Rövid áttekintés
- Mi az a garatrák? Daganatok a garat területén, többnyire a nyálkahártya mutáns sejtjei
- Tünetek: Egyoldali duzzadt nyirokcsomók, amelyek nem okoznak fájdalmat, rekedtséget, nyelési nehézséget, az érintett területtől függően orrüreg- vagy fülfájás
- Kezelés: műtét, sugárterápia, kemoterápia, célzott terápiák
- Okai: Korábbi rákmegelőző elváltozások, alkohol- és nikotinfogyasztás, vírusos betegségek.
- Diagnosztika: laringoszkópia, képalkotó technikák, szövetminták vizsgálata
- Megelőzés: alkohol és nikotin kerülése, immunrendszer erősítése
Mi a torokrák?
A garatkarcinómák a garat azon területe alapján különböztethetők meg, ahol előfordulnak:
- Felső szakasz: a felső garat a nasopharynx. Van egy felső és egy alsó fala. Míg a felső fal a kemény és lágy szájpad találkozási pontja és a koponya alapja között húzódik, az alsó fal a lágy szájpad felső felülete. A rákot orrgaratráknak vagy orrgaratráknak nevezik.
- Középső garat terület: ez a szájüreg mögötti garat területére vonatkozik, amely a száj szélesre tárásával látható. Az orvosok mesopharynxnek vagy oropharynxnek hívják. Ez nem csak a garat hátsó falát foglalja magában, hanem a mandulákat és a lágy szájpadlás elülső felületét is. Az oropharyngealis karcinómák leggyakrabban a mandulák környékén fordulnak elő. Az oropharynx a torokrák által leggyakrabban érintett terület.
Hogyan lehet felismerni a garatrákot?
A korai stádiumban a garatkarcinóma ritkán észlelhető a tünetek miatt. Csak ha a betegség lassan terjed, észrevehető változások következnek be. Gyakran a nyaki nyirokcsomók duzzanata az első garatrák tünet, és a rák gyanúja különösen erős, ha a nyirokcsomók nem fájnak, és csak az egyik oldalon vannak megnagyobbodva. Ezenkívül a jelek attól függenek, hogy a torokban melyik régió érintett. A tünetek különböző kombinációkban jelentkeznek.
Nasopharyngealis carcinoma
Bár a nasopharyngealis karcinóma gyakran nagyon eltérő tünetekhez vezet, ezek általában nem a korai stádiumban jelentkeznek, hanem csak a betegség előrehaladtával. A garatrák megjelenése általában nem játszik szerepet az érintett személy önmegfigyelésében, mivel ezek a testrészek alig látszanak a tükör előtt. A garatrák ezen formájának lehetséges jelei a következők:
Elképzelhető, hogy a garatrák a garat és a középfül kapcsolatában terjed. Ezt Eustach-csőnek vagy Eustachian-csőnek (Tuba Eustachii) nevezik. Ez gyakran a középfülgyulladáshoz hasonló panaszokat vált ki, azaz halláscsökkenés és kellemetlen nyomásérzés a fülben, ami gyakran fájdalommal jár, vagy fülzúgás alakul ki. Ha a panaszok egyoldalúak, akkor különösen nagy a rosszindulatú betegség gyanúja.
A garatrák gyakran károsítja a koponya alapját is. Ha szükséges, ez bizonyos koponyaidegek bénulásával jár. Ennek eredményeként az érintettek fej- és arcfájdalmat szenvedhetnek, vagy kettős képet láthatnak (diplopia). Sok esetben zsibbadás és látásvesztés lép fel.
Oropharyngealis carcinoma
A hangsúly a szájüreg mögötti garatterületen van. Már a korai stádiumban is megváltozik a nyálkahártya megjelenése a garatrák következtében. A bőrpírt, duzzanatot és későbbi kinövéseket vagy akár sebeket azonban ritkán veszik észre az érintettek, hacsak nem járnak más tünetekkel.
Ismét a nyak vagy a fej területén a megnagyobbodott nyirokcsomók a korai felismerés fontos jelei.
Ennek előrehaladtával torokfájás lép fel, amely a fülbe sugározhat.
Ha a torokrák tovább terjed, a növedékek gyakran nyelési nehézséget okoznak.
A szokatlan rossz lehelet a karcinómára is utal.
Hypopharyngealis carcinoma
A hypopharyngealis carcinoma szintén általában nem észrevehető a korai szakaszban. Ez megnehezíti a korai felismerést, bár a gyors diagnózis jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit.
- Csak amikor a növedékek megnagyobbodnak, a betegek gyakran érzik azt az érzést, hogy „gombóc van a torokban”. Megköszörülik a torkukat anélkül, hogy az bármi jót tenne. A következő lépésben a nyelés nehézkessé válik.
- Ha a rák megtámadja a hangszálakat, általában rekedtség lép fel.
- A légszomj a torokrák lehetséges tünete is.
- Ha szükséges, az érintettek elszíneződött vagy fájó területeket fedeznek fel a torokban.
- A rossz lehelet gyakori kiegészítő tünet.
- A szenvedők köpet köhögnek fel, amely néha vért tartalmaz.
Mikor kell orvoshoz fordulni, ha torokrák gyanúja merül fel?
A fenti tünetek nem kizárólag a torokrákra jellemzőek. A legtöbb esetben az olyan jeleknek, mint a nyelési nehézség, a rekedtség vagy a torokfájás, ártalmatlan okai vannak. A megfázás vagy influenza mellett helyi gyulladások vagy allergia is lehetséges kiváltó ok.
Hogyan néz ki a torokrák? Sok tipikus tünetekkel küzdő beteg teszi fel magának ezt a kérdést a tükör előtt állva. A legtöbb esetben azonban ártalmatlan betegség áll a feltételezett garatrákos tünetek mögött, és az elváltozások egyébként is ritkán észlelhetők. Ha azonban valójában garatkarcinómáról van szó, a korai diagnózis még fontosabb.
A gyógyulás esélyei általában nagyon jók a korai szakaszban. Ráadásul a műtétek például sokkal kisebbek és kevésbé megterhelőek. Ennek ellenére a szakemberek többször tapasztalják, hogy az érintettek figyelmen kívül hagyják a tüneteket, mert félnek a rákdiagnózistól – és időt veszítenek a hatékony terápiára.
Gyógyítható a torokrák?
Az alsó garat és a nasopharynx daganatai esetében a betegek körülbelül 40 százaléka (hypopharyngealis carcinoma) és körülbelül 40-50 százaléka (orrgaratrák) a diagnózis után öt évig él. Az oropharyngealis karcinóma esetében a számok valamivel jobbak, 50-60 százalék. Ezek a számok azonban semmit sem mondanak a garatrák várható élettartamáról. Ennek az az oka, hogy a betegség teljesen gyógyítható, ha kellő időben kezelik.
A kezelés három módja áll rendelkezésre: műtét, sugárterápia és gyógyszeres kezelés. Az onkológusok ezeket a lehetőségeket egyenként állítják össze, és az egyes betegek helyzetéhez igazítják.
Sebészet
A torokrák leghatékonyabb kezelése a daganatszövet teljes eltávolítása műtéttel. Hogy ez pontosan mit jelent, az a torokrák helyétől és terjedésétől függ. Egyes betegeknél elegendő, ha a sebészek eltávolítják a torok egy kis részét. Másoknál a garat nagyobb részeit kell kioperálni.
Ha a rák a gégét érintette, akkor azt részben vagy teljesen eltávolítják. A beteget kezelő orvosok ezt igyekeznek elkerülni, hogy a lehető legtöbb funkciót megőrizzék ezen a testrészen, hogy a páciens ezután mesterséges támogatás nélkül is tudjon lélegezni, nyelni és beszélni.
Minimálisan invazív eljárások gyakran lehetségesek. Ebben az úgynevezett kulcslyuk-műtétben az orvos apró bemetszéseken keresztül helyezi be a műszereket, és egy kis kamerán keresztül irányítja azokat. Különösen kíméletes műtéti technikaként lézer áll rendelkezésére, amellyel a beteg szöveteket távolítja el (lézeres mikrosebészet).
Ha a garat vagy a gége nagyobb területeit kell eltávolítani, a lézer általában nem elegendő, ezért a sebész ezután a hagyományos műtéti eljárásokhoz folyamodik. Szükség esetén az eltávolított garat egy részét a páciens saját szövetének felhasználásával rekonstruálja, annak funkcionalitásának megőrzése érdekében. A szövetet például az alkar bőréből veszik.
A betegeknek gyakran szükségük van egy képzési időszakra ezt követően, mielőtt ismét önállóan tudnak beszélni és nyelni. Ha az orvosnak teljesen el kell távolítania a gégét, akkor utána mesterséges segédeszközökre van szükség.
Sugárkezelés
A sugárterápia (sugárterápia) során az egészségügyi szakemberek az ionizáló sugarakat közvetlenül a beteg szövetre irányítják. A cél az, hogy a sejteket olyan súlyosan károsítsák, hogy elhaljanak és leálljanak az osztódásuk. A sugárterápia az egészséges szöveteket is megtámadja. Bár ez egy bizonyos mértékig regenerálódik, ennek a torokrák kezelésénél még mindig nagyon fontos, hogy lokálisan korlátozzuk a rákos sejtek támadását, és ne válasszunk túl nagy adagot.
A korai szakaszban a sugárterápia elegendő lehet egyedüli kezelési módszerként. Általában azonban kemoterápiával kombinálva alkalmazzák, vagy az orvos műtét után alkalmazza a megmaradt rákos sejtek eltávolítására.
Kemoterápiák és célzott terápiák
A rákgyógyászatban még viszonylag újnak számítanak az úgynevezett célzott terápiák. Azért hívják őket ilyennek, mert szelektívebben támadnak. Emiatt kevesebb mellékhatásuk van. A nyálkahártyából kiinduló torokrák esetében a cetuximab fontos hatóanyag. Ez egy úgynevezett monoklonális antitest. Leegyszerűsítve, blokkol egy adott jelátviteli útvonalat, amelyre a tumorsejteknek növekedniük kell.
Hogyan diagnosztizálják a torokrákot?
A diagnózis során az orvos ellenőrzi, hogy valóban a garatrák okozza-e a tüneteket. A következő lépésben azt vizsgálja, hogy milyen mértékben terjedt már el a garatrák. Emellett laboratóriumi vizsgálatokkal megállapítja, hogy a humán papillomavírus (HPV-16) lehet-e a rák oka. Ez befolyásolhatja a terápia kiválasztását. Lényegében ez történik, amikor a garatrákot diagnosztizálják:
Gégetükrözés: Az orvos tükrökkel szemrevételezi a torkot, több tükröt használ, amelyeket egymás ellen fordít, hogy úgymond a sarkon nézzen (indirekt gégetükrözés). Alternatív megoldásként úgynevezett nagyító laringoszkópot használ. Ez egy olyan típusú cső, amelynek végén van egy prizma, amelyet az orvos különböző irányokba fordít. Ha ezek a vizsgálatok megerősítik a torokrák gyanúját, általában direkt gégetükrözés következik altatásban. Ehhez az orvos egy csövet nyom a garatba, rögzíti és egy másik csövet vezet át kamerával.
Szövetmintavétel (biopszia): A gégetükrözés során az orvos gondosan szövetmintát vesz, amelyet később a laboratóriumban elemeznek. Többek között ez határozza meg, hogy a garatkarcinóma mennyire agresszív, és hogy a HPV-16 részt vett-e a kialakulásában.
Hogyan alakul ki a torokrák?
A garatrák akkor alakul ki, amikor a garat egészséges sejtjei rosszindulatú rákos sejtekké mutálódnak, amelyek ellenőrizhetetlenül növekednek. A genetikai anyag genetikai változásai a felelősek. Nem teljesen világos azonban, hogy ezek hogyan keletkeznek. Ezért nem lehet megnevezni a garatrák okait. Az orvostudomány azonban azonosított néhány kockázati tényezőt:
A nyálkahártya bizonyos elváltozásait a garatrák előfutárának tekintik. Ide tartozik az úgynevezett fehér kalluszbetegség (leukoplakia), amelyben a nyálkahártya réteg megvastagodik. A torokban lévő fehéres foltokról lehet felismerni.
Kapcsolat van a garatkarcinóma kialakulása és bizonyos vírusok által okozott fertőzések között. Ezek a humán papillomavírus (HPV-16) és az Ebstein-Barr vírus (EBV). A HPV szexuális úton terjed, és a vizsgálatok kimutatták, hogy a gyakori orális szex növeli a torokrák kockázatát.
Megelőzés
A garatrák megelőzése nem lehetséges egészen addig, amíg a pontos okokat meg nem határozták. A genetikai változásokat nem mindig lehet megakadályozni. Azonban jelentősen csökkentheti a karcinóma kialakulásának valószínűségét, ha odafigyel a mértékletes alkoholfogyasztásra és a dohányzás mellőzésére. Segít megelőzni a . Ennek legfontosabb tényezői a következők:
- kiegyensúlyozott étrend
- rendszeres testmozgás
- elegendő alvás
- nem túl sok stressz
