A vizuális kéreg (vizuális kéreg) az agykéreg azon része, amely lehetővé teszi a látást. A nyakszirt lebenyében található agy. Meghibásodások a vizuális kéregben vezet a képfeldolgozás zavaraihoz, amelyek látómező hibákat eredményeznek.
Mi a vizuális kéreg?
A vizuális kéreg (vizuális kéreg) az agykéreg azon területét képviseli, ahol a képfeldolgozás a szemben kapott vizuális ingerektől a látottak komplex ábrázolásáig tart. Az occipitális lebeny legnagyobb részét elfoglalja agy. Korbinian Brodmann-ban agy térképen, a 17., 18. és 19. agyterületnek felel meg. A vizuális kéreg tovább oszlik az elsődleges vizuális kéregre (V1), valamint a másodlagos és harmadlagos vizuális kéregre. A főemlősökben, beleértve az embereket is, a sejt sűrűség a vizuális kéreg nagyon nagy. Vastagságuk azonban nagyon kicsi, embernél csak 1.5–2 milliméter. A 17. terület az elsődleges vizuális kéreget jelenti, és közvetlenül a látómező ellentétes felét jelenti. Retinotópos szerkezete is van. Ez azt jelenti, hogy a retinán feltérképezett pontok a vizuális kéregben is ugyanúgy vannak elrendezve. Mivel a 17. terület (elsődleges vizuális kéreg) szakaszos felépítésű, terület-striatának is nevezik.
Anatómia és felépítés
A vizuális kéreg az elsődleges, a másodlagos és a harmadlagos vizuális kéregre oszlik, amint azt korábban említettük. Az elsődleges vizuális kéreg kezdetben a retinából közvetített vizuális ingereket kapja a talamusz. Az elsődleges vizuális kéreg hat sejtrétegből áll. Az első két réteg úgynevezett Magno cellákat tartalmaz. Ezek a sejtek felelősek a mozgásérzékelésért. A következő négy réteget a Parvo cellák képviselik. A Parvo cellák kicsiek, és szín- és szerkezetábrázolással vezérlik az objektumok érzékelését. A idegdúc az elsődleges kéregben lévő sejtek úgy vannak elrendezve, mint a retina receptorai. Így az elsődleges kéreg azon sejtjei vannak, amelyek állítólag a fovea-t képviselik. A fovea a retina legélesebb látóterülete, ezért tartalmazza a legtöbb optikai receptort. A rétegekre osztás mellett oszlopokra osztás is létezik. Vannak orientációs oszlopok, dominancia oszlopok és hiperoszlopok. Az oszlopok lefelé haladó sejtjei ugyanúgy vannak elrendezve, mint a retinában feltérképezett pontok. Így minden orientációs oszlop csak a retina egy adott pontjának vonalára reagál. A vonalak rendszerét kontúrokban a környezet képeként rögzítik. A dominancia oszlop több orientációs oszlopból áll, amelyek különböző irányú vonalakkal rendelkeznek a retina ugyanazon pontján. Sőt, a domináns oszlopok az orientációs oszlopok mellett úgynevezett foltokból is állnak. A foltok a színre reagáló oszlopokat jelentik. A hiperoszlopok viszont ugyanazon látómező mindkét szemének domináns oszlopaiból állnak. Így mindegyikük két domináns oszlopból áll (szemenként egy). Az elsődleges vizuális kéregből a képinformáció további feldolgozás céljából két különböző úton jut tovább a másodlagos és az elsődleges vizuális kéregbe.
Funkció és feladatok
A vizuális kéreg feladata, hogy optikai ingereket fogadjon és azokat lépésről lépésre feldolgozza, úgy, hogy a környezetet leképezzék. Ebben a folyamatban az inger beérkezése után az információkat lebontják, elemzik, elvonják és rendezett formában továbbítják a következő feldolgozási szakaszba. Míg a primer vizuális kéregben zajló folyamatok nagyrészt ismertek, az információ további feldolgozása nem ilyen könnyen érthető. Az elsődleges vizuális kéregből az inger a dorsalis parietalis és a ventralis temporális úton keresztül közvetül. A parietális feldolgozó áramot a mozgás, valamint a helyzet érzékelésére használják, és Wo-folyamnak is nevezik. Az időbeli áramot a tárgyak szín-, minta- és alakérzékelés útján történő felismerésére használják. Ennek megfelelően a mi folyamnak is nevezik. A képfeldolgozás további folyamata során a képábrázolás, a reakció és a viselkedés közötti kapcsolatok egyre bonyolultabbá válnak. Nem csak az aktuális kép szolgál a cselekvés alapjául, hanem a emlékezet. Így a vizuális ábrázolásoknál hasonló folyamatok fordulnak elő, mint a képfeldolgozásnál.
Betegségek
Léziók a vizuális kéregben vezet a vizuális észlelés diszfunkciójához. A kudarctünetek attól függenek, hogy a vizuális kéreg mely területei kudarcot vallanak. Ha az elsődleges vizuális kéreg sérült, akkor látótér-hiány lép fel. A legrosszabb esetben teljes vakság előfordulhat. Ez a formája vakság kérgi vakságnak is nevezik. A vizuális út funkciója még mindig teljesen sértetlen, de a képinformációkat már nem továbbítják. Eszméletlenül a beteg továbbra is reagál a vizuális ingerekre, bár már nem lát semmit. Azonban még mindig képes megragadni és megnevezni a tárgyakat, amikor erre felszólítják. Ez feltétel köznyelven vaklátásnak nevezik. Amikor a másodlagos vagy harmadlagos vizuális kéreg meghibásodik, vakság nem fordul elő. A képet még mindig teljesen érzékelik. A személyekre vagy tárgyakra való hivatkozás azonban itt részben elvész. Mivel a képfeldolgozásnak ebben a szakaszában a vizuális érzékelés és az objektumok felismerése közötti komplex összefüggések irányíthatók, a személyeket vagy tárgyakat részben már nem lehet felismerni. Ez agnosia esete. Hallucinációk előfordulhat. Gyakran a másodlagos vagy a harmadlagos vizuális kéreg diszfunkciója szinesztéziát is eredményez, amelyben a különböző érzékszervi észlelések együttesen szubjektív érzetet alkotnak.