Tünetek
Az egyetlen tünete stressz inkontinencia kontrollálatlan és öntudatlan vizelés a mindennapi életben. Az érintettek azonnal megérzik a vizeletet, ha nagy mennyiséget adnak ki, és csak akkor, amikor a következő WC-látogatás kisebb mennyiségekre történik. Az ezzel járó körülmények stressz inkontinencia a betegség három különböző fokának eredménye. A vizelet szivárgását néha köhögés okozza, de néha fekve is.
Diagnózis
A részletes anamnézis meghatározó információt nyújt a betegség diagnosztizálásához stressz inkontinencia. A betegek gyakran kis mennyiségű vizeletszivárgást észlelnek röviddel a fizikai aktivitás után. Ebben az esetben érdekes a diagnózis szempontjából az elmúlt napokban a vizelés gyakoriságának és mennyiségének részletes felsorolása.
If inkontinencia nagymértékben megnövekedett vizeletképződés kíséri, az ok másutt kereshető. Ezután az orvos elvégezheti a fizikális vizsgálat a nemi szervek régiója. Ezen kívül van egy ultrahang az alsó húgyutak vizsgálata, valamint digitális rektális vizsgálat.
Az úgynevezett „pad teszt” információval szolgálhat a mértékéről inkontinencia. Ebben a tesztben egy korábban lemért párnát viselnek, majd több mozgássorozatot hajtanak végre. Ezek tartalmazzák futás, lépcsőzés, köhögés, ugrás és egyéb mozgások.
Ezután megmérik, hogy mennyi vizelet melyik törzsön kívül akaratlanul ürül. A stressz mértéke inkontinencia az önkéntelen vizeléshez vezető terhelés súlyosságától függ. Az 1. fokozat a nagyobb terheléseket jelenti.
Ide tartozik a súlyos emelés, de a köhögés, a tüsszentés vagy a nevetés is. Különösen az utolsó három tevékenység során a test nyomást gyakorol a hasra, ami megterheli a hólyag. Ez okozza a hólyag hogy megnyomja a vizeletet és a hólyagot nyak az izom nem bírja ezt a nyomást.
A 2. fokozat a stressz inkontinencia további progresszióját jelenti. A hasüregben még kis nyomásnövekedés is befolyásolja a hólyag oly módon, hogy a medencefenék az izmok nem tudják visszatartani a vizeletet. Ez a szakasz magában foglalja az összes gyorsabb testmozgást és erőfeszítést.
Például felállni, leülni, sétálni és ugrani. A 3. fokozat a stressz inkontinencia utolsó szakaszát jelenti, ahol alig szükséges stressz. A könnyed mozgások elegendőek a kontrollálatlan vizelés kiváltására. A mozgás nélküli fekvés és fekvés közbeni inkontinencia szintén ebben a szakaszban számítandó.
Kezelés
A stressz inkontinencia és a medencefenék az izmok általában nagyon jól kezelhetők. A számos konzervatív terápiás megközelítés már jó eredményeket kínál, de sebészeti eljárásokat is alkalmaznak. A konzervatív terápia célja a gyenge hólyag erősítése nyak izmok és medencefenék izmok általában.
Ezt célzottan lehet elérni medencefenék edzés vagy gyógyszeres kezeléssel. Sok új terápiás megközelítés létezik medencefenék edzés. Ezek közé tartozik az elektrostimuláció, a hüvely súlya, a torna gyakorlatok és még sok más.
Ezek a gyakorlatok pontos utasításokat igényelnek a kezelőorvostól a helyes végrehajtáshoz. A gyógyszeres kezelés adható ösztrogénekkel vagy bizonyos antidepresszánsokkal. Mindkettő a medencefenék izmainak fokozott összehúzódását okozza.
A stressz inkontinencia esetén csak akkor lehet megfontolni a műtéti kezelést, ha a konzervatív lehetőségek kimerültek. Sok esetben a medencét és a medence szerveit szalagok vagy hurkok támasztják alá, hogy enyhítsék a medencefenék izmainak nyomását. A húgyhólyag is támogatott és megerősített.
A szövet is befecskendezhető kollagén a kismedencei szervek tartásának erősítésére és az izmok enyhítésére. A hólyag alá helyezett mesterséges lezárási mechanizmusok ritkábbak. Az izomgyengeség elektrostimulációja és gyógyszeres kezelése mellett az inkontinencia célzott gyakorlatokkal orvosok vagy gyógytornászok felügyelete mellett kezelhető.
Valószínűleg a legegyszerűbb gyakorlat ülve is elvégezhető. Ehhez a záróizom izom húgycső tudatosan és a lehető legerősebben feszül. Ezt a feszültséget legfeljebb 10 másodpercig tartják.
Ha többször megismétli ezt a feszültséget, akkor hagyjon némi időt az izomnak a felépülésre. Ily módon a gyakorlat naponta többször és bárhol elvégezhető, akár utazás közben is. Csak a medencefenék izmainak megfeszítésére kell ügyelni, a farizmok használatára pedig ne.
Fekve vagy állva ellenőrizhető, hogy a farizmok sem feszülnek-e meg. Egy további gyakorlatban, amely fekvés közben történik, a különböző izmokat egymás után kell megfeszíteni. Először a hasizmok összehúzódnak, majd a farizmok és végül a medencefenék izmai.
Ez nem csak az izmokat erősíti, hanem érzést és kontrollt is nyújt az egyes izomcsoportok felett. A további gyakorlatok az alapgyakorlat variációi. Ezután a záróizomzatot különféle helyzetben kell meghúzni, például guggolni, keresztben ülni vagy állni. A helyzet megváltoztatásával az ember új kontrollt nyer az izom felett a mindennapi helyzetekben. Ezenkívül az izom ereje megnő az ismételt megfeszülés miatt.
