Rövid áttekintés
- Lefolyás és prognózis: a betegség kialakulása néha éveken keresztül; a késői szövődmények, például magas vérnyomás és veseelégtelenség kezeletlen magas kockázata; gyakori visszaesések a terápia ellenére
- Tünetek: Maga az érszűkület tünetmentes; általában a magas vérnyomás miatt kísérő tünetek, mint például szédülés, fejfájás, hányinger, látászavarok, alacsony terhelési tolerancia, esetleg légszomj
- Okok és kockázati tényezők: Érelmeszesedés (artériák megkeményedése), veleszületett érfal szerkezeti hiba (fibromuszkuláris); fokozott elhízás, anyagcsere-betegségek, például cukorbetegség, dohányzás kockázata.
- Vizsgálatok és diagnózis: fizikális vizsgálat mellkas és has meghallgatásával, mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és/vagy számítógépes tomográfia (CT), beleértve az angiográfiát, vesescintigráfia, digitális kivonásos angiográfia
Mi az a veseartéria szűkület?
A vaszkuláris szűk keresztmetszet vagy egy- vagy kétoldali. Mivel a vesék fontos szerepet játszanak a vérnyomás szabályozásában, a beszűkült veseartéria sok esetben túlzottan magas vérnyomást (renovaskuláris hipertóniát) eredményez.
Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer (RAAS)
A juxtaglomeruláris apparátus speciális vese sejtjei először a renin fehérjehasító enzimet választják ki. A renin most az angiotenzinogént – a máj által termelt fehérjét – angiotenzin I-vé hasítja. Az utolsó lépésben egy másik enzim (angiotenzin-konvertáló enzimek) az angiotenzin I-et angiotenzin II-vé alakítja. Az angiotenzin II végül az erek összehúzódását okozza. Ez a vérnyomás emelkedését okozza.
Ennek a reakcióláncnak a veseartéria szűkület általi aktiválását az orvosok Goldblatt-effektusnak is nevezik.
Gyógyítható a veseartéria szűkület?
Az ezzel összefüggésben gyakran előforduló magas vérnyomás általában további betegségeket is eredményez, különösen a szív- és keringési betegségekben. Mivel az arterioszklerózist az adott veseartériában gyakran csak későn észlelik, és a kezelés már előrehaladott stádiumban nehézkes, a prognózis itt is lényegesen kedvezőtlenebb. A hipertónia gyakran a terápia ellenére is fennáll, és nem gyógyítható.
Elvileg azonban a veseartéria szűkülete fokozott kockázatot jelent annak, hogy a véredények a kezelés után újra eltömődnek.
A veseartéria-szűkület várható élettartama végső soron az érszűkület mértékétől és attól függ, hogy kezelik-e, és milyen korán.
Milyen tünetei vannak a veseartéria szűkületének?
A krónikus, azaz lassan kifejlődő veseartéria szűkület tünetei sok esetben nem specifikusak, mert az érintettek magát a beszűkült eret nem veszik észre. Bár a magas vérnyomás az érrendszeri elváltozás tipikus következménye, ez viszont gyakran eleinte alig okoz tüneteket. A betegség előrehaladtával a következő tünetek azt jelzik, hogy a vérnyomás túl magas:
- Szédülés
- fejfájás (főleg reggel)
- Idegesség
- Hányinger
- Látási zavarok
Ha az érelzáródás akutan, azaz hirtelen következik be, és mindkét veseartéria érintett lehet, ez a test megfelelő oldalán tartós és szúró fájdalommal érzékelhető. Az orvosok ezt oldalfájdalomnak nevezik. Ezen kívül vannak olyan jelek, mint a hasi fájdalom, láz, hányinger és hányás.
Hogyan kezelhető a veseartéria szűkület?
- A veseartéria legalább 70 százalékban szűkült.
- Magas vérnyomás esetén, ami gyógyszeres kezeléssel nehezen szabályozható.
- Hirtelen tüdőödéma alakul ki.
- Veseelégtelenség (veseelégtelenség) esetén.
- Fibromuszkuláris veseartéria szűkület (a megvastagodott érfal által okozott artériás szűkület) esetén
NAS műtét
- Percutan transzluminális vese angioplasztika (PTRA): Ennél a módszernél az orvosok egy keskeny, rugalmas csövet (katétert) helyeznek be a kérdéses véredénybe. A szűkület eltávolítására egy kis ballon segítségével kitágítják az érszakaszt (ballontágítás), vagy behelyeznek egy kis fémhálós csövet (stent), amely nyitva tartja a szűkült artériát.
Magas vérnyomás gyógyszeres terápiája
Ha a veseartéria szűkülete emelkedett vérnyomást okoz, az érintett egyének általában gyógyszeres kezelésben részesülnek. A cél a vérnyomás csökkentése a hosszú távú károsodások megelőzése és a meglévő tünetek enyhítése érdekében.
Egyéb választott gyógyszerek közé tartoznak az angiotenzin II receptor antagonisták és a renin inhibitorok, amelyek gátolják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszert (RAAS).
A véralvadást késleltető gyógyszerek (antikoagulánsok) mellett általában a sebészeti kezelési módszerek jelentik az egyetlen lehetőséget az akut veseartéria szűkület kezelésére.
Mi okozza a veseartéria szűkületét?
Az orvosok alapvetően megkülönböztetik a veseartéria szűkületének két formáját:
A veseartéria szűkületének (NAS/NAST) leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Az orvosok ezért arterioszklerózisos veseartéria-szűkületről, röviden ANAST-ról is beszélnek. Az esetek 75 százalékában ez okozza az érrendszeri elváltozásokat, és férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.
Fibromuscularis veseartéria szűkület:
A veseartériás szűkületek körülbelül 25 százaléka ennek a formának köszönhető. Általában fiatalabb, 30 év körüli nőket érint. Az érintettek körülbelül 60 százalékánál itt mindkét vese artériája beszűkült. A fibromuszkuláris veseartéria szűkület oka az érfal szerkezetének veleszületett hibája.
Kockázati tényezők és a megelőzés módjai
A dohányzás, az elhízás és a diabetes mellitus az erek meszesedésének kockázati tényezői. Bár a veseartéria szűkülete elvileg nem megelőzhető, csökkenthető az érrendszeri lerakódások kockázata:
- Ne dohányozz
- Tartsa fenn az egészséges testsúlyt, vagy csökkentse a súlyt, ha túlsúlyos
- Kezelje a cukorbetegséget és tartsa kontroll alatt, ha cukorbeteg
A legtöbb esetben a túl magas vérnyomás a veseartéria szűkületére utal. A háziorvos gyakran egy rutinvizsgálat során véletlenül veszi észre, hogy a vérnyomás feltűnően megemelkedett.
A következő jelek arra késztetik az orvost, hogy veseartéria szűkületre gondoljon:
- Magas vérnyomás 30 év körüli fiatal nőknél
- @ Magas vérnyomás 50 év feletti férfiaknál
- Hipertóniás válságok
- Hirtelen fellépő tüdőödéma
- Vesekárosodás bizonyítéka
Ha ez a gyanú beigazolódik, az orvos további vizsgálatokat ír elő. A veseartéria szűkületét a következő képalkotó eljárások segítségével lehet kimutatni:
Duplex szonográfia: Ez az ultrahangos eljárás a véredényen belüli véráramlást színesen láthatóvá teszi.
CT angiográfia (CTA): A számítógépes tomográfia szeletképet is készít a testről, amely az MRI-vel ellentétben nem mágneses térrel, hanem röntgensugarak segítségével készül. Az MRI angiográfiához hasonlóan kontrasztanyag teszi láthatóvá az ereket, és az orvos itt is háromdimenziós képet értékel.
