A vestibulospinalis reflex a agytörzs reflex, amelynek áramköre a vestibularis szervet és a nucleus vestibulares-t foglalja magában. A reflex aktiválása az extenzor izmok összehúzódását okozza, miközben gátolja a végtagok hajlító izmait. A decerebration merevségében a reflex előtérbe kerül.
Mi a vestibulospinalis reflex?
A agytörzs a reflex vestibulospinalis reflex néven ismert, áramköre a vestibularis szervet és a vestibulares magokat foglalja magában. reflexek a szervezetek változatlan motoros reakciói egy adott ingerre. Igaz reflex nem lehet elnyomni, és teljesen önkéntes ellenőrzés alatt állnak. A reflex kiváltó ingert az érzékszervi sejtek regisztrálják és gerjesztés formájában az afferens idegpályák mentén szállítják a központi idegrendszer, ahol efferens motorra kapcsolják idegek és a reflex ív végén eléri az érintett effektorokat vagy izmokat. A vestibulospinalis reflex vagy VSR ezt a mintát követi. A VSR a agytörzs reflex, amely a vestibulo-okuláris reflexhez hasonlóan a vestibulares magokon és a vestibularis szerven keresztül van bekötve. A reflex motoros válasza az extenzorok összehúzódásában van. Ezek a végtagok izmai, amelyek megvalósítják a végtagok meghosszabbítását. Ezzel szemben a hajlítók megfelelnek az izmoknak a hajlítás megvalósításához. Míg az extenzorokat a vestibulospinalis reflex összehúzza, a flexorokat egyidejűleg gátolja a VSR. A reflex a vesibularis szerv ingereire reagálva jelentkezik. Amikor ez a vestibularis szerv ingereket küld, amelyek egyensúlyhiányt jeleznek a központi felé idegrendszer, az idegrendszer a VSR aktiválásával stabilizálja a test testtartását. A reflex az egyik vestibularis reflex, amelyek a szem ellenőrzésére szolgálnak, fej, és a test helyzetét nyugalmi állapotban.
Funkció és feladat
A vestibulo-spinális reflex automatikus, akaratlan válasznak felel meg a testtartás stabilizálása érdekében. A reflexív első helye az egyensúlyi szerv stimulálása, tehát főleg a fej mozgalom. A reflexben nagy szerepet játszanak az úgynevezett vestibularis magok, amelyekben az egyensúlyi szerv afferensei vannak. Ezek az idegmagok szoros kapcsolatban vannak a gerincvelő. Amikor egy személy előre esik, ez a szoros kapcsolat lehetővé teszi a reflexív kompenzációs előrelépést a közelgő esés elfogására. A vestibularis reflexek a feltétel állásra és járásra, de ezeken a funkciókon kívül befolyásolják a nyak izmok és fej pozíció. Például a test elforgatása reflexet vált ki, amely kompenzáló fejmozgást eredményez az ellenkező irányba. Ily módon a vizuális tengely automatikusan stabilizálódik. A fej testhez viszonyított helyzetét a proprioreceptorok határozzák meg nyak, amelyek a labirintussal együtt testpozíció receptorokként válnak aktívvá. A nyak a reflexeket passzív fejforgatásokkal lehet kiváltani, és miután kiváltják, a végtagizmokra és a törzsizmokra hatnak. Ily módon a vestibularis reflexek szabályozzák a testet egyensúly a vestibulo-spinalis válaszok és a nyaki reflex kölcsönhatása formájában, ami viszont kihat a végtagok izmaira. A vestibulo-spinális reflex összesen négy idegsejten keresztül van bekötve. Amikor a test vagy a test egyetlen oldala hirtelen leesik, a vestibularis szervben lévő utriculus és sacculus makula szervek stimulálódnak. Ez megnöveli a haj sejtek. Ez a megnövekedett kisülési sebesség a glutamát be a szinaptikus hasadék a vestibulocochleáris ideg afferensei és a haj sejtek. Az első idegsejt afferens rostjai a négy vestibularis magra vetülnek. A vestibulospinalis reflex szempontjából különös jelentőséggel bír a vestibularis nucleus vestibularis lateralis, amely a reflexívben a második idegsejtnek felel meg. Innentől kezdve a reflex kapcsolódik a tractus vestibulospinalis első motoneuronjához, amely megfelel a reflexív harmadik neuronjának. Ez az idegsejt extrapiramidális hatású gerincvelő traktus az egyes gerincvelői szegmensekhez, és az elülső szarvban vetül a reflexív második motoneuronjához és negyedik neuronjához, amely a végtagok nyújtóihoz húzódik. A vestibulospinalis pályának keresztezhetetlen folyamata van. Ily módon a vestibularis szerv botlás közbeni egyoldalú süllyedése a kölcsönös nyújtók összehúzódását okozza. Másrészt, amikor az egész test lesüllyed, mivel a talaj teljesen süllyed, az ekstenzorok a test mindkét oldalán aktiválódnak. A tractus vestibulospinalis egyszerre okozza az alfa-motoneuronok gátlását. A vestibulospinalis reflex nem függ az agykéregtől.
Betegségek és rendellenességek
A decerebration az agytörzs és az úgynevezett telencephalon funkcionális leválasztásának orvosi fogalma, amely közvetlen traumás sérülés vagy az agyi ischaemia után bekövetkező koponyaűri nyomás növekedése következtében jelentkezhet, agyvérzésés daganatok. A decerebration kezdetén a vestibulospinalis reflex minden különösséggel megjelenik. Ez a jelenség jellemzi például a haldokló folyamatot. A haldokló végtagjainak nyújtói összehúzódnak, és a haldokló az úgynevezett decerebrációs merevségbe esik. A decerebration általában fix pupillákkal és tudatzavarral jár. A decerebration merevségében ezek a jelenségek a végtagok spasztikus extenzor testtartásával társulnak, amelyet az agytörzs megszakadása okoz a négy halomlemez területén. A leírt jelenségben a megszakított terület a nucleus ruber alatt és egyúttal a nucleus vestibularis lateralis felett fekszik. A megszakítás miatt a magruber már nem gyakorol gátló hatást az egyes extenzorok motoneuronjaira. Ennek következtében az extenzorok túlzott, gátlástalan aktivitása van, amelyet a tractus vestibulospinalis valósít meg. Az extenzor izmok hatalmas tónusa mellett a decerebration által érintettek veszteséget mutatnak egyensúly.
