Sárgaság (icterus): jelek és okok

Rövid áttekintés

Leírás: A bőr, a nyálkahártya és a szem sclera besárgulása a lerakódott bilirubin miatt. A sárgásbarna pigment a régi vörösvértestek lebomlásának melléktermékeként képződik.
Okok: pl. májgyulladás (hepatitisz), májzsugorodás, májrák és májáttétek, epekő, epeúti daganat, sarlósejtes vérszegénység, műszívbillentyűk, jobb szívelégtelenség, mérgezés, bizonyos gyógyszerek.
Mikor kell orvoshoz fordulni? Mindig – különösen, ha a bőr, a nyálkahártyák vagy a szemek sárgulását egyéb figyelmeztető jelek kísérik, mint például sápadt vagy zsíros széklet, sötét vizelet, fáradtság, kimerültség, teljesítménycsökkenés, étvágytalanság, nem kívánt fogyás, ascites, láz , zavartság, tájékozódási zavar, erős rossz lehelet.
Diagnózis: interjú a kórelőzmény (anamnézis) összegyűjtésére, fizikális vizsgálat, vérvizsgálat, képalkotó eljárások, például ultrahang.

Sárgaság: Leírás

A sárgaság (icterus) nem betegség, hanem tünet. A bőr, a nyálkahártya és a szem sárgulására utal. Gyakran előfordul, hogy a májgyulladást (hepatitist) tévesen a sárgasággal azonosítják.

A vörösvértestek (eritrociták) lebomlása szerepet játszik a sárgaság kialakulásában:

A vörösvértestek élettartama körülbelül 120 nap. Ezt követően a májban és a lépben lebomlanak. Ennek a folyamatnak a mellékterméke a bilirubin. Ez a sárgásbarna pigment vízben oldhatatlan. Ahhoz, hogy a vérrel együtt eljusson, a nagy fehérjemolekulához, az albuminhoz kötődik – ezt az orvosok indirekt bilirubinnak nevezik. A májban a bilirubin felszabadul, és a glükuronsavhoz kötődve válik vízoldhatóvá. Ebben a formában direkt bilirubinnak nevezik.

Bilirubin lerakódás a szövetben

A bilirubin koncentrációja a vérben általában alacsony. Bizonyos tényezők azonban növelhetik a bilirubinszintet. Ha az értékek 2 mg/dl (milligramm per deciliter) fölé emelkednek, a festék lerakódik a szövetben. Ez elsősorban a szemen válik láthatóvá: a normál esetben fehér sclera sárgává válik. Ha a vér bilirubinkoncentrációja tovább emelkedik, a bőr és a nyálkahártyák is sárgulnak.

A sárga elszíneződés mellett a viszketés jellemző a sárgaságra. Súlyos hiperbilirubinémia esetén még a szervek is sárgák lehetnek.

Sárgaság: okai

A máj fontos szerepet játszik a sárgaság kialakulásában, mivel a bilirubint ott kémiai úton feldolgozzák, és továbbítják az epehólyagba további feldolgozás céljából. Mindazonáltal a májbetegség nem feltétlenül okozza a sárgaságot. Az okokat ezért három szempont szerint osztják fel:

Ha a máj nem képes gyorsan lebontani az indirekt bilirubint, az lerakódik a szövetekben, ami a bőr és a szemek jellegzetes sárgulását eredményezi. Mivel az ok nem magában a májban rejlik, hanem az upstream folyamatokban, az orvosok ezt a sárgaságot „prehepatikusnak” is nevezik.

Általában olyan vérbetegségek okozzák, amelyekben a vörösvértestek nem élnek olyan sokáig, mint normálisan, ezért gyakrabban bomlanak le. Az ilyen betegségek egyik példája a sarlósejtes vérszegénység. A mesterséges szívbillentyűk, vírusfertőzések, méreganyagok és bizonyos gyógyszerek azonban csökkenthetik a vörösvértestek élettartamát.

2. máj icterus

Vírusos hepatitis: A hepatitis vírusok (hepatitis A, B, C, D vagy E) gyakran okoznak akut májgyulladást. A tünetek közé tartozik a fáradtság, fogyás, kimerültség, hányás, hányinger, hasi fájdalom és sárgaság. Jellemző a széklet és a vizelet elszíneződése is: a széklet világos, a vizelet pedig sötét színű. Ha az akut hepatitis krónikus hepatitissé alakul, az májcirrózishoz és májrákhoz vezethet. A mai napig a hepatitis B az emberiség egyik leggyakoribb fertőző betegsége. A hepatitis A és B elleni védőoltások védelmet nyújthatnak a fertőzések ellen.
Májcirrhosis: A krónikus májbetegségek megváltoztathatják a máj felületét. Ez a szerv átépüléséhez vezet, kiterjedt hegesedéssel. A máj egyre kevésbé tudja ellátni funkcióit. A májcirrózis fő okai az alkoholfüggőség és a vírusos hepatitis. A tünetek nagyon későn jelentkeznek, de kezelés nélkül halálhoz vezetnek. Az egyetlen terápia a májátültetés.
Májáttétek: A máj a szervezet anyagcseréjének központi szerve. Ezért, ha egy rákos daganat a szervezetben bárhol (pl. a bélben) található, gyakran leányáttétek alakulnak ki a májban.
Mérgezés: A mérgező gombák vagy mérgező vegyi anyagok fogyasztása súlyosan károsíthatja a májat – akár májelégtelenséget is okozhat.
Gyógyszerek: Sok gyógyszert a májban dolgoznak fel, és átmeneti sárgaságot okozhatnak.
Terhesség: A sárga szem és a sárga bőr terhesség alatt terhességi mérgezést (gesztózist) jelezhet. Mögötte azonban zsírmáj is állhat.
Jobb oldali szívelégtelenség: Jobb oldali szívelégtelenség esetén a vér visszajuthat a májba, és károsíthatja az ott található sejteket. Az érintett egyéneknél enyhe sárgaság alakul ki sárga szemekkel és vízvisszatartással a lábakban és a hasban.
Sárgaláz: A trópusi területeken elterjedt a szúnyogok által terjesztett sárgaláz vírus. Súlyos esetben többek között májelégtelenséghez és sárgasághoz is vezethet. A betegség ekkor gyakran végzetes.
A bilirubinszint veleszületett emelkedése: Vannak, akik születésüktől fogva hiperbilirubinémiában szenvednek. Ez a helyzet például az ártalmatlan Meulengracht-kór esetében. Az érintett egyének túl kevés a bilirubin feldolgozásáért felelős májenzimből. Az eredmény sárgaság sárga szemekkel vagy sárgás-bronz színű bőrrel. Egyébként az érintetteknek nincs panaszuk. A betegség nem igényel orvosi kezelést.

3. kolesztatikus sárgaság (poszthepatikus sárgaság):

A következő okok akadályozhatják az epe kiáramlását:

Epekövesség az epehólyagban vagy epevezetékben: a 40 év feletti nők különösen érintettek. A icterus mellett a kólikás hasi fájdalom, valamint az émelygés és hányás az epekő jellemző tünetei. Hosszú távon az epekő epehólyag-gyulladás (epehólyag-gyulladás) vagy hasnyálmirigy-gyulladás (hasnyálmirigy-gyulladás) alakulhat ki.
Az epehólyag, a nyombél vagy a hasnyálmirigy daganatai is elzárhatják az epevezetéket. A legtöbb esetben a sárgaság más tünetek megjelenése előtt jelentkezik.

Sárgaság: Mikor kell orvoshoz fordulni?

A bőr, a nyálkahártyák vagy a szem sárgasága riasztó, ezért mindig orvosnak kell megvizsgálnia. Ez különösen igaz, ha a sárgaság egyéb jellegzetes tüneteit is hozzáadják:

A fáradtság, kimerültség, teljesítménycsökkenés számos májbetegség nem jellemző panaszai közé tartozik.
Étvágytalanság, nem kívánt fogyás.
Hasi vízkór (ascites): Növekvő haskörfogat májcirrhosisban vagy gyengeségben.
Az ödéma a lábakban jobb szívelégtelenséget jelez.
A láz akut gyulladásos betegségekben, például vírusos hepatitisben és a hasnyálmirigy- vagy epehólyag-gyulladásban észlelhető.
A zsíros széklet általában epebetegségek, például epekő (epekőgyulladás) eredményeként jelentkezik.
A májcirrhosis vagy májelégtelenség végső stádiumában tudatzavar, zavartság és tájékozódási zavar léphet fel. Ezek a tünetek az úgynevezett májkómához vezetnek.
Erős rossz lehelet. Ez azonban csak akut májelégtelenség esetén fordul elő.

Megjegyzés: A fájdalom és a kísérő tünetek nélküli Icterus rákot jelezhet. Ezt mindenképpen orvossal tisztázza.

A kórelőzményének összegyűjtésére irányuló személyes konzultáció során az orvos először kérdéseket tesz fel életmódjával, gyógyszerfogyasztásával, étkezési szokásaival és korábbi betegségeivel kapcsolatban. A külföldi tartózkodásra vagy terhességre vonatkozó információk szintén segíthetnek a sárgaság okának feltárásában. Nyíltan beszélnie kell alkoholfogyasztásáról is. Ez lehetővé teszi az orvos számára, hogy fontos következtetéseket vonjon le a máj állapotáról.

Mondja el orvosának azt is, hogy pontosan mennyi ideig jelentkeznek a tünetek, van-e fájdalom, és hogy a sárgulást kísérik-e egyéb tünetek.

A vérvizsgálatok sárgaság esetén is tájékoztató jellegűek:

Ha a bilirubin szintje 2 mg/dl (milligramm per deciliter) fölé emelkedik, ez a sárga szemen észrevehető.
A glutamát-piruvát-transzamináz (GPT) emelkedett szintje májkárosodást jelez.
A glutamát-oxalát-transzamináz (GOT) szintje emelkedhet májgyulladásban és epebetegségben, de szívroham esetén is. A krónikus alkoholfogyasztás az emelkedett szintekben is megmutatkozik.
A gamma-glutamil-transzferáz (gamma-GT) egy specifikus májenzim. A megemelkedett érték oka lehet például a krónikus alkoholfogyasztás.
Ezen kívül vannak a hasnyálmirigy vérértékei, például az alfa-amiláz, amely gyulladás esetén megemelkedik.

Bonyolultabb képalkotás, például mágneses rezonancia képalkotás (MRI) vagy számítógépes tomográfia (CT) nagyobb valószínűséggel alkalmazható rák gyanúja esetén.

A teljes bizonyosságot szövetminta (biopszia) vételével lehet elérni. Ez egy kis sebészeti beavatkozást igényel.

Megjegyzés: Miután az orvos megtalálta a sárgaság okát, megfelelő kezelést kezdeményez.

Sárgaság: Mit tehetsz magad?

Ha a sárgaság sárgás szemen vagy sárgás bőrszínen keresztül válik észrevehetővé, az egyetlen teendő, ha orvoshoz kell fordulni. Fel kell deríteni az okot és megfelelően kell kezelni a sárgaságot. A sárgaság ellen nincs házi gyógymód vagy egyéb módszer – az egyetlen terápia az alapbetegség kezelése.

Néhány intézkedéssel azonban megpróbálhatja megelőzni a sárgaságot:

Véd a hepatitis ellen: A hepatitis A és B elleni védőoltással egyszerre két veszélyt küszöbölhet ki.
Utazz okosan: Ismerkedjen meg úti céljának szokásaival és veszélyeivel, különösen, ha hepatitis kockázatú területről van szó. A rossz higiénia azt jelenti, hogy a hepatitis vírus különösen gyorsan terjed a szennyezett élelmiszereken keresztül. De óvakodni kell a szúnyogoktól és a trópusi betegségektől is. Vegye figyelembe az országspecifikus oltási ajánlásokat. Orvosa tud tanácsot adni.
Élvezze az alkoholt mértékkel: Egészséges nők esetében egy átlagos pohár alkohol naponta (pl. egy pohár bor vagy egy kis sör) alacsony kockázatnak számít. Egészséges férfiak esetében ennek kétszerese orvosilag elfogadható.

Gyakran Ismételt Kérdések

A témával kapcsolatos leggyakrabban feltett kérdésekre a Gyakran ismételt kérdések a sárgaságról című cikkünkben találhat választ.