Piros-zöld Gyengeség: Leírás
A vörös-zöld hiány (anomalous trichromasia) a szem színlátási zavarai közé tartozik. Az érintettek különböző intenzitással ismerik fel a vörös vagy zöld színeket, és rosszul vagy egyáltalán nem tudják megkülönböztetni őket. Köznyelvben gyakran használják a vörös-zöld vakság kifejezést. Ez azonban nem helyes, mert vörös-zöld hiány esetén a vörös és a zöld látása még mindig eltérő mértékben van jelen. Ezzel szemben az igazi vörös-zöld vakságban (a színvakság egyik formája) az érintett egyének valójában vakok a megfelelő színre.
A vörös-zöld hiány fogalmába két látássérülés tartozik:
- Vörös látásromlás (protanomália): Az érintett egyének gyengébben látják a vörös színt, és nehezen tudják megkülönböztetni a zöldtől.
- Zöld látásromlás (deuteranomália): Az érintett egyének gyengébben érzékelik a zöld színt, és nehezen tudják megkülönböztetni a vöröstől.
Mindkét látási hiba genetikai hiba, amely befolyásolja az érzékszervi sejteket a színlátáshoz.
Érzékszervi sejtek és színlátás
A színlátás egy rendkívül összetett folyamat, amelynek lényegében három fontos változója van: a fény, az érzékszervi sejtek és az agy.
Minden, amit napközben látunk, különböző hullámhosszú fényt tükröz. Ez a fény három különböző fényérzékelő sejtet ér el a retinában (retina vagy a szem belső bélése):
- Zöld kúpos cellák (G kúpok vagy M kúpok a „közepes”, azaz közepes hullámú fényhez)
- Vörös kúpsejtek (R kúpok vagy L kúpok a „hosszú”, azaz hosszúhullámú fényhez)
Egy rodopszin nevű pigmentet tartalmaznak, amely az opszin fehérjéből és a kisebb molekulájából, a 11-cisz-retinálból áll. Az opszin azonban a kúp típusától függően kissé eltérő szerkezetű, ezért különböző hullámhosszú fény gerjeszti – ez a színlátás alapja: A kék kúpokban lévő opszin különösen intenzíven reagál a rövidhullámú fényre (kék tartomány), a zöld kúpok közül különösen a középhullámú fényre (zöld tartomány), a vörös kúpoknál pedig főleg a hosszúhullámú fényre (piros tartomány).
Így minden kúpos cella egy meghatározott hullámhossz-tartományt fed le, a tartományok átfedik egymást. A kék kúpok a legérzékenyebbek 430 nanométer körüli hullámhosszon, a zöld kúpok 535 nanométernél, a vörös kúpok pedig 565 nanométernél. Ez lefedi a teljes színspektrumot a vöröstől a narancsig, a sárgától, a zöldig, a kéktől a liláig vissza a vörösig.
Több millió különböző színárnyalat
Mivel az agy körülbelül 200 színtónust, körülbelül 26 telítettségi tónust és körülbelül 500 fényerőszintet képes megkülönböztetni, az emberek több millió színtónust képesek érzékelni – kivéve, ha egy kúpos sejt nem működik megfelelően, mint például a vörös-zöld hiány esetén.
Vörös-zöld hiány: a kúpsejtek gyengülnek
Vörös-zöld hiány esetén a zöld vagy vörös kúpok opszinja nem működik teljesen. Ennek oka a szerkezetének kémiai változása:
- Vörös-zöld hiány: az R kúpok opszinja nem 565 nanométernél a legérzékenyebb, de érzékenységének maximuma a zöld felé tolódott el. Ezért a vörös kúpok már nem fedik le a vörös szín teljes hullámhossz-tartományát, és erősebben reagálnak a zöld fényre. Minél jobban eltolódik az érzékenységi maximum a zöld kúpok felé, annál kevesebb vörös árnyalat észlelhető, és annál gyengébb a vörös és a zöld megkülönböztetése.
- Zöld látáshiány: Itt fordítva van: A G kúpok opszinjának érzékenységi maximuma a vörös hullámhossz-tartományba tolódik el. Így a zöld kevesebb árnyalata érzékelhető, és a zöld gyengébb megkülönböztethető a vöröstől.
Piros-zöld károsodás: Tünetek
A normál látású emberekhez képest a vörös-zöld hiányossággal rendelkezők összességében sokkal kevesebb színt érzékelnek. Bár normális látásuk van a kék és a sárga különböző árnyalataira, a vöröset és a zöldet kevésbé látják tisztán. A vörös-zöld hiány mindig mindkét szemet érinti.
Az, hogy az érintettek milyen mértékben képesek még felismerni a színeket, a vörös-zöld hiányosság súlyosságától függ: Ha például az R kúpok hullámhossz-tartománya csak kismértékben tolódik el a G kúpokhoz képest, az érintettek vöröset, ill. viszonylag jól zöld, alkalmanként, valamint normális látású személy. Minél jobban átfedik azonban a G és R kúp hullámhossz-tartománya, annál kevésbé ismeri fel az érintett a két színt: sokféle árnyalatban írják le őket – a barnássárgától a szürke árnyalatokig.
Vörös-zöld hiány: okok és kockázati tényezők
A vörös-zöld hiány genetikai eredetű, így mindig veleszületett:
A vörös-zöld hiánya több férfit érint, mint nőt
Mindkét opszin gén az X kromoszómán található, ezért a vörös-zöld hiány sokkal gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél: a férfiaknak csak egy X kromoszómája van, míg a nőknek kettő. Az egyik opszin gén genetikai hibája esetén a hímnek nincs alternatívája, míg a nőstény visszaeshet a második kromoszóma ép génjére. Ha azonban a második gén is hibás, akkor a vörös-zöld látászavar is megjelenik a nőnél.
A számok azt mutatják, hogy ez ritkán fordul elő: a férfiak körülbelül 1.1 százaléka és a nők 0.03 százaléka mutat vöröslátáshiányt. A zöldlátás romlása a férfiak mintegy öt százalékát, a nők 0.5 százalékát érinti.
Piros-zöld hiány: vizsgálatok és diagnózis
A vörös-zöld gyengeség diagnosztizálásához a szemész először részletesen beszél Önnel (kórtörténet). Például a következő kérdéseket teheti fel:
- Ismer valakit a családjában, akinek vörös-zöld hiánya van?
- Csak a kéket és a sárgát, valamint a barna vagy a szürke árnyalatait látod?
- Láttál már pirosat vagy zöldet?
- Csak az egyik szemével nem lát vöröset és zöldet, vagy mindkét szeme érintett?
Színlátás tesztek
A paneleket a szeme elé kell helyezni, körülbelül 75 centiméter távolságra. Most az orvos arra kéri, hogy mindkét szemével vagy csak az egyik szemével nézze meg az ábrázolt figurákat vagy számokat. Ha az első három másodpercen belül nem ismer fel egy alakot vagy számot, az eredmény „hibás” vagy „bizonytalan”. A helytelen vagy bizonytalan válaszok száma vörös-zöld rendellenességre utal.
A Color-Vision-Testing-Made-Easy-Test (CVTME-teszt) három éves kortól alkalmas gyermekek számára. Nem számokat vagy bonyolult ábrákat jelenít meg, hanem egyszerű szimbólumokat, például köröket, csillagokat, négyzeteket vagy kutyákat.
Vannak színtesztek is, például a Farnsworth D15 teszt. Itt a különböző színű kalapokat vagy chipseket kell válogatni.
A vöröslátás vagy zöldlátás hiányának diagnosztizálásának másik módja egy speciális eszköz, az úgynevezett anomaloszkóp. Itt a páciensnek egy csövön keresztül egy kettévágott körre kell néznie. A kör felei különböző színűek. A páciensnek a forgó kerekek segítségével most meg kell próbálnia a színeket és azok intenzitását összehangolni:
Piros-zöld gyengeség: Kezelés
Jelenleg nincs kezelés a vörös-zöld hiányra. A csak enyhe vörös-zöld gyengeségben szenvedőknek a szemüveg vagy színszűrős kontaktlencse segíthet. Elektronikus eszközökön (például számítógépeken) a színlátászavarban szenvedők olyan színeket választhatnak ki a vezérlőpulton, amelyeket nem tudnak könnyen összekeverni.
Vörös-zöld hiány: lefolyás és prognózis
A vörös-zöld hiányossága nem változik az élet során – az érintett egyének egész életük során nehezen vagy egyáltalán nem tudják megkülönböztetni a vöröset a zöldtől.
