korábbi betegségektől és egyidejű sérülésektől függ
- Megelőzés: Elektromos készülékek és nyílt tűz biztonságos kezelése, óvintézkedések, oktatás
Mik azok az égési sérülések és milyen fokozatok vannak?
Az égési sérülés közvetlen hőhatás által okozott bőrkárosodás. A forró folyadékokkal való érintkezést forrázásnak nevezik. A forró vagy felforrósodott tárgyak úgynevezett kontakt égési sérüléseket okoznak.
A vegyszerekkel kapcsolatos balesetek vegyi vagy vegyi égési sérüléseket okoznak. Az elektromos áram okozta égési sérüléseket (áramütés) elektromos égési sérüléseknek nevezzük. Az UVA vagy UVB sugarak és a röntgensugarak úgynevezett sugárzási égési sérüléseket okoznak.
Súlyos esetekben ezt égési betegségnek nevezik. Ez olyan felnőtteknél fordul elő, akiknél a nagy kiterjedésű égési sérülések több mint 15 százalék, és gyermekeknél több mint tíz százalék.
Az égési betegséget jellemzően a sokk, az ödéma reabszorpciója és a gyulladás/fertőzés fázisai jellemzik.
Frekvencia
Európában évente több millió égési sérülést szenvedett embert kezelnek háziorvosok, és ezrek kerülnek kórházba. Sokan közülük intenzív orvosi kezelést igényelnek, és égési és vegyi égési sérülésekkel kórházba kerülnek. Évente világszerte 180,000 XNUMX ember hal meg égési sérülésekben.
Felnőtteknél az égési sérüléseket jellemzően lángok vagy forró gázok okozzák (pl. robbanás utáni lángok). Leggyakrabban azonban gyermekeknél és időseknél fordul elő forrázás. Az égési sérülések általában otthon vagy a munkahelyen fordulnak elő.
A bőr felépítése
A legkülső réteg az epidermisz. A felületes kanos réteg faggyú- és izzadságvédő filmjével megakadályozza a baktériumok, gombák és idegen anyagok behatolását. Az epidermisz is védi a testet a kiszáradástól.
Az irha (corium) közvetlenül az epidermisz alatt található. Itt futnak a finoman elágazó erek, amelyek a bőrt, az izomszálakat és az idegeket látják el. A dermisz felső sejtjei aktívabbak, mint az alsók. Ez az oka annak, hogy a bőr felszíni égése könnyebben gyógyul, mint a mélyebb.
Alatta a szubkutis található, amely zsírszövetből áll, és nagyobb erek és idegek hatják át.
Az égési sérülés mélységétől függően az égési sérüléseket négy fokozatba (égési fok) sorolják:
1. fokú égés
Elsőfokú égés esetén az égés az epidermiszre korlátozódik, általában csak a felületi szarurétegre (stratum corneum).
2. fokú égés
A 2. fokú égés károsítja a bőrt a legfelső coriumrétegig. Olvasson el mindent, amit a 2. fokú égési sérülésekről tudni kell.
3. fokú égés
Harmadfokú égési sérülések a test különböző részein (pl. arcon) fordulhatnak elő, károsíthatják az egész hámréteget, és a bőr alatti részre is kiterjedhetnek.
4. fokú égés
A 4. fokú égés a bőr minden rétegét elszenesíti, és gyakran az alatta lévő izomszövetet is érinti csontokkal, inakkal és ízületekkel.
Hogyan kezelik az égési sérüléseket?
A kezelés az égési sérülés súlyosságától függ. Az 1. és 2. fokú a típusú égési sérülések esetén a kezelés általában konzervatív, azaz gyógyszeres. Az égési sérülés kezelése többek között
- lehűlés
- Sebtisztítás
- Speciális antiszeptikus készítmények alkalmazása
- Kötözés alkalmazása
2. fokú b típusú és azt meghaladó égési sérülések esetén további kezelési lépésekre lehet szükség, például műtétre az elhalt szövet eltávolítására vagy bőrátültetésre (transzplantáció).
Az égési sérülések utókezelése magában foglalhatja a hegek ápolására szolgáló speciális tapaszok használatát is.
Mi a teendő égési sérülések esetén? Olvasson el mindent, amit tudnia kell az égési sérülések kezeléséről, a forrázás kezeléséről és a fájdalom enyhítéséről.
Milyen otthoni gyógymódok segítenek?
Az otthoni gyógymódok segíthetnek az égési sérüléseken, de hatékonyságukat gyakran nem igazolják tudományosan. Feltételezik például, hogy a kamillavirággal készült borogatás nyugtató és gyulladáscsökkentő hatással bír, valamint elősegíti a sebgyógyulást.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, és nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Égési sérülések: tünetek
Különösen mély égési sérülések esetén a betegek egy része már egyáltalán nem érez fájdalmat, mivel az idegvégződések éppúgy megégnek, mint a bőr többi része. Az égés vagy forrázás súlyossága nemcsak a hőmérséklettől, hanem az expozíció időtartamától is függ.
Égési sérülés után hólyagok keletkeznek, amikor az epidermisz elválik az alatta lévő dermistől. Az epidermális sejtek megduzzadnak és elhalnak (vakuolizáló degeneráció).
A nyílt égési seb szivárog, mert folyadék távozik a véráramból. Az égést követő korai szakaszban a bőr vagy az elhalt szövet fehérnek tűnik, majd később fekete-barna varasodás lesz.
Általában a súlyos égési sérülések általában az egész szervezetet érintik. Az elhalt szövet bizonyos mechanizmusokon keresztül veseelégtelenséghez vezethet.
Az égési sérülés következtében a testfolyadékok és fehérjék elvesztése miatt a szövetek már nem kapnak elegendő vért és oxigént. A betegek szédülésre panaszkodnak, vagy akár eszméletüket is elvesztik.
Az égés mértékétől függően a következő tünetek jelentkezhetnek:
Égési fok
Tünetek
I
Fájdalom, duzzanat (ödéma), bőrpír (erythema), égés, mint a napégés
II a
Erős fájdalom, hólyagosodás, a bőr rózsaszínűnek tűnik az égési sérülés helyén (rózsaszín sebágy), a haj még mindig szilárdan rögzítve van
II b
Kevesebb fájdalom, seb alapja sápadtabb, felhólyagosodik, könnyen eltávolítható a szőr
III
nincs fájdalom, a bőr száraznak, fehérnek és bőrszerűnek tűnik, nincs szőr.
Visszafordíthatatlan szövetelhalás (nekrózis) következik be.
IV
Teljesen fekete elszenesedett testrészek, fájdalommentesek
Forró
A viszkózus folyadékok jobban megtartják a hőt, és gyakran jobban károsítják a bőrt, mint például a víz. A különböző fokú égési sérülések általában egyszerre jelentkeznek. Gyakran láthatóak az úgynevezett kéregnyomok.
Inhalációs trauma
Forró gázok vagy levegő keverékek belélegzése károsíthatja a légutakat. Ez az úgynevezett inhalációs trauma általában kedvezőtlenül hat a beteg általános gyógyulási folyamatára.
Ilyen károsodásra utalnak a fej és a nyak égési sérülései, égett orr- és szemöldökszőrzet, valamint koromnyomok a torokban és a nasopharynxben. Az érintettek általában rekedtek, légzési nehézségeik vannak és kormot köhögnek.
Elektromos égési sérülések
Mivel a csontok nagy ellenállást mutatnak, a közeli izomszövetek általában elpusztulnak. Az elektromos égés súlyossága az áram típusától, az áram áramlásától és az érintkezés időtartamától is függ. A legtöbb esetben csak egy kicsi, nem feltűnő bőrseb van, amelyen keresztül elektromos áram jutott a szervezetbe.
Okai és kockázati tényezők
Égési sérülések és forrázások fordulnak elő, ha a testet extrém hőhatásnak teszik ki. A szövet 44 Celsius fok feletti hőmérsékleten elpusztul. Hosszan tartó hőhatás esetén a 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet elegendő. Az égési sérülés kialakulásában a hőmérséklet mellett jelentős szerepet játszik a hőhatás időtartama.
Égést vagy forrázást például a következők okoznak:
- Nyílt tűz, láng, tűz, robbanás: klasszikus égési sérülések
- Forrás/forró víz, gőz, olaj és egyéb folyadékok: Forrázás
- Forró fém, műanyag, szén, üveg: érintkezési égési sérülések
- Oldószerek és tisztítószerek, beton, cement: vegyi égés
- Villany a lakásban, nagyfeszültségű vezetékek, villámlás: elektromos égési sérülések
- Napozás, szolárium, sugárkezelések UV és röntgen segítségével: Sugárégés
Ezenkívül égési sérülést okozhat bizonyos növényekkel való érintkezés, például óriási disznófűvel vagy melegvizes palackokkal és fűtőbetétekkel.
A hő hatására a testsejtek sejtfehérje koagulálódik. A sejtek elpusztulnak, a környező szövetek pedig elpusztulhatnak (koagulációs nekrózis). Végül gyulladást elősegítő hírvivő anyagok (prosztaglandinok, hisztamin, bradikinin) és stresszhormonok szabadulnak fel, amelyek áteresztőbbé teszik az érfalakat (permeabilitás növekedés).
A folyadék a véráramból a szövetbe áramlik, és megduzzad. Ennek eredménye az úgynevezett ödéma. A folyadékszivárgás az erekből az első hat-nyolc órában a legmagasabb, és legfeljebb 24 óráig tart.
Hatások a testre
Az ödémaképződés során a keringő vér mennyisége (volumenhiány, hipovolémia) a véráramban csökken. Ennek eredményeként a szervek már nem kapnak elegendő mennyiségű vért és oxigént. Végső soron a veseelégtelenség és a bélrendszeri elégtelenség szív- és érrendszeri elégtelenséghez és halálhoz vezethet.
Utánégés
A vízvisszatartás következtében előfordulhat, hogy az égési sérülést körülvevő szövetek már nem jutnak elegendő oxigénhez, ami további sejtkárosodáshoz vezet. Az orvosok ezt utóégésnek nevezik. A szövetbe történő folyamatos folyadékáramlás miatt az égési sérülés mértékét általában csak egy nap múlva lehet teljes mértékben felmérni.
Égési sérülések: diagnózis és vizsgálat
- Hogyan keletkezett az égés?
- Mi okozta az égést (pl. nyílt tűz vagy forró tárgy)?
- Otthon vagy a munkahelyen történt az égés?
- Megégette magát forró vízen vagy forró zsíron, azaz leforrázott?
- Volt forró füst, mérgező gázok vagy korom a levegőben körülötted?
- Fájdalmaid vannak?
- Szédül, vagy rövid időre elvesztette az eszméletét?
Kisebb égési sérülések esetén háziorvosa vagy bőrgyógyásza a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépnie. Súlyos égési sérüléseket sürgősségi orvos, majd sebész kell kezelni.
Fizikális vizsgálat
A konzultáció után az orvos részletesen megvizsgálja a testet. Súlyos égési sérülések esetén, például ruhaégés után, az égési áldozatot teljesen levetkőztetik.
Az orvos mérni fogja a vérnyomást, a pulzust és a légzésszámot, valamint figyelemmel kíséri a szív teljesítményét, amelyet különösen az elektromos balesetek érintenek. Végül az orvos meghallgatja a tüdőt (hallgatás), vérmintát vesz, és röntgenfelvételt készít a tüdőről.
Tűpróba
Vérvizsgálat
Bizonyos vérértékek a gyulladásról, a vérveszteségről és a folyadékhiányról, valamint a légzésfunkcióról adnak tájékoztatást. Inhalációs trauma esetén általában magas a szén-monoxid szintje a vérben, ami különösen gátolja az oxigénszállítást.
Súlyos égési sérülések esetén emellett a vérben gyulladáskeltő anyagok (pl. interleukin IL-1,-2,-8 és tumor nekrózis faktor alfa) is kimutathatók. Mivel az égett áldozat az égési seb révén fehérjéket is veszít, súlyos égési sérülések esetén a vér fehérjetartalma csökken.
Míg a nátriumtartalom általában csökken, addig a káliumtartalom a sejtkárosodás miatt nő.
Bronchoszkópia légúti égési sérülések esetén
A légutak égési sérülései esetén az orvos bronchoszkópiát végez. Egy hajlékony, vékony cső segítségével, amelynek végén kamera található, az orvos láthatóvá teszi a mélyebb régiókat.
Inhalációs trauma esetén korom és fehéresszürke területek nyomai találhatók ott, ami azt jelzi, hogy a sejtek elhaltak. A tüdőnyálka (légcsőváladék) vizsgálata is esetleges égési sérülést jelez, ha abban például koromszemcséket talál az orvos.
Az égés mértékének becslése
Eszerint a karok a testfelület kilenc százalékát, a lábak, a törzs és a hát 18 százalékát (kétszer kilenc százalék), a fej és a nyak kilenc százalékát, a nemi szervek egy százalékát foglalják el.
A tenyérszabály szerint a páciens tenyere a teljes testfelület körülbelül egy százalékát teszi ki.
Mindkét szabály csak durva becslés, amelyet ki kell igazítani, különösen kisgyermekek és csecsemők esetében. Például egy csecsemő feje a testfelület 20 százalékát teszi ki, míg a törzs és a hát csak 15 százalékát.
Kísérő sérülések
A fizikális vizsgálat során az orvos egyéb sérüléseket, például csonttörést vagy belső vérzést keres, és szükség esetén további vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot vagy ultrahangot ír elő.
Ha az égési seb baktériumos fertőzésének gyanúja merül fel, a sebről tampont vesznek, és meghatározzák a pontos kórokozót. Mindig fontos a megfelelő tetanusz elleni védőoltás. Az alapimmunizálást követően legkésőbb tíz év elteltével emlékeztető oltás javasolt.
A betegség lefolyása és prognózisa
A csecsemők és a gyermekek érzékenyebbek az égési sérüléseket követő szövődményekre, mint a felnőttek. Az égés különösen életveszélyes, ha egy felnőtt testfelületének körülbelül 15 százaléka (legalább 2b fokozat) megsérül – a gyermekek nyolc-tíz százaléka veszélyeztetett.
Ha nem kezelik, a súlyos égési sérülések szív- és érrendszeri elégtelenséghez és halálhoz vezetnek.
A prognózis becslése
Két rendszer használható az égési áldozat gyógyulási folyamatának becslésére. Az elavultnak tekintett Banx-index magában foglalja az elégetett testfelület százalékos arányát a páciens életkorához. Ezen index szerint a túlélés valószínűsége száz feletti értékek esetén tíz százaléknál kisebb.
Pontosabb az úgynevezett ABSI pontszám, amely több tényezőt is figyelembe vesz. Az életkoron és mértéken túl a légúti égés megléte, a harmadfokú égési sérülések és a beteg neme is szerepet játszik.
Az ABSI pontszám azonban figyelmen kívül hagy bizonyos kockázati tényezőket. Ennek az az oka, hogy a legújabb orvosi tanulmányok szerint a nikotin és az alkoholfogyasztás az egyidejű vagy már meglévő állapotok, például cukorbetegség, elhízás, sebgyógyulási zavarok és a fertőzésekre való fokozott fogékonyság mellett a túlélési valószínűséget is csökkenti.
Gyógyulási kilátások
A 2. fokú égés körülbelül egy hónap múlva gyógyul, bár kifejezett hegek képződhetnek. Az 1. fokú égés viszont következmények nélkül gyógyul.
A sebgyógyulás során úgynevezett hipertrófiás hegek keletkezhetnek. Ez például akkor lehetséges, ha az égési hely hosszabb ideje gyulladt, vagy ha a seb mély.
Égési sérülés után lehetőség van az orvosnak szövetátültetésre a transzplantáció részeként (például 3. fokú égés esetén). Ez eltérő hegeket és eltérő bőrtónusokat eredményezhet.
Meddig van beteg vagy betegszabadság 1., 2., 3. vagy 4. fokú égési sérülés után, személyenként változik, mivel az időtartam többek között az égési sérülés súlyosságától is függ. A súlyos égési sérüléseket speciális központokban kell kezelni.
Megelőzés
Sok égési balesetet a figyelmetlenség okoz. A megelőzés különösen fontos szerepet játszik az elektromosság okozta égési sérülések esetén. A veszélyeztetett munkahelyek biztonsági intézkedéseit folyamatosan fejlesztik. A biztonsági óvintézkedésekre és a rendszeres karbantartási munkákra vonatkozó információk szintén az elektromos égési sérülések elleni védelemre irányulnak.
Ha kisgyerekek vannak a háztartásban, fontos, hogy forrón zárjuk be, nyissa ki a sütő ajtaját, és tegyük távol a forrásban lévő edényeket vagy az égő gyertyákat. Ez csökkenti a forrázás vagy égési sérülések kockázatát.
